Meghalt az iráni elnök, senki nem élte túl a helikopter-balesetet

Legfontosabb

2024. május 20. – 06:41

Meghalt az iráni elnök, senki nem élte túl a helikopter-balesetet
Ebrahim Raiszi iráni elnök egy New York-i sajtótájékoztatón 2023. szeptember 20-án – Fotó: Shannon Stapleton/Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Vasárnap helikopter-balesetet szenvedett Ebrahim Raiszi iráni elnök és nyolc további ember, köztük az ország külügyminisztere és egy tartományi kormányzó is.
  • A helikopter roncsát vasárnap éjjel találták meg, hétfő reggel Irán hivatalosan is megerősítette, hogy az elnök és minden útitársa életét vesztette.
  • Raiszi konzervatív, kemény kezű és jogvédők által sokat kritizált elnök volt. Helyét ideiglenesen az első alelnök, Mohammad Mokhber veszi át, de ötven napon belül választások kiírása várható. Az országban elemzők szerint viharos belpolitikai időszak várható.

Megtalálták a lezuhant helikoptert, amelyen Ebrahim Raiszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahian külügyminiszter is utazott, a helyszínen nem találtak túlélőt – írta magyar idő szerint hétfőn hajnalban a CNN az IRINN iráni állami hírügynökség és a félhivatalos Mehr News nyomán. Pir-Hosszein Kolivand, az iráni Vörös Félhold vezetője is azt mondta az IRIB hírügynökségnek, hogy a helyszínen nem találták élet jelét. Magyar idő szerint reggel fél hétkor hivatalosan is megerősítették, hogy az elnök és utastársai belehaltak a balesetbe.

Az elnököt is szállító helikopter magyar idő szerint vasárnap délután zuhant le Irán északnyugati részén, amikor hegyvidéki részen, sűrű ködben repültek. A Reutersnek egy iráni tisztviselő azt mondta, az helikopter teljesen szétégett.

A helikopter roncsa – Fotó: Iráni Vörös Félhold / Anadolu / AFP
A helikopter roncsa – Fotó: Iráni Vörös Félhold / Anadolu / AFP

Raiszi vasárnap Kelet-Azerbajdzsán tartományba utazott, hogy ott Ilham Aliyev azeri elnökkel együtt felavassa a két ország által az Arasz folyón emelt harmadik duzzasztógátat. A fedélzeten összesen kilenc ember tartózkodott. Az elnök és a külügyminiszter mellett köztük volt Mohammad Ali Al-e Hashem ajatollah; Malek Rahmati tábornok, Kelet-Azerbajdzsán kormányzója; Szardar Szejed Mehdi Mouszavi, az elnök védelmi egységének parancsnoka; illetve testőrök és a helikopter személyzete. A keresés véget ért, a holttesteket Tabriz városába szállítják.

Cedric Leighton, az amerikai légierő nyugdíjas tábornoka, a CNN hadi elemzője szerint a helikopter egy Bell 212 lehetett. Ezt a típust a hatvanas évek végén kezdték el gyártani az Egyesült Államokban és Kanadában. Leighton szerint a balesethez a rossz időjárásbeli körülmények mellett az is hozzájárulhatott, hogy az Irán elleni szankciók miatt gondot jelenthetett az alkatrészek beszerzése a helikopter javításához.

A 63 éves Ebrahim Raiszi a legmagasabb közvetlenül választott tisztségviselő volt Iránban, a 2021-es elnökválasztás óta vezette az országot. Az iszlám síita irányzatát követő, konzervatív iszlám jogtudóst, korábbi teheráni főügyészt 2019-ben Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah jelölte az iszlám köztársaság főbírájának. Kétéves főbírói időszakát jogvédők szerint erősödő elnyomás és emberi jogi jogsértések jellemezték.

Raiszi elnöki hatalomra kerülésekor Irán több több szempontból nehéz időszakban volt: a gazdasági kihívások mellett a regionális feszültségek is növekedtek, és az ország nukleáris programjáról szóló nemzetközi megállapodások is megakadtak – írja portréjában a BBC. Az elnökségét meghatározták az országon 2022-ben végigsöprő kormányellenes tüntetések, majd a gázai háborúval még feszültebbé váló regionális ellentétek, amelyek április közepén Irán Izrael elleni példátlan közvetlen támadásába, majd egy mérsékelt izraeli válaszlépésbe torkollottak. Raiszit emberi jogi aktivisták a nyolcvanas években politikai foglyok ellen elkövetett tömeges kivégzésekben játszott, máig tisztázatlan szerepe miatt is kritizálták.

Amellett, hogy a regionális feszültségek miatt különösen érzékeny helyzetben érte Iránt az elnök halála, az ország legfőbb vezetőjének utódlása is kérdésessé vált. Hamenei pártfogoltjának tekintették, egyes elemzők szerint a 85 éves vezető halála vagy lemondása esetén Raiszi léphetett volna a helyére.

Az iráni alkotmány szerint az elnök halála esetén az első alelnök gyakorolja az elnöki hatalmat, ha ezt a legfőbb vezető jóváhagyja. Az első alelnök Mohammad Mokhber, tehát papírforma szerint ideiglenesen ő veheti át Raiszi helyét – ezt később Ali Hamenei meg is erősítette. Átmeneti külügyminiszternek pedig Ali Bagheri Kanit nevezték ki, aki korábban az Egyesült Államokkal nukleáris ügyekben és fogolycserékkel kapcsolatban folytatott közvetett tárgyalásokat vezette.

Ötven nappal azután, hogy az első alelnök hivatalba lép mint átmeneti elnök, ki kell írni az új választást. Arash Azizi, az Atlantic elemzője szerint alkotmányos válság nem várható, de a különféle frakciók közötti hatalmi harc erősödése és ezzel viharos belpolitikai időszak következhet Iránban.

Mohammad Mokhber iráni első alelnök az ománi szultán fogadásakor Teheránban 2023. május 28-án – Fotó: Majid Asgaripour / WANA / Reuters
Mohammad Mokhber iráni első alelnök az ománi szultán fogadásakor Teheránban 2023. május 28-án – Fotó: Majid Asgaripour / WANA / Reuters

„Raiszi gazdasági szempontból nem volt túl sikeres elnök” – mondta a CNN-nek Meir Javedanfar, a teheráni Közel-Kelet Gazdasági és Politikai Elemző Társaság szakértője, aki szerint nem lesz nehéz betölteni az elnök által hagyott politikai űrt. Mint mondta, Raiszinek sem biztonságpolitikai, sem bürokratikus területen nem volt háttere. „A bírói kar vezetője volt. Az Iszlám Köztársaság igazságszolgáltatási rendszerében edződött. És nem volt egy vizionárius. Nem volt karizmatikus politikus, aki azért jött, hogy megváltoztassa a dolgokat. A gazdaság, amelyet neki kellett volna irányítania, valójában rosszabb lett Raisi elnök alatt” – tette hozzá.

Az iráni kormány nem sokkal az elnök halálának hivatalos megerősítése után sürgős ülést hívott össze. A kormány ezután közleményben fejezte ki részvétét az áldozatok iránt, egyúttal hozzátették, hogy a történtek ellenére az ország vezetésében „a legcsekélyebb zavar sem lesz”. A világ több vezetője is részvétét fejezte ki az elnök halála után, Vlagyimir Putyin orosz elnök például Oroszország igazi barátjaként hivatkozott rá. Reagált a történtekre a Hamász és a Hezbollah is.

A teheráni értéktőzsdén (TSE) hétfőn a halálos baleset hírére további értesítésig felfüggesztették a kereskedést. Az állami médiában iszlám imákat sugároznak az elnök tiszteletére. Raiszi X-oldalára annak kezelője megosztott egy idézetet a Koránból: „Béke legyen Ábrahámmal. Valóban, így jutalmazzuk meg a jót cselekvő embereket. Valóban, ő a mi hívő szolgáink közül való volt.”

Cikkünk egy korábbi verziójában rossz kép szerepelt a roncsról. A Reuters egy régebbi képet adott ki újként, miután jelezték a hibát, mi is cseréltük a fotót.

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!