Novák Katalin a Krími Platformon: Ukrajna a jogaiért harcol

• Novák Katalin Ukrajna területi integritásának fontosságáról beszélt és arról, hogy Magyarország átérzi a szomszédos ország háborús szenvedéseit. Beszéde ennélfogva eltért az Ukrajna melletti kiállástól általában ódzkodó kormányzati nyilatkozatoktól.
• 63 ország képviselte magát az egynapos fórumon, egy részük csak online jelentkezett be. Minden megszólaló kiállt Ukrajna területi egységének megőrzése mellett, összhangban azzal, amit Volodimir Zelenszkij is mondott nyitóbeszédében: „Ukrajna nem kereskedik a területeivel”.
• A területi egység visszaállítása a külföldi állam és kormányfők nyilatkozatai alapján egyértelműen a Krím-félszigetre is érvényes, amit Oroszország teljes egészében elutasít.
• A moldáv kormányfő egy nemzetközi bíróság felállítását is javasolta az Oroszország által elkövetett bűncselekmények feltárására.
• Zelenszkij sajtótájékoztatót tartott a rendezvény alatt, kijelentve, hogy Ukrajna minden területe visszszerzéséért harcol, és nem lehet tárgyalási alap a terület átadása, még a NATO-tagságért cserébe sem.

Kárpátaljai látogatása után egyenesen Kijevbe utazott Novák Katalin, ahol a köztársasági elnök a szerdai Krími Platform elnevezésű nemzetközi konferencián vesz részt. A rendezvényt harmadszor tartják meg, az elsőt még 2021-ben, azaz Ukrajna teljes megtámadása előtt tartották, azon Áder János is részt vett. Novák elődje a magyar állam képviselői közül elsőként épp itt mondta ki, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen.

Ez akkor még a Krím 2014-es annexióját és a kelet-ukrajnai szeparatisták által létrehozott donyecki és luganszki szakadárállamok létrejöttét jelentette. Az akkori köztársasági elnök a képet azzal árnyalta, hogy a magyar nyelvű oktatás visszaszorítása miatt kritizált ukrán oktatási törvényre tért rá, amely szerinte végső soron a többségi nemzetnek is árt. Akkor Ukrajna inkább ezt a kritikát, mint az orosz agresszió kimondásának fontosságát vette észre, azzal együtt is, hogy a 2021-es rendezvény végén megfogalmazott deklarációt Áder az összes résztvevővel együtt aláírta, elítélve az ország területi megcsonkítását.

Azt, hogy Oroszország agresszor, azóta Áder után Novák is kimondta. Megtették ezt a magyar kormány képviselői is, bár sosem túl hangsúlyosan. Ennek megfelelően kerüli az orosz felelősség hangsúlyozását a kormányközeli sajtó is, amelyben a háború inkább valami aktorok nélküli természeti katasztrófaként jelenik meg, amely rossz és amelynek mielőbb véget kell vetni, a béketeremtés jegyében.

Igaz, a tárgyalások, a tűzszünet és a béke fontosságának kiemelése mellé sosem teszik oda, hogy ez milyen konkrét feltételek mellett valósulhatna meg, miközben Oroszország Ukrajna keleti, délkeleti részét megszállva tartja, az ország fronttól távolabbi részét rakétákkal fenyegeti, a kivonulást fel sem veti, Ukrajna több részét saját magáénak tekinti.

A fórum eredetileg az Oroszország által 2014-ben elfoglalt Krím reintegrálásának megvitatására jött létre, miután az oroszelnök elutasította, hogy az egyoldalúan Oroszországhoz csatolt félszigetről bármilyen tárgyalást folytasson, annak érdekében, hogy az Ukrajnához kerülhessen vissza.

2022 augusztusában is megtartották a fórumot, igaz, csak online, mert ekkor már fél éve folyt az Ukrajna egész területét elérő háború.

Az idei fórum már nem önmagában a Krím visszaszerzésének igényét hangoztatja, de – kissé előre szaladva – azt taglalja, milyen módon lehet majd reintegrálni a félszigetet az Oroszország által indított háború után.

Zelenszkij már a háború utáni időszakkal számol

„Ukrajna nem kereskedik a területeivel” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a fórum megnyitóján, hangsúlyozva, hogy a terület, akár Ukrajna többi, Oroszország által megszállt területe vissza kell, hogy kerüljön Ukrajna fennhatósága alá.

„Pontos elképzelésünk van arra, hogy az orosz zsarnokság után hogyan állítsuk helyre a demokráciát a félszigeten” – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij után következtek a külföldi felszólalók, támogatva hogy Ukrajna visszaszerezze az 1991-ben megállapított, nemzetközileg elismert határai közötti területeket.

Online bejelentkezett a török elnök is. Recep Tayyip Erdogan egyúttal köszöntötte Ukrajnát az augusztus 24-én esedékes függetlenség napja alkalmából.

Törökország helyzete különleges, mivel a krími félszigeten – amely 1783-ban került az Orosz Birodalom fennhatósága alá – 1944-ig jelentős krími tatár kisebbség élt, akik a sztálini kitelepítés után csak a 90-es években térhettek vissza. A háború előtt a kétmilliós, többségében oroszajkú lakosság tíz százalékát a krími tatárok tették ki.

Törökország drónok leszállításával számottevő támogatást nyújt az ukrán hadseregnek, ugyanakkor igyekszik megőrizni a tárgyalás csatornáit Oroszországgal is. Ankara kulcsszerepet játszott abban, hogy tavaly létrejött az a megállapodás, amely révén Ukrajna gabinája egy részét eljuttathatta a világpiacra az orosz flotta által blokkolt fekete-tengeri ukrán kikötőkön keresztül. Igaz, ezt a megállapodást idén Oroszország felmondta, így nem garantálja azoknak a hajóknak a biztonságát, amelyek a megmaradt ukrajnai kikötpkbe érkeznének a gabonáért, amely nem csak a világpiacon számottevő, de Ukrajnának is jelentős valutabevételt jelent.

A litván elnök, Gitanas Nausėda személyesen is megjelent, Ukrajna melletti kiállását tapssal jutalmazta a hallgatóság. Utána online bejelentkezett az észt elnök is, aki az oroszországba elhurcolt gyerekekről beszélt és arról, hogy Ukrajnának az euróatlanti közösség szabad tagjának kell lennie. A térségből harmadikként Andrzej Duda szólalt meg, igaz, a lengyel elnök is csak távolról mondta el beszédét, amely kiállt Ukrajna területi egységének alapvető fontossága mellett.

Novák édesanyaként is felszólalt a háború ellen

Ezután került sorra a magyar államfő. Novák Katalin azzal kezdte, hogy Magyarország elítéli az Ukrajna elleni támadást és, hogy minden, a háborúval kapcsolatos bűncselekményt ki kell vizsgálni.

Kitért arra, hogy Kárpátalján keresztül jött, ahol augusztus 20. alkalmából ünnepi rendezvényen is részt vett. „Az ön kárpátaljai látogatásának is kiemelt jelentősége volt” – jegyezte meg Novák, Zelenszkij augusztus 2-i útjára utalva, amely során az ukrán elnök Beregszászon is járt, találkozva a legnagyobb kárpátaljai magyar közösségnek otthont adó város polgármesterével, Babják Zoltánnal is.
Novák szerint a Kárpátalja a két ország közötti barátság és együttműködés forrása lehet. A köztársasági elnök beszédének kulcseleme Ukrajna és Magyarország barátsága volt. Szót ejtett arról a bucsai óvodáról, amely magyar segítséggel épült fel a Kijev melletti városban, amely az orosz agresszió legsúlyosabb, civilek elleni bűncselekményeinek helyszíne volt tavaly márciusban. „Az óvodánál egymás mellett lobogott az ukrán és a magyar zászló, kifejezve barátságunkat” – mondta Novák.

A többi megszólalóhoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy „Ukrajna területi integritása vitán felül áll”, azaz azt vissza kell állítani. A nyilatkozatból következik, hogy szerinte is vissza kell térnie a Krím félszigetnek is Ukrajna fennhatósága alá, ahogyan azt a Szovjetunió megszűnése után Oroszország nemzetközi egyezményekben is elismerte. „Átérzem, min megy keresztül Ukrajna”, „amelynek helye van Európában.” Novák kijelentette, hogy Ukrajna áldozatot vállalva a jogaiért harcol.

Ezután Magyarország szolidaritást kifejező szerepvállalásáról beszélt: arról, hogy a magyar fél segítette az ukrán gabonaexportot, miután Ukrajna orosz erők által blokkolt kikötőin keresztül az export ellehetetlenült, kitért a humanitárius segítségre, amelyet Magyarország tanúsított és arra, hogy több mint kétmillió menekült lépte át az ukrán-magyar határt.

Magyarország ukrán katonák egészségügyi ellátását is vállalta, jelenleg pedig „ötszáz ukrajnai gyerek nyaral a Balatonnál” – mondta Novák, hangsúlyozva, hogy a gyerekek jogait súlyosan csorbító háború elfogadhatatlanságát nem csak államfőként, de édesanyaként is átérzi. A háború nem teheti tönkre gyermekeink jövőjét – mondta.

A moldáv kormányfő határozott kijelentésekkel operált: egyértelműen kijelentette, hogy Ukrajna területi egységét a Krím feletti ellenőrzés visszaszerzésével kell helyreállítani. Javasolta egy nemzetközi büntetőbíróság felállítását annak érdekében, hogy feltárják az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket.

Zelenszkij: NATO-tagságért sem mondunk le területeinkről

A fórum nyilvános része után sajtótájékoztatót tartott az ukrán elnök, ahol hangsúlyozta: határozott álláspontja van neki és az országnak is arról, mi lehet a háború vége. Ez pedig nem más, mint minden „ideiglenesen megszállt terület” visszaszerzése az orosz megszállóktól, meleértve a Krímet is.

Az ABC arról kérdezte, nem aggódik-e azért, mert a fegyverszállítmányok fenntartását a Konresszusban néhányan már vitatják. Zelenszkij szerint a lényeg, hogy az amerikai törvényhozás többsége támogatja ennek fenntartását, élvezik a Fehér Ház bizalmát is.

„A világ egyik legnagyobb hadserege ellen harcolunk” – mondta az elnök, felhívva a figyelmet, hogy a háború elején mindenki azt hitte, Ukrajna három napon belül elesik. Ehhez képest itt van az ország és a vezetése is, amely eredményeket ért el a nyugat meggyőzésében is, amikor végül fegyverszállítmányok érkeztek Ukrajnába.

„Nem panaszkodunk, dolgozunk” – utalt arra, hogy a fegyverszállítmányok fenntartásában továbbra is sok feladata van diplomáciai vonalon Ukrajnának, a külügyminisztériumnak és személyesen neki is.

Határozottan elutasította, hogy bármilyen terület átadása tárgyalási alap lehetne Oroszországgal, vagy akár azért, hogy cserébe NATO-tagságot kapjon az ország.

Erre ne is számítson egyetlen elemző sem – zárta rövidre a kérdést az elnök.

„Nem tehetünk mást, csak küzdhetünk a területeinkért” – választolt a ZDF-nek Zelenszkij, megjegyezve, hogy ez nem csak a harcmezőkön, de diplomáciai vonalon is zajlik. Kiemelte, hogy ez nem csupápn Kijev makacssága, hanem felelősségteljes hozzáállás azokhoz, akik az elfoglalt területen várják, hogy visszatérhessen lakóhelyük Ukrajnához. Sokan közülük a börtönt is vállalják, amikor tiltakozásukat fejezzék ki a megszállt területeken az orosz erők jelenléte ellen.