Az olimpia végére sem tudni teljesen biztosan, kik feleltek az elején a nagysebességű vasút szabotázsáért

Eltelt több mint két hét, és vasárnap a záróünnepséggel véget ér az olimpia, de még mindig nem tudni biztosan, hogy ki vagy kik rongálták meg a francia gyorsvasút egyes vonalait a megnyitó ünnepség előestéjén.

Gérald Darmanin francia belügyminisztere napokkal a szabotázs után arról beszélt, hogy szélsőbaloldali aktivisták állhatnak a nagysebességű vasúti rendszer elleni támadások mögött. Azt is mondta, próbálják kideríteni, hogy a gyújtogatással okozott közlekedési káoszt megrendelésre okozták-e a feltételezett elkövetők, vagy sem. Francia és más külföldi lapok közül többen is kaptak egy furcsa levelet, amelyben egy magát „nem várt delegáció” néven nevező csoport magára vállalta az akciót. Darmanin ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem biztos, hogy a levél hiteles.

A francia hatóságok több mint 50, a gyanú szerint szabotázsra készülő aktivistát tartóztattak le, de a TGV-ügy megoldásáról hivatalos bejelentés nem történt azóta. Közben viszont volt egy másik feltételezett szabotázs is: még Darmanin nyilatkozatának napján összesen hat francia régióban tapasztaltak zavarokat az optikai és vezetékes távközlési hálózat, valamint a mobilhálózat működésében, feltehetően szintén szándékos rongálás miatt.

Jelek vannak

Napokkal a záróünnepség előtt a New York Times is feltette a nagy kérdést: ki szabotálta a francia vasutakat? A belügyminiszter és a francia hatóságok „ultrabaloldalról” beszélnek, olyan antikapitalista csoportokról, akik az árnyékban maradnak, és igyekeznek az állam működését megtorpedózni. A francia belső hírszerzés is szélsőbalos módszernek írja le a gyújtogatást, illetve az infrastruktúra elleni támadásokat.

A New York Times viszont az Europol tavalyi jelentése alapján arra utal, hogy a szélsőbalos-anarchista terroristák és szélsőségesek elfogása meglehetősen ritka Európában. Az egyik potenciális bizonyíték az anarchisták ellen az említett levél, ami az amerikai laphoz is eljutott. Ebben ünnepelték a szabotázst, mivel az fennakadásokat okozott az olimpiában, amit pedig „a nacionalizmus ünnepségének” neveztek. Hozzátették, a játékok a tesztterületei annak a tömeges rendőri jelenlétnek, ami „leigázza a lakosságot”. A levélben a magát „nem várt delegáció” néven emlegető csoport magára vállalta a TGV-szabotázst. „Ezt nevezik ünnepnek? Mi a nacionalizmus ünneplésének látjuk, ez a népek államok általi leigázásának gigantikus előadása” – írták még a levélben, amiben „a kizsákmányoláson és uralmon alapuló világ bukását” követelték.

A lapnak nyilatkozó szélsőbalszakértők szerint reális, hogy anarchisták küldték a – párizsi ügyészség által is vizsgált – emailt. A levelet a New York Times szerint egy Riseup-címről küldték. A Riseup azt vallja magáról, hogy kommunikációs csatornákat kínál olyan csoportoknak, amelyek „a felszabadító társadalmi változás” ügyén munkálkodnak. A levél szövege egyébként kritizálta a francia fegyveripart, a rendőri brutalitást, a nagy francia cégek (Total, Alstom) társadalmi és környezeti károkozását, de még a francia gyorsvasúti hálózatot is. Ezt azzal indokolták, hogy a vasút

„mindig is az új területek gyarmatosításának eszköze, pusztulásuk előfeltétele, valamint a kapitalizmus és állami ellenőrzés kiterjesztésének kész ösvénye volt.”

Victor Cachard francia író, aki a szabotázsok történetét is kutatta, szintén afelé hajlik történelmi alapon, hogy anarchisták állhatnak a háttérben. Cachard szerint a telekommunikációs és vasúti hálózatok megzavarása kis energiabefektetéssel nagy felfordulást okoz. A francia vasúthálózat túl nagy, hogy minden kilométerét meg lehessen figyelni, emiatt sérülékeny (ráadásul nagyon centralizált, a gyorsvasúti vonalak zöme Párizsból indul ki). Így könnyen alakulnak ki olyan részek a hálózaton, ahol ha zavar keletkezik, annak messzehatók a következményei.

Sylvie Ollitrault politológus szerint az emailben olvasható szóhasználat a szélsőbaloldal érintettségére utalhat. „Szélsőbaloldali, antikapitalista hálózatokról lehet szó, olyan emberekről, akik egyértelműen a globalizáció ellen vannak” – mondta a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) kutatási igazgató, aki a környezetvédelmi mozgalmak szakértője.

A szabotázs, mint módszer egyre gyakoribb lett az utóbbi években, hisz sok aktivista arra jutott, petíciókkal vagy tüntetésekkel a kutya se fog odafigyelni rájuk. Így a radikálisabb módszereket választják a klímaaktivisták és az 5G-antennáktól rettegő militáns figurák is. Franciaországban a telekommunikációs rendszer kedvelt célpont, a kábeleket és antennákat előszeretettel teszik tönkre.

Az országban a szabotázsnak ráadásul történelmi hagyománya is van a New York Times szerint. Már a 19. század végi munkásmozgalom is használta eszközként, aztán a második világháború német megszállása alatt a francia ellenállás támadta a vasúti és telefonvonalakat. A szakszervezeti ellenállás pedig Emmanuel Macron nyugdíjreformja elleni tiltakozásul szabotálta az áramellátást.

Ugyan a mostani kormányzat előszeretettel hangoztatja, hogy a szélsőbalhoz köthetők a felelősök, és hogy közel 3000 „ultrabalos” aktivistát figyelnek, nagyon ritkák az őrizetbe vételek, nehéz kiemelni egy elkövetői kört, csoportot. Thomas Dekeyser, a walesi Aberystwyth Egyetem szabotázskutatója a nyolcvanas évek C.L.O.D.O. fedőnevű, számítógépellenes csoportjáról is készített egy dokumentumfilmet, ők gyújtogattak és bombákat robbantgattak, majd nyom nélkül eltűntek. Ügyükben azóta se került bíróság elé senki. Ez nem csoda, ezek a csoportok lazán szerveződnek, nem centralizáltak, egy akció után gyakran fel is oszlanak, aztán átcsusszannak a (nyitott schengeni) határokon. Ahogy Dekeyser fogalmazott:

„Nem akarják felhívni magukra a figyelmet, de ehelyett az akcióra és az infrastruktúra sebezhetőségére fókuszálnak. Nem érdekük egy olyan platform építése, amin keresztül hallathatják a hangjukat.”

Több millió eurós volt a kár

Az olimpia megnyitójára időzített eset péntek kora hajnalban, alig fél nappal a ceremónia előtt történt: szabotőrök üvegszálas kábeleket gyújtottak fel a Párizsból nyugatra, északra és a keleti régiókba futó nagysebességű vasútvonalakon. Emellett egy negyedik gyújtogatási kísérlet a Lyon és a Földközi-tenger felé délre tartó vonalon meghiúsult.

Az egész országszerte súlyos fennakadásokat okozott, és az Eurostar-járatokat is törölték. Patrice Vergriete közlekedési miniszter szerint a támadások költségei „nagy valószínűséggel” több millió euróra rúgnak, és jelentős forrásokat vontak be a 8000 kilométer hosszú TGV-hálózat felügyeletének megerősítésére. Az SNCF állami vasúttársaság közel 1000 karbantartóját, 250 vasúti biztonsági ügynököt és 50 drónt mozgósítottak, és a csendőrség rendszeresen helikopterrel monitorozta a TGV-vonalakat.

Nemcsak az olimpiára érkezőknek okozott mindez fennakadást, hanem a vidéki franciáknak is. Aznap kezdődött ugyanis az egy hónapos nyári szünet, amikor rengetegen elhagyják a fővárost, és az Azúr- vagy az Opál-partra, esetleg más vidékre mennek nyaralni. A BBC szerint 800 ezer utast érintett az akció, a zavarok ráadásul hétfőig kitartottak. Az SNCF – az amúgy méregdrága – vonatjegyeket vissza is térítette, ami szintén bevételkiesésnek vehető a kár mellé.

A szabotázs ügyében indított nyomozást Laure Beccuau párizsi főügyész vezeti és a szervezett bűnözéssel foglalkozó egységgel (JUNALCO) közösen nyomoz az ügyben. A hatóságok közleménye szerint a tettes vagy a tettesek állami tulajdont rongáltak meg és szervezett bűnözésben vettek részt, amiért akár 20 év börtönbüntetés, valamint 300 ezer eurós (kb. 118 millió forintos) pénzbírság is járhat.

Sokakat elkaptak, de kérdés, bárkinek köze van-e a szabotázshoz

Bár az ügyvivő belügyminiszter gyors letartóztatásokat ígért, napokig nem nagyon történt semmi. Felmerült az orosz szál is, elvégre az Ukrajna elleni háború miatt Oroszország nem vehet részt az olimpián, az esemény megzavarása beleilleszkedhetne a Kreml érdekeibe is. Ráadásul a biztonsági intézkedések megtervezésekor a francia hatóságok külön felkészültek az esetleges orosz kibertámadásokra. Ugyanakkor a belügyminiszter korábban arról beszélt, hogy dzsihádista támadásoktól is tartani kell, igaz, Gérald Darmanin az ő esetükben inkább a moszkvai Crocus City Hallban elkövetetthez hasonló merénylettől tartott.

A Le Parisien szerint Bois de Vincennes-ben már az első pénteken letartóztatási hullám zajlott. Kilenc környezetvédelmi aktivistát vettek őrizetbe, köztük egy kiskorút, akiket azzal gyanúsítottak, hogy akciót terveztek az egyik kerékpáros esemény ellen. Őket délután 2 óra körül tartóztattak le, amikor a Daumesnil-tó melletti pálya fölé néző fákra próbáltak felmászni – írja a Le Parisien. A lap szerint a kilenc letartóztatott személy közül hárman szerepelnek az S-listán, vagyis a nemzetbiztonsági szolgálatok listáján. Miután a rendőrség őrizetbe vette őket erőszak előkészítésére, rongálásra vagy tulajdon megrongálására alakult csoportban való részvétel miatt, péntek este szabadon engedték őket, és „a nyomozóhatóság a folytatódó nyomozás részeként egy későbbi időpontban beidézi őket”.

A hullám nem állt meg: másnap reggel az Extinction Rebellion nevű, hírhedt környezetvédő mozgalom 44 aktivistáját tartóztatták le Párizsban.

Azzal gyanúsították őket, hogy „Tiltott játékok” néven szabotázsakciókat terveztek. A letartóztatottaknál szalmabálát, rudakat, kerítést és 35 vízzel teli vödröt találtak. Az egyik letartóztatottnál biciklilakat is volt, pedig nem kerékpárral érkezett a gyűlésre. A rendőrség szerint a lakat arra kellett volna, hogy odakösse magát valamihez, és ezzel akadályozza „egy rendezvény” – minden bizonnyal az olimpia – előrehaladását. Egy másik letartóztatottnál fogót is tartalmazó bicska volt. Másoknál viszont egyszerű Extinction Rebellion transzparenseket és matricákat találtak csak.

A letartóztatottak 24 és 36 év közöttiek, többen olyan ruházatot viseltek, ami megnehezítette volna az azonosításukat. A Le Parisien szerint az aktivisták közül néhányan az ellenőrzés során nem voltak hajlandóak megadni a rendőrségnek személyazonosságukat és életkorukat. A 44 aktivista közül ketten szintén S-listás személyek voltak. A mozgalom a közösségi hálózatokon közzétett üzenetében bejelentette a polgári engedetlenségi akció lemondását, „miután az aktivisták ellen még a kezdete előtt lecsaptak”.

A lap arról is beszámolt, hogy letartóztattak egy szélsőbaloldali aktivistát a normandiai Oisselben lévő SNCF egyik telephelyén. Egy mozdonyvezető riasztotta a hatóságokat, miután látta, hogy az említett férfi két másik emberrel a vasútvonal közelében ólálkodott. A két másik illetőnek sikerült elmenekülni, de az egyiküket sikeresen elkapták. A gyanúsított járművében állítólag az SNCF telephelyének kulcsai, vágófogók és egy univerzális kulcskészlet volt, valamint „szélsőbaloldali vonatkozású irodalom”. Azt nem tudni, hogy ő a szabotőrcsoporthoz tartozott-e, de a Le Parisien forrásai szerint a letartóztatott személynek nincs köze a korábbi támadáshullámhoz.

Már az internet se szent

Július 29-én hajnalban egy francia internetszolgáltató nagy távolságú optikai kábeleit érte támadás, ami miatt le is lassult a hálózat. A Netalis főleg vállalatok számára dolgozik, ezért a lakosság valószínűleg nem érzékelte annyira a fennakadást. De a Free Pro, az egyik legnagyobb francia szolgáltató vállalati ága megerősítette a támadást, és figyelmeztette ügyfeleit, hogy hálózatán „jelentős lassulás” tapasztalható. A szóvivőjük jelezte, hogy a 101 francia körzetből hatot érintett a lassulás. Párizs, ahol az olimpiai események nagy része zajlik, nem volt érintett, ahogy az Orange, az olimpia hivatalos szolgáltatója sem.

„A kábelek nagy szakaszait elvágták. Ehhez fejszét vagy csiszológépet kellett használniuk” – mondta Nicolas Chatin, az SFR szóvivője, Franciaország négy legnagyobb szolgáltatójának egyike, amelynek infrastruktúráját más távközlési csoportok bérlik adatátvitelre. „Ez vandalizmus” – tette hozzá. A párizsi ügyészség ebben az ügyben is vizsgálatot indított.