Zelenszkij: A légvédelmi szükségleteinknek csak negyedével rendelkezünk

Súlyos hiányokkal küzd az ukrán légvédelem – derült ki Volodimir Zelenszkij AFP-nek adott interjújából, amelyet többek között az Amerika Hangja szemlézett. Ukrajna elnöke szerint szükségleteiknek csupán a negyedével rendelkeznek, így Oroszország bármilyen fegyverrel képes elérni Ukrajna területét. A légierőnek is százhúsz-százharminc F–16-osra van szüksége ahhoz, hogy ezzel az orosz haderőnemmel egyensúlyban legyenek.

Oroszország most Harkiv megyében támad intenzíven, Zelenszkij szerint ez is elsősorban a gyengébb légvédelemnek köszönhető, amely nem kapott időben elég segítséget partnereitől. Az elnök ezzel elsősorban arra a 60 milliárdos csomagra utalt, amelyet több hónapos késlekedés után, áprilisban fogadott el az amerikai törvényhozás. „Nyolc hónapot vártak a partnerek a döntéssel. Érthető, hogy ez nem volt nekünk könnyű időszak” – mondta Zelenszkij, aki elutasította Emmanuel Macron „olimpiai békejavaslatát”. A francia elnök felvetette, hogy a párizsi olimpia idejére lépjen érvénybe tűzszünet. Ezt támogatta a kínai elnök is, amikor a francia elnökkel tárgyalt, nem sokkal azelőtt, hogy Belgrádba és Budapestre látogatott.

Az ukrán elnök szerint azonban egy ilyen tűzszünet csak arra alkalmas, hogy Oroszország időt nyerjen és átcsoportosítsa erőit. Érdemi javaslatokkal Moszkva egyébként sem állt elő, a hétvégén Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági bizottság alelnöke már egy Lengyelország területét is csonkító orosz biztonsági zónáról beszélt – arra az esetre, ha a Nyugat tovább támogatja Ukrajnát –, korábban pedig a külügyminiszter közölte, hogy egy béketárgyalás esetén sem állnának meg támadó erőik. A napokban Vlagyimir Putyin Kínában járt, ahol az orosz elnök arra a kérdésre, hogy tervei között szerepel-e Harkiv – a békeidőben 1,4 milliós kelet-ukrajnai város – elfoglalása, csak annyit mondott, „jelenleg nincs ilyen terve.”

A nagyjából ezer kilométeren álló frontvonalak alapvetően állnak, de az orosz erők 278 négyzetkilométert – nagyjából Budapest méretének felét – ellenőrzésük alá vontak májusban Harkiv megyéből.

Zelenszkij felhívta Kínát és a fejlődő világ országait, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a semleges Svájcban a jövő hónapra tervezett rendezési csúcson, amelyre Oroszország nem kapott meghívót.

Az ukrán elnök szerint a Nyugat és Ukrajna „azonosak értékeket vall”, de gyakran különbözőek a nézeteik arra vonatkozóan, hogy miként kellene lezárni a háborút. A területi engedményt kizárta – igaz, egyelőre a Kreml sem lépett fel ilyen irányú konkrét követeléssel, nyitva hagyva a kérdést, hogy mennyit is hasítana ki a hivatalosan 603 ezer négyzetkilométeres Ukrajnából, amelynek közel ötödét tartja ellenőrzése alatt, sőt tekinti egyoldalúan Oroszország részének.