Keményvonalas győztesre számítanak a pénteki iráni elnökválasztáson. Az iráni mértékkel mérve nyugatosabbnak tartott Haszan Róháni nem indulhat újra két elnöki ciklusa után, így a 80 milliós Iránban négy jelölt közül választhatnak, miután az elnök felett álló legfelsőbb vezető, Hamenei ajatollah irányítása alatt álló 12 tagú Őrök Tanácsa – amelynek felét az ajatollah, felét a parlament jelöli ki – a több száz jelentkezőből hét indulón kívül a többieket eleve kiszűrte a versenyből, majd a választás napjáig hárman visszaléptek.
A legesélyesebbnek az iszlám síita irányzatát követő vezetés konzervatív jelöltjét, Ebrahim Raiszit tartják, akit 2019-ben Hamenei ajatollah jelölt az iszlám köztársaság főbírájának. A korábbi teheráni főügyészt, iszlám jogtudóst a 82 éves Ali Hamenei egyik lehetséges utódjának is tartják, aki garanciája lehet a keményvonalas iszlám rendszer folytatásának. A 60 éves Raiszival szemben a mérsékeltebb vonalat Abdolnasszer Hemmati képviseli. Az iráni központi bank vezetője azonban kevésbé tűnik esélyesnek Raiszival szemben a választáson, amelynek bojkottjára szólított fel a rendszerrel szembeni disszidens ellenzék, illetve a hazai reformerek egy része – írta a BBC.
Szerintük a megszűrt jelöltek miatt Raiszinak nem kell igazán megküzdenie a győzelemért. Igaz, rajta kívül még két, szintén konzervatívnak tartott jelölt indul, egy 50 éves fül-orr-gégész és egy komolyabb szereplő, az Iszlám Forradalmi Gárda egykori vezetője, aki az Irak és Irán között folyt háború idején állt a szervezet élén. Mohszen Rezai azonban szintén nincs az esélyesek között. Amennyiben egyik jelölt sem szerez 50 százalékot, úgy a két legerősebb jelölt kerül a második fordulóba.
2017-ben a részvétel 73 százalékos volt, most a felmérések szerint csak 42, nem véletlen, hogy az ajatollah is a minél nagyobb részvételre szólított fel.
A választások idején Bécsben tartják az iráni atomprogrammal kapcsolatos újabb fordulót, amelynek célja, hogy Irán lemondjon az atomfegyver előállításáról, betekintést adjon az ország nukleáris intézményeibe, cserébe az olajexportőr országgal szembeni szankciók enyhítéséért.
Az előző megállapodást amerikai részről még Barack Obama kötötte, utódja, a republikánus Donald Trump azonban kilépett az amerikaiak mellett francia, német, brit, kínai, orosz részvétellel tető alá hozott megállapodásból, amely mellett az EU is kiállt. Ezután Teherán már nem tekintette magára kötelezőnek a 2015-ös egyezmény korlátozásait.