Az AfD bedobta, hogy népszavazást tartana Németország kilépéséről az EU-ból

Az Alternatíva Németországért (AfD) párt egy brexithez hasonló népszavazást szorgalmazhat Németország EU-tagságáról, ha hatalomra kerül, és nem sikerül elérni az unió reformját, jelentette ki Alice Weidel, a szélsőjobboldali párt társelnöke a Financial Timesnak adott interjúban. Azt mondta, hogy a britek kilépése mintát jelent Németországnak, hogy valaki meghozhat egy ehhez hasonló szuverén döntést.

Az AfD-t 2022 óta vezető Weidel szerint kormányon azon dolgoznának, hogy megreformálják az EU-t, és megszüntessék a „demokratikus deficitet”, többek között az Európai Bizottság jogköreinek a csorbításával. De ha a reform nem lehetséges, és nem sikerült újraépíteni a tagállamok szuverenitását, akkor Weidel szerint az emberekre kellene bízni a döntést, ahogy azt a briteknél is tették. „És akkor jöhetne egy referendum a dexitről” – mondta a német kilépés brexithez hasonló elnevezésére utalva.

A Financial Times hozzáteszi, hogy az ötlet felvetése is komoly tabunak számított Németországban, ahol a legfontosabb pártok mind elkötelezetten EU-pártiak. A német alkotmány emellett szigorú korlátokat tartalmaz a népszavazásokra vonatkozóan, és ha tartanának is ilyet, a felmérések egyértelműen jelzik, hogy a német társadalom elsöprő többsége az EU-ban akarna maradni.

Azonban az is látszik, hogy a mostani az ország második legerősebb pártjává váló AfD szavazói között a legalacsonyabb az EU-pártiak többsége. A Financial Timesban közölt felmérésben az összes német választónak csak a 10 százalék lépne ki az EU-ból, 90 százalékuk a bennmaradásra szavazna. Az Afd táborán belül viszont 45-55 az arány az EU-pártiak javára.

A hétvégén mindkét nap százezren tüntettek német nagyvárosokban, hogy tiltakozzanak az AfD és annak idegenellenes álláspontja ellen. A tüntetési hullámot az váltotta ki, hogy sajtóhírek szerint egy szélsőjobboldali találkozót tartottak tavaly novemberben Németországban, amelyen az AfD képviselői is részt vettek, és ahol több millió bevándorló kitelepítése is felmerült. A Potsdamban tartott találkozón AfD-s és a konzervatív Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) tartozó politikusok remigrációról beszéltek.

Az ügyből hatalmas botrány lett, és minden korábbinál komolyabban felmerült, hogy a kormány vagy a parlament kezdeményezheti az AfD betiltását. Itt írtunk arról, hogy ez jogilag is nagyon nehézkes lenne, de politikailag még nagyobb a kockázat: már az eljárás elindítása radikalizálhatja az AfD támogatóit és ellenzőit is. Arról itt írtunk részletesen, hogyan lett az AfD jelenleg Németország második legnépszerűbb pártja, 23 százalékon áll a felmérésekben.