Helyszíni riport Harkivból: kiment cigarettázni, beugrott a mosdóba – ez mentette meg az életét

A tizennyolcadik holttestet is kiemelték Harkivban annak a bevásárlóközpontnak a romjai alól, amelyet két orosz siklóbomba semmisített meg szombaton. Hosszú idő óta ez volt a legsúlyosabb támadás Ukrajna második legnagyobb városa ellen, amely rögtön a háború elején a frontvonalba került, és hónapokig ott is volt. Hiába szabadult fel a térség 2022 nyarán a háború legsikeresebb ukrán ellentámadása nyomán, most ismét közel kerültek az orosz erők a békeidőben 1,4 milliós városhoz, amelyet újra folyamatos tüzérségi támadás fenyeget. Helyszíni riport Harkivból.

18 halott, két ember nyomtalanul eltűnt

„Ez a rossz szokásom mentette meg az életemet” – bökött a cigarettája felé egy férfi a kiégett épület előtti parkolóban, nem messze egy nagy halom olvadt, kormos fémhalomtól. Őrként dolgozott az Epicentr építőipari-lakberendezési komplexum egyik boltjában, amelyből semmi sem maradt. A parkolóban rendőrök állnak, arrébb néhány katasztrófavédelmis falatozik a tűzoltóautók között. Kedd este hivatalosan is végeztek a mentési-kutatási munkálatokkal.

Igaz, két embert eltűntként tartanak nyilván, és egyelőre nem tettek le arról, hogy legalább DNS-minták után kutatva még azonosíthatják őket. Az egyik eltűnt épp az őr munkatársa volt a boltból. „Csillárokat pakolt, mert a főnökök úgy döntöttek, hogy a bolt készletének egy részét biztonságba helyezik. Én is segítettem, de aztán kimentem cigizni.”

Az őr félúton volt vissza a bolthoz, de még beugrott a mosdóba, amikor az első bomba elérte az épületet. „Minden ködbe, füstbe borult. Aztán eltelt még pár másodperc és jött a második robbanás” – volt egy harmadik bomba is, de az az épületet már nem találta el.

A város, amely egyszer már felszabadult

Harkiv alig 40 kilométerre fekszik az orosz határtól. A háború első napjaiban az orosz erők a környező falvakat megszállták, de a város határában megálltak – részben arra számítottak, hogy a hagyományosan inkább orosz nyelvű Harkiv harc nélkül megadja magát, sőt tárt karokkal várja az orosz hadsereget. Nem így lett, így a város folyamatosan kapta a sebeket, különösen Szaltyivka városrész, ahol a szombaton megsemmisült bevásárlóközpont romja is áll.

2022 nyarán azonban az ukrán erők nemcsak a város környékét, de lényegében az egész megyét felszabadították, több mint 130 kilométerre keletre tolva a frontot, északon pedig az országhatárig vonultak vissza az oroszok. Ezután volt egy hosszabb nyugalmi időszaka a városnak, ahová tízezrek tértek vissza.

Persze a sebek nem tűntek el, a Szaltyivka városrész panelházai közül sok most is lakhatatlan. Helyreállíthatatlan károkat szenvedtek, ahogyan néhány kilométerre az az iskola is, amelyet akkor lőttek rommá, amikor egy orosz egység a háború első napjaiban bevette magát oda, abban a reményben, hogy kitartanak addig, amíg a város megadja magát.

„Félek, hogy visszajönnek az orosz megszállók”

– mondta az iskola mögött iskolás társaival üldögélve egy 13 éves lány. Ő a családjával nem hagyta el a várost 2022-ben sem, szülei most sem tervezik, hogy elmennek. „Mi még az óvóhelyre is ritkán mentünk le, persze szerencsénk volt, a házunk áll, csak a falak repedtek meg egy kicsit, amikor a közelben csapódott be egy rakéta” – árnyalja a szerencse fogalmát a lány, aki szerint a helyzet most kicsit hasonló a 2022. tavaszihoz.

Visszatértek a drónok, rakéták, siklóbombák

Az orosz erők megint átlépték a határt, helyenként 15–25 kilométeres közelségben állnak, sokkal több lett a drónos támadás is a város térségében, és a légvédelemnek is nagyon intenzíven kell dolgoznia, márpedig az ukrán elnök szerint épp ebben újra súlyos hiányosságai vannak az országnak. Volodimir Zelenszkij korábban azt mondta, a szükségletek negyedével rendelkeznek, így a nyugati fegyverszállítmányoknak mielőbb meg kell érkezniük.

Nem egyértelmű, mi az orosz erők célja: egyes elemzések szerint a Harkiv körüli akció az ukrán védelmi vonalakat akarja elnyújtani, hogy ezzel a front távolabbi, keleti részén indulhasson meg az orosz támadás, mások szerint a cél az, aminek látszik, mégis el akarják foglalni Harkivot, amibe korábban már beletört Putyin bicskája. A Kreml nem jön zavarba az ellentmondástól, hogy a háborút részben az orosz anyanyelvűek védelmével indokolta, és most mégis azokat lövi, akiket állítólag a kijevi rezsimtől akar megmenteni.

Az orosz elnök nemrég azt nyilatkozta, „jelenleg nincs olyan tervük”, hogy bevennék Harkivot. „De ha mégis megtörténik, hát, én nem tudom, mit csinálok” – mondta a bolt nélkül maradt őr, aki a maga 57 évével éppúgy számíthat arra, hogy behívják a frontra, ahogyan 27 éves fia. A harcok végét nem látja, az orosz erők támadását embertelennek tartja, de szerinte a városnak jobban fel kellene készülnie. Kevesli az óvóhelyek számát, és sokallja a hangulatjavító látszatintézkedéseket, mint például a tavaszi virágültetéseket, kerítésfestéseket.

Igaz, Harkiv nagy része jó ideje nem szenved áramkimaradásoktól, működnek a boltok, kávézók, a vállalkozások, jár a metró, amelynek megállói korábban hónapokon át óvóhelyként szolgáltak, zavartalan az üzemanyag-ellátás, élénk a forgalom, legalábbis az este 11-től reggel ötig tartó kijárási tilalmon kívüli időszakban.

Az oroszok szerint katonai célpontot találtak el

„De most ugyanúgy érezzük magunkat, mint 2022-ben” – mondta egy nő, aki maga sem messze lakik a megsemmisült bevásárlóközponttól. Aznap is a közelben volt, amikor a bombák becsapódtak, épp jött ki a metróból, néhány száz méterről látta a füstbe borult épületet, amelyben a támadás pillanatában legalább kétszáz ember volt.

Hogy miért egy bevásárlóközpontot ért támadás, arra mindenki csak vállat von. Cél a megfélemlítés, mondják, nincs rá katonai magyarázat. Igaz, az orosz fél ezeket az akciókat jellemzően azzal magyarázza, hogy a polgárinak látszó épületekben valójában katonák, külföldi zsoldosok húzták meg magukat vagy jelentős haditechnikát, rakétarendszereket, páncélosokat rejtenek.

„Naponta jártam ott el én is, ezrek vásároltak ott, nem volt ott soha semmilyen páncélos vagy bármiféle katona” – mondta a nő, aki az utóbbi bő egy hónapban már ismét komolyan veszi a légiriadókat, pedig tavaly már azt remélte, hogy a város ettől megszabadult.

A légiriadók ismét folyamatosak, a szirénák napjában tucatszor is megszólalnak az utcákon és a telefonos applikációkon. A város tágabb környezetében ismét megkezdődtek az evakuálások, tartva attól, hogy az orosz erők ismét beveszik a közeli településeket. Ezzel az lehetne a céljuk, hogy ha nem is támadják meg közvetlenül Harkivot, folyamatosan fenyegessék tüzérségi támadásokkal.

„Fel akarnak őrölni minket, ahogyan 2022-ben, úgy most megint

– mondta egy férfi, az áruház parkolójában, de aztán rövidre zárja a beszélgetést. – Többet nem is akarok mondani, maga is látja, mi történik itt.”