Az északi féltekén minden idők legmelegebb júliusa volt a meteorológiai mérések kezdete óta, de modellek szerint még nagyobb, 120 ezer éves időtávra is igaz ez a kijelentés. Abban, hogy ilyen meleg volt, az El Niño is közrejátszott, de kutatók szerint bátran kijelenthető, hogy az emberi tevékenység miatt tapasztalunk a korábbiaknál gyakoribb és hosszabb hőhullámokat. Júliusban a Mediterráneum, Kína és Észak-Amerika szenvedett a pokoli hőségtől. Az Egyesült Államokban található Phoenixben is sorra átíródtak a melegrekordok. Júliusban 39 fokos átlaghőmérsékletet mértek – nem tévedés, nem maximumról van szó, és ezzel az Egyesült Államok legforróbb városává is vált.
Az arizonai Phoenixben egy 1974-es rekord dőlt meg, 31 napon át emelkedett 43 Celsius-fok fölé a levegő hőmérséklete – a korábbi csúcs 18 nap volt –, de egy hőcsapdaként viselkedő nagyvárosban még kibírhatatlanabb a meleg. A hőkamerák a betonfelületeken 66 fokot mértek, a szabadban dolgozó munkások teste 41 fokosra hevült – csak néhány adat, amelyet a várost három napig járó Carlos Barría, a Reuters fotósa rögzített infravörös kamerájával.
Egy kis használati utasítás a képekhez: a hőkamerával rögzített felvételeken minél világosabbnak látunk valamit, annál melegebb a valóságban.
A sivatagban fekvő Phoenixben természetesen forrók a nyarak, de szinte mindig megérkezik a monszuneső, amely hoz némi enyhülést. Idén alig volt csapadék, 125 napig egyáltalán nem esett, és még a sivatagi körülményeket általában jól bíró kaktuszok is elkezdtek kiszáradni és összeomlani.
A hőség az egészségügyi ellátórendszerre is nagy terheket rakott, a kórházakat elárasztották a hőgutától szenvedő emberek, közülük néhányan már életveszélyes állapotban kerültek be.
„Voltak olyan pácienseink, akik 44 fokosra hevültek. Ezt nem viseli az agyad túlzottan sokáig” – mondta dr. Frank Lovecchio. Az ilyen betegeket általában jégfürdőbe helyezik, hogy minél gyorsabban csökkentsék a maghőmérsékletüket. A hőség különösen veszélyes az olyanokra, akiknek már eleve valamilyen alapbetegségük van, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, valamint a tüdőbetegségek is növelik a kockázatot.
Sok égési sérültet is bevisznek, ők az aszfalttal, betonfelülettel érintkezve szereznek súlyos sérüléseket. Jellemzően hajléktalanok, magatehetetlen állapotba került drogfogyasztók égnek meg. A Maricopa megyei (idetartozik Phoenix is) orvos szakértő 345 feltételezett hőséghalál miatt folytatott vizsgálatot, ebből 39 már igazolódott is. Az előző évhez képest, ami eddig a legrosszabb volt, 20 százalékos a növekedés. Az áldozatok várható nagy száma miatt a városba hozattak egy hűtőkamiont is, amelyet utoljára a koronavírus-járvány idején használtak Phoenixben.
Több napon is 43 fokra emelkedett a hőmérséklet, míg ennél az építőmunkásnál 40,5 Celsius-fokot (105 Fahrenheit) mutatott a hőkamera.
Phoenix, Arizona állam fővárosa az Egyesült Államok délnyugati és Mexikó északi részén húzódó Sonora-sivatagban található. Nem feltétlenül voltak itt ideális életfeltételek, de a helyet felfedező pionírok öntözőcsatornákat építettek, amivel termékennyé tették a földet. Ma már 1,6 millióan lakják Phoenixet, amivel az Egyesült Államok ötödik legnépesebb városa. Az állandó napsütés és a várost körülölelő hegyek látványa sok nyugdíjast is ide vonz, miattuk is nő folyamatosan a lakosságszám. A város növekedése kontrollálatlanul zajlott, sok a burkolt felület, emiatt több helyen hőcsapdává váltak az utcák és a terek, még elviselhetetlenebbé téve a meleget.
Phoenixben minden évben szed áldozatokat a meleg, a városban egy külön részleg foglalkozik azzal, hogy csökkentsék a hőség hatását. Ennek egyik része várostervezési eszköz, ahová tudnak, facsoportokat ültetnek, de műszaki megoldásokat is kitalálnak az árnyékolásra, hogy segítsék a lakosokat. Egy hűtőközpont-hálózatot is próbálnak kiépíteni, illetve informálni az embereket arról, hol találhatnak átmeneti menedéket: légkondicionált könyvtárakba, csarnokokba, középületekbe húzódhatnak be, amikor tombol a hőség. Ezt részben már eddig is megtehették, de egyelőre nincs róla egzakt adat, hogy ez az intézkedés mennyivel csökkenti az áldozatok számát.
Ahogy korábban is utaltunk rá, a hőség által okozott halál szociális probléma is, hiszen jellemzően a társadalom peremére szorult emberek lesznek az áldozatok. A hősokk miatt kórházba kerülők fele hajléktalan. Ők sokszor olyan helyeken húzzák meg magukat, mint a parkolók, kapualjak, ahol jobban érvényesül a hőcsapdahatás, a beton- és aszfaltfelületek pedig éjszaka kisugározzák a magukba gyűjtött hőt.
A város egyik legjobb menedéke a Chase Field nevű baseballstadion, amelynek behúzható a teteje, és ezután 18 Celsius-fokosra tudják lehűteni a létesítményt. Természetesen ez csak néhány órára jelent enyhülést. A város többi hűtőközpontjával is az az egyik probléma, hogy éjszaka nem használhatók. Pedig akkor sincs hűvös, az idén 16 olyan nap volt egymás után júliusban, amikor 32 Celsius-fok felett maradtak az éjszaki minimumok. Ez brutális, hiszen a szervezet nem tud regenerálódni 27 fok felett, de van, aki szerint inkább csak 20 fok alatt kellően pihentető hatású az alvás, nem véletlen, hogy Magyarországon az e feletti hőmérsékletnél már trópusi éjszakákról beszélnek a szakemberek.
