Négy napja nem tudja kiszorítani saját területéről az orosz hadsereg az ukrán egységeket

Újabb erőket csoportosít át az orosz hadsereg Kurszkba, ahol már negyedik napja folynak a harcok az országhatárt váratlan akcióval átlépő ukrán reguláris erőkkel szemben. (A betörés jelentőségéről itt olvashatja legutóbbi cikkünket.)

Az orosz sajtóban csütörtökön és pénteken is újabb ukrán erők felszámolásáról jönnek hírek, amelyek magabiztosságot, a helyzet hatékony kezelését akarják sugallni, valójában folyamatosan cáfolnak rá az orosz vezérkari főnökre, aki már szerdán arról számolt be Vlagyimir Putyinnak, hogy az ukrán támadást megállították, az erőket felszámolták.

Hogy meddig tarthat az ukrán akció, amely akár az Európába irányuló orosz gázszállítást is érintheti –, nem tudható, az ukrán fél mérsékelten nyilatkozott a támadás tényéről is, Volodimir Zelenszkij nem is kommentálta azt. Az ukrán elnökkel ellentétben viszont beszélt róla Putyin, aki terrorista támadásnak, válogatás nélküli lövöldözésnek írta le a helyzetet, ám az a tény, hogy az ukrán betörés már negyedik napja tartja magát, azt jelzi, hogy komolyabb akcióról van szó.

Az érintett Kurszk megyében rendkívüli állapotot hirdettek, a határ menti településekről több száz embert evakuáltak, akik 10 ezer rubel – 41 ezer forint – gyorssegélyt kaptak az orosz államtól.

Szu-34-es vadászbombázókat vetett be péntekre az orosz légierő – ami megint csak azt jelzi, hogy az orosz területre hatolt ukrán csapatok felszámolása nagyobb erőt igényel, mint azt az orosz vezetés eleinte feltételezte.

A támadás negyedik napja azt jelzi, hogy nemcsak az eredetileg villámháborúnak tervezett Ukrajna elleni invázió nem halad a tervek szerint – hiszen már két és fél éve tart, távol az eredetileg megfogalmazott orosz céloktól –, hanem már a saját terület védelmével is nehezebben birkózik meg az orosz haderő. Ez akkor is igaz, ha a beszámoló szerint a Szu-34-esek a „feladat teljesítése után visszaérkeztek a bázisra”. Putyin a közelmúltban is arról beszélt, hogy minden a Kremlnek megfelelő tervek szerint halad Ukrajnában. Ez annyiban igaz, hogy a keleti fronton a kezdeményezés most az orosz fél kezében van, ám ez sem jelent nagy elmozdulást a frontvonalakon.

Az pedig, hogy a kurszki támadást nem tudta gyorsan visszaszorítani az orosz hadsereg, azt mutatja, hogy jelenleg az orosz erők is kapacitásuk határán vannak, erőiket Ukrajnára összpontosították, így kevés maradt saját területük védelmére az Ukrajnával határos Kurszk megyében. Az ukrán félnek épp az lehet az egyik közvetlen célja a betöréssel, hogy az orosz erőket átcsoportosításra kényszerítse, erőket vonjon el a keleti frontról, így enyhítve az ukrán védőkre nehezedő nyomást.

Ukrajnának az is érdeke lehet a támadással, hogy jelezze, miután engedélyt kapott arra, hogy a Nyugatról kapott fegyvereket Oroszországban lévő célpontok ellen is bevesse, képes hatékony támadásra az orosz erőkkel szemben, így nem kidobott pénz a támogatás fenntartása. Ez a jelzés különösen fontos lehet Kijevnek az amerikai elnökválasztás előtt, amelyen Donald Trump akár vissza is térhet az elnöki székbe, és egyelőre nem tudni, fenntartaná-e a támogatásnak azt a szintjét, amelyet a demokrata kormányzat biztosított.

A kurszki területen zajló harcokkal persze nem állt be fegyverszünet a keleti fronton. Az orosz erők a Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részén fekvő Kosztyantinyivkát támadták, találat ért egy bevásárlóközpontot. A Reuters úgy tudja, legalább tíz ember meghalt, 17 megsebesült.