Már 2021-ben ki akarták utasítani Belgiumból a brüsszeli merénylőt, csak nem találták

2019-ben menedékjogot kért Belgiumban Abdesalem Al Guilani, aki október 16-án két svéd focidrukkolót lőtt le Brüsszelben. A belga hatóságok 2020 októberében elutasították a kérelmét, 2021 márciusában pedig kiutasították az országból. Csakhogy az erről szóló határozatot nem tudták átadni neki, mert nem tudták, hol lakik – írja a Reuters.

A belga bevándorlási hivatal kedden azt nyilatkozta, pontosan azt sem tudják, mikor és hogyan érkezett meg az országba a tunéziai származású férfi, ahogy egyelőre azt sem lehet tudni, hogyan tudott több éven keresztül úgy az országban tartózkodni, hogy papíron érvényben volt ellene a kiutasításról szóló határozat.

A Reuters információi szerint Al Guilani 2011-ben érkezett meg az Olaszországhoz tartozó Lampedusa szigetére, majd Svédországba költözött, ahonnan a svéd migrációs hivatal közlése szerint kitoloncolták, miután rövid időt börtönben töltött. Ezután feltehetően visszatért Olaszországba. 2016-ban a terrorellenes nyomozóigazgatóság Bolognában azonosította őt, és radikális nézetei miatt megfigyelés alá helyezte az olasz titkosszolgálat is.

2019-ben kért menedékjogot Belgiumban, amit a hatóságok elutasítottak, egy évvel később pedig utasították, hogy hagyja el az országot – pontosabban utasították volna, de nem találták. A korábban megadott lakcíméről ugyanis visszapattant a levél, és senki sem tudta, hogy hol tartózkodhat. „Nem a menekültügyi központban volt, hanem Brüsszelben, és nem volt lakcíme sem, ezért a szolgálatok nem tudták követni, hogy hol tartózkodhat. És ez az egyik nagy kérdés, amelyre választ akarok kapni” – mondta Alexander de Croo belga miniszterelnök kedden.

Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi miniszter megerősítette, hogy az elkövető „a biztonsági szolgálatok radarján volt” illegális tartózkodás és négy másik ügy miatt, de nem szerepelt az ország potenciális terroristák listáján, és nem volt büntetett előéletű.

„Fájdalmasan világossá vált, hogy biztonsági szolgálataink összeütközésbe kerülnek azzal, hogy egyes észak-afrikai országok nem hajlandóak visszavenni az illegális bevándorlóikat. Az ár, amit ezért fizetünk... túl magas” – közölte Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi miniszter.

Abdesalem Al Guilani hétfő este lőtt agyon két svéd futballszurkolót, akik a svéd–belga Eb-selejtezőre érkeztek Brüsszelbe. A merénylő a taxiból kiszálló szurkolók nyomába eredt, követte őket egy épületbe, és ott nyitott rájuk tüzet. A támadásban a taxisofőr is megsérült. A férfi a közösségi médiára feltöltött videójában azt állította, hogy Allahért harcol, és saját magát az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet tagjának nevezte. A belga szövetségi ügyészség kedden közölte, hogy a biztonsági erők megölték a 45 éves tunéziai támadót egy kávéházi rajtaütésben.

A belga miniszterelnök szerdán azt mondta, hogy a támadó feltehetően „magányos farkas” volt – írja a Guardian. Bár a hatóságok korábban azt mondták, a támadásnak nincs köze az izraeli–palesztin konfliktushoz, azóta több olyan közösségi médiás bejegyzést is felfedeztek, amelyekben a férfi palesztinpárti megnyilvánulásokat tett, ezért a belga szövetségi ügyészség akár ez is közrejátszott abban, hogy a férfi most követett el merényletet. De az is lehet, hogy a férfit az dühítette fel, hogy a közelmúltban több iszlámellenes tüntetést is tartottak Svédországban, ahol Koránt is égettek – emiatt Svédországban augusztusban meg is emelték négyes fokozatúra a terrorkészültséget. A támadás után Brüsszelben is négyes fokozatra emelték a biztonsági fenyegetettségi szintet, a férfi lelövése után viszont csökkentették hármasra. Alexander de Croo miniszterelnök szerint bár a férfi egyedül követte el a merényletet, nem zárható ki, hogy valaki megpróbálja majd lemásolni.

A szerdai brüsszeli megemlékezésen a tervek szerint a svéd miniszterelnök is részt vesz majd. Ulf Kristersson a látogatása előtt azt nyilatkozta: „Most nagyobb biztonságra van szükség, nem lehetünk naivak. Európán belül nyitottság van, ami az egyik fontos oka annak, hogy szemmel kell tartanunk az EU külső határait, mert különben az emberek könnyen mozoghatnak az európai országok között.”

A merénylő háttere valószínűleg újra fel fogja éleszteni az EU-ba irányuló migrációról szóló vitát, és hatással lehet az EU tervezett migrációs csomagjának elfogadására is.