Megalakult az új francia kormány

A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek, írja az MTI.

Alexis Kohler, a francia elnöki hivatal főtitkára az Elysée-palota lépcsőjén jelentette be az új végrehajtó testület összetételét. A 39 tagú kormány hétfőn tartja első ülését.

A testületben 19 miniszter kapott helyet, többségük a hagyományos jobboldalról és a centrista pártoktól, valamint Emmanuel Macron pártjából érkezett.

Az új kormányban egyetlen baloldali politikus kapott helyet: a közvélemény számára ismeretlen Didier Migaud, a számvevőszék korábbi elnöke az igazságügyi tárcát vezeti.

A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége lesz.

Június eleje óta belpolitikai válság volt Franciaországban: az EP-választások első eredményei után Macron bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, és előrehozott választást ír ki. Azért is hozta meg ezt a döntést, mert pártszövetsége lesújtó eredményt ért el Strasbourgban, a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés viszont az összes országot nézve is a legnagyobb delegációt küldhette az új Európai Parlamentbe.

A lépéstől Macron azt remélte, hogy a pártok és a választópolgárok is – szokás szerint – megijednek a szélsőjobboldaltól, és ha a valódi kormányzás a tét, összefognak ellenük. A törvényhozói választásokat június végén és július elején tartották két fordulóban. Az elnök számítása annyiból bejött, hogy a két forduló között a centrista és a baloldali pártszövetség visszalépett egymás javára rengeteg körzetben az első fordulóban élen végzett RN jelöltjeivel szemben.

Ezek a visszalépések aztán döntőnek bizonyultak, és végül a szélsőbaltól a balközépig nyúló Új Népfront (NFP) szövetségnek sikerült a legtöbb képviselői helyet megszereznie a parlamentben. 180 képviselőjükkel így is messze voltak a 289 fős abszolút többségtől, miközben Macron pártszövetsége 159, a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 142 helyet szereztek. Miután a visszalépések ellenére a kampányban komoly ellentétek látszottak az NFP és Macronék között is, az eredmény előrevetítette, hogy nehéz lesz kormányt alakítani.

Ráadásul az NFP a pártjai közös kampánya ellenére sem tudott előre megegyezni egy miniszterelnök-jelöltben, ami szintén nem volt jó ómen. A káoszhoz pedig az is hozzátartozik, hogy Franciaországban nincs hagyománya a koalíciós kormányzásnak, a pártok nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy tartós szövetségeket kössenek.

A francia belpolitikai helyzetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.