Terápia kellett volna neki, de inkább fegyvert kapott, iskolai lövöldözés lett a vége

Az Egyesült Államokban rendszeresek az iskolai lövöldözések, csak 2024 első két hónapjában 16 olyan alkalom volt, amikor egyetemen vagy főiskolán valaki tüzet nyitott. Az ilyen lövöldözők gyakran az adott intézmény diákjai közül kerülnek ki, és időről időre felmerül annak a kérdése, hogy kiknek a felelőssége, hogy egy fiatal ilyen vérengzésbe kezd. A lista első helyén ilyenkor általában a szülők állnak, ám még soha nem fordult elő olyan, hogy a szülőket elítéljék a gyerekük tömeges lövöldözésében játszott szerepük miatt. Mostanáig.

Kedden ugyanis minimum 10, maximum 15 éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság annak a fiatalnak a szüleit, aki 2021-ben négy diáktársát megölte, hét embert pedig megsebesített a michigani Oxford egyik középiskolájában. A szülők ellen azért indult eljárás, mert ők vették ajándékba fiuknak a gyilkos fegyvert, és nem tulajdonítottak jelentőséget gyerekük viselkedésében a vészjósló előjeleknek, amelyek a mészárláshoz vezettek.

A 45 éves Jennifer Crumbley-t már idén februárban bűnösnek mondta ki az esküdtszék gondatlanságból elkövetett emberölésben, ezzel ő lett az első amerikai szülő, akit emberölésért ítéltek el a gyermeke által elkövetett lövöldözés miatt. Férjét, James Crumbley-t ugyanebben a vádban egy másik eljárásban szintén bűnösnek mondták ki márciusban. Bár az ügyeiket külön-külön tárgyalták, az ítélethirdetésük kedden közös volt. Legkorábban 10 év után kerülhetnek feltételesen szabadlábra, ügyük pedig precedensértékű.

Bőven voltak intő jelek

A lövöldözés 2021. november 30-án történt, Detroittól 60 kilométerre északra. Az elkövető a 15 éves Ethan Crumbley volt, aki hozzáfért a szülei hálószobájában tárolt pisztolyhoz, amit elhozott otthonról. Az iskolában furcsán viselkedett, és bár behívták a szüleit, nem vitték haza. Nem sokkal később bement az egyik mosdóba, összerakta a félautomata fegyverét, és lövöldözni kezdett. Végigment az iskola folyosóján, és a nyitott ajtón keresztül belőtt minden terembe, ahol nem tudtak egyből barikádot emelni. Négy diáktársát ölte meg, rajtuk kívül pedig hat diákot és egy tanárt sebesített meg. A rendőrök öt perc alatt az iskolához értek, akkor a fiú ellenállás nélkül megadta magát.

Csak a lövöldözés utáni nyomozás során derült ki, hogy a fiú tette nem előzmények nélkül jött, ráadásul ha a környezete csak egy kicsit is komolyabban veszi a jeleket, akkor elkerülhető lett volna a tragédia.

Néhány hónappal a lövöldözés előtt a fiú egyetlen barátja elköltözött a környékről, októberben pedig elpusztult a család kutyája is. A fiú a szüleihez fordult segítségért a depressziója miatt, emellett a szüleinek küldött sms-ekben paranoiásnak is tűnt.

Többször panaszkodott arra is, hogy szellemeket vagy démonokat látott az otthonukban, amikor egyedül volt.

Emellett a USA Today arról írt, hogy az ügyészek szerint ekkoriban Ethan Crumbley egy madár levágott fejét tartotta az ágya alatt egy befőttes üvegben. Később aztán az iskolai mosdóban helyezte el az üveget.

Crumbley-ék azonban nem nagyon reagáltak arra, hogy a gyerekük milyen mentális problémákkal küzd. „Tegnap megkértem apámat, hogy vigyen el orvoshoz, de ő csak adott néhány pirulát, és azt mondta, hogy kapjam össze magam. Anyukám nevetett, amikor elmondtam neki” – írta Ethan egy barátjának küldött üzeneteiben 2021 áprilisában.

Crumbley-ék egyik szomszédja a helyi médiának arról beszélt, hogy már korábban is elhanyagolták a fiút a szülei. Szerinte amikor Ethan 8-9 éves lehetett, szülei rendszeresen otthon hagyták egyedül, miközben ők bementek a városba kocsmázni. A kisfiúnál telefont se hagytak, így ő többször is a szomszédokhoz ment át, hogy onnan telefonálhasson. Egy szomszéd azt mondta, akkoriban bejelentést is tett a gyermekvédelmi hatóságoknál, de a panaszából nem lett semmi.

Terápia helyett inkább fegyvert adtak neki

A szülők ahelyett, hogy orvoshoz vitték volna a fiukat, inkább fegyvert adtak neki. A Vox szerint négy nappal a lövöldözés előtt James Crumbley egy 9 mm-es Sig Sauer félautomata fegyvert vett a fiának, az ügyészek szerint személyes használatra. Már ez törvénybe ütköző volt, ugyanis Ethan ekkor még be sem töltötte a 18. életévét, ami Michigan államban a fegyvertartás törvényes korhatára.

Másnap az anya elvitte a fiút a lőtérre lőgyakorlatra. „Anya-fia nap, kipróbáltuk az új karácsonyi ajándékát” – írta utána a közösségi médiában. A fegyvert otthon a szülők hálószobájában tárolták, de nem zárták el. Közben pedig egyre gyűltek az aggasztó jelek.

A lövöldözés előtti napokban Ethant rajtakapták az iskolában, amint a neten töltényeket keresett a fegyverhez, ezért fegyelmit kapott. Otthon nem kapott nagy leszidást, az anyja sms-ben azt írta neki: „LOL, nem vagyok mérges. Meg kell tanulnod, hogy ne kapjanak el”. A fiatal állítólag olyan videókat is nézegetett az iskolában, amikben lövöldöznek.

A lövöldözés reggelén Ethan a hátizsákjában vitte magával az iskolába a fegyverét. Az egyik tanára aznap felkavaró dologra lett figyelmes: Ethan matekórán fegyvereket rajzolt, mellettük vérző alakkal. „Nem maradnak abba ezek a gondolatok. Segítség” – írta a rajzok mellé a fiú. Olyan megjegyzéseket is írt a kép mellé, mint például „vér mindenütt” és „az életemnek semmi értelme”.

A tanár riasztotta az illetékeseket, és az iskola azonnal behívatta szülőket, és felszólították őket, hogy 48 órán belül vigyék a fiút pszichológushoz. Crumbley-ék azonban félbeszakították a megbeszélést – hogy miért, az nem világos –, és inkább visszamentek a munkahelyükre. Arról nem szóltak az iskolának, hogy a fiuk által lerajzolt fegyverhez nagyon hasonló Sig Sauert vettek neki néhány nappal korábban.

Ezután az iskolai személyzet mulasztott: visszaküldték a tinédzsert az osztályába anélkül, hogy ellenőrizték volna a hátizsákját, amelyben ott lapult a szülei által vásárolt fegyver. Nem sokkal később kitört a lövöldözés. Amikor értesítették a szülőket, hogy mi történik a gyerekük iskolájában, Jennifer Crumbley megírta a főnökének, hogy biztosan az ő fia az elkövető.

Az is kiderült, hogy a lövöldözés reggelén a szülők is észlelték, hogy eltűnt otthonról a 9 mm-es fegyver, amit be is jelentettek a rendőrségen, de arról nem tettek említést, hogy a fegyvert nagy valószínűséggel a fiúk vihette el. Nem sokkal később Jennifer annyit írt a fiának sms-ben: „Ethan, ne csináld”. Akkor már a fiú elkezdett lövöldözni az iskolában.

Ethan Crumbley-t felnőttként kezelte az ügyészség, és két évvel a lövöldözés után, 17 éves korában életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az ítélethirdetéskor a fiú azt mondta, hogy bármi is legyen az ítélet, elfogadja, mivel szörnyű dolgokat tett, és sajnálja. Ethan Crumbley nem helyezhető feltételes szabadlábra.

Precedensértékű, de nem egyszerű mintaeset

James és Jennifer Crumbley-t nem sokkal a fiuk elfogása után tartóztatták le. Az ügyész a négy halálos áldozatra elosztva négy külön vádpontot emelt gondatlanságból elkövetett emberölés miatt. Karen McDonald michigani ügyész szerint kezdetben nem gondolt arra, hogy Crumbley-ék ügye precedensértékű lehet. Először csak végigment a lényeges kérdéseken, például, hogy honnan is szerezte a fegyvert a fiú, így jutott el a szülői felelősség kérdéséhez.

A tárgyalások alatt az ügyészek azzal érveltek, hogy James és Jennifer Crumbley lelkes fegyverrajongók, akik három mulasztással is lehetővé tették, hogy a fiuk vérengzésbe fogjon:

• folyamatosan figyelmen kívül hagyták a mentális egészségére vonatkozó figyelmeztető jeleket;
• illegálisan lőfegyvert vásároltak Ethannek;
• és nem tettek meg mindent, hogy a fiú ne férjen hozzá a fegyverhez, még akkor sem, amikor az iskolai tisztviselők figyelmeztették őket.

A jelek egyre feltűnőbbek voltak, de a szülők ezeket figyelmen kívül hagyták, mondta az ügyben eljáró bíró. Arról beszélt, hogy nem az az elvárás, hogy médiumok legyenek a szülők, de Crumbley-ék viselkedése túlment a „rossz szülő” kategórián.

Bár Crumbley-ék soha nem ismerték el, hogy a Sig Sauert a fiuk használatára vásárolták volna, de a bizonyítékok alapján világos volt, hogy nem nagyon tettek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a fegyvert vagy a töltényeket megfelelően távol tartsák tőle. Azt is tagadták, hogy az iskolai megbeszélés során a tanárokkal szembe menve hagyták volna ott a gyereküket, Crumbley-ék szerint a tanárok végül maguk is úgy ítélték, hogy a fiuk nem jelent veszélyt.

A nyomozás során nemcsak a szülők, hanem az intézmény felelősségét is vizsgálták. Miután egy független jelentés felrótta, hogy nem vizsgálták át a fiú táskáját, a fenntartó ígéretet tett arra, hogy felülvizsgálja és javítja gyakorlatát és irányelveit.

Crumbley-ék ügyvédjei kezdettől fogva azzal érveltek, hogy nem indokolt vádat emelni a szülők ellen a fiuk tettei miatt, és hogy a döntés a jövőben az otthon fegyvert tartók üldözéséhez vezethet. Az állami fellebbviteli bíróság viszont úgy döntött, hogy folytatódhat a per.

A sajtó szerint a páros nem sok megbánást mutatott az eljárás során. A nő a férjét, az iskolát és a fiát hibáztatta a lövöldözés miatt, és ő maga nem tanúsított megbánást a tárgyalás során. Az anya a bíróságon azt mondta, szerinte a fiának nem voltak mentális problémái, és az apa is azzal védekezett, hogy nem tudott arról, hogy a fiának problémái lennének.

James Crumbley egészen odáig ment, hogy magát a fegyvertartási jogok mártírjaként állítsa be. „Ez semmit sem fog helyrehozni” – mondta a férfi az ítélethirdetése után. Ügyvédje azzal érvelt, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az apa tudott volna fia terveiről. Az sem festett jobb képet a férfiról, hogy egy börtönből indított telefonhívás során cifra káromkodásokkal övezve halálosan megfenyegette az ügyet vezető ügyészt. Később az ügyvédjei ecsetelték a megbánását.

Az ítélethirdetésen az áldozatok szülei és hozzátartozói is felszólaltak.

„Amikor maguk fegyvert vásároltak a fiuknak, és elérhetővé tették azt, addig én segítettem a gyerekemnek befejezni az esszéjét”

– mondta könnyes szemmel Nicole Beausoleil, a lövöldözésben meghalt 17 éves Madisyn Baldwin édesanyja. „Úgy döntöttek, hogy a szülői szerep nem prioritás. És emiatt elvesztettem a lányomat” – tette hozzá.

Jennifer Crumbley az ítélethirdetéskor üzent az áldozatok családjainak. „Nem azért állok ma itt, hogy bocsánatot nyerjek, mert tudom, hogy ez lehetetlen, hanem hogy kifejezzem őszinte bocsánatkérésemet az okozott fájdalomért” – mondta. James Crumbley pedig arról beszélt, hogy azt kívánja, bárcsak másképp cselekedett volna. „Nem tudom kifejezni, mennyire szeretném, ha tudtam volna, mi történik vele, vagy mi fog történni, mert abszolút sok mindent másképp csináltam volna” – mondta.

A bíróság végül az ügyészség által javasolt börtönbüntetést hagyta jóvá, bár a szülők védői jóval enyhébb büntetést szerettek volna kiharcolni. Jennifer Crumbley védője azt szerette volna elérni, hogy a nő házi őrizetbe kerülhessen, James Crumbley ügyvédje pedig legfeljebb 5 év börtönbüntetés kiszabásáért harcolt sikertelenül. A bíró szerint James Crumbley „korlátlan hozzáférést biztosított egy fegyverhez, valamint lőszerekhez az otthonában”, míg Jennifer Crumbley „dicsőítette a fegyverek használatát és birtoklását”.

„Ezek az ítéletek olyan ismételt cselekedeteket vagy cselekedetek elmulasztását igazolják, amelyek megállíthattak volna egy száguldó vonatot, olyan dolgok ismételt figyelmen kívül hagyását, amelyek miatt egy értelmes embernek feláll a szőr a tarkóján” – mondta a bíró az ítélethirdetés előtt. A bíró szerint a kiszabott büntetés „elrettentő hatású” lehet.