A hidegháború alatt nagy igény volt olyan szakértőkre, akik megbízható információk és adatok hiányában tudományos és kevésbé tudományos módszerekkel vizsgálták a Szovjetunió politikáját és belső hatalmi harcait. Bár az internet és a nyílt forrású hírszerzés korában a kremlinológusok jelentősége csökkent, egy másik, rendkívül zárkózott nagyhatalom felemelkedése továbbra is az ő kezükre játszik.
Kínát ugyanis vasmarokkal irányítja az a Kínai Kommunista Párt, amelynek döntései és cselekedetei egyre inkább Hszi Csin-ping elnöktől függenek. Hszit 2022 októberében páratlan módon harmadszorra is főtitkárrá választotta a párt központi bizottsága, az elnök pedig nemcsak elnyomó politikáját folytatta, de további tisztogatásokat is rendezett az ország felső vezetésében.
Legalábbis ezt a képet sugallják az elmúlt hónapok eseményei, amikor néhány hetes eltűnése – hivatalosan betegszabadság – után leváltották a kínai külügyminisztert, majd augusztus elején a nukleáris fegyverekért is felelős hadászati rakétaerők parancsnokát, annak helyettesét, illetve a mellettük szolgáló politikai komisszárt.
Az okokat természetesen teljes biztossággal nem lehet felfejteni, a szakértők pedig a párt befolyásának növelésétől a hadseregben burjánzó korrupció felszámolásáig több elmélettel is szolgálnak. Abban viszont egyetértenek, hogy ilyen méretű tisztogatásra Hszi hatalomra kerülése óta nem volt példa, az események pedig inkább instabilitást, mintsem szilárdságot tükröznek.
Egyszer fent, egyszer lent
Csin Gangot 2022 decemberében nevezték ki külügyminiszternek, nem sokkal azután, hogy a Kínai Kommunista Párt huszadik pártkongresszusa bebiztosította Hszi Csin-ping hatalmát. Az időzítés nem volt véletlen, Csin ugyanis egyértelműen az elnök bizalmasának számított, karrierje pedig ennek megfelelően ívelt meredeken felfelé.
Az 57 éves politikust a „farkasharcos-diplomácia” (azaz agresszívan Nyugat-ellenes diplomácia) egyik ikonikus alakjának tartották, aki azonban, ha kellett, akkor finomabb hangnemben is tudott kommunikálni. Utóbbi különösen az egyesült államokbeli nagyköveti megbízatása alatt mutatkozott meg, amikor nemcsak a két ország közötti árnyaltabb kapcsolat kialakítását szorgalmazta, hanem kosárlabda- és baseballmeccseken is részt vett.
Tavaly decemberi külügyminiszteri kinevezését sokan úgy értékelték, hogy egy higgadtabb személyiség előtérbe tolásával Peking visszafogja agresszív imázsát.
Ez igaz akkor is, ha a valóságban Csinnek vajmi kevés beleszólása volt az ország külpolitikájába. Bár külügyminiszter volt, továbbra is Vang Ji államtanácsosnak kellett felelnie, aki a kommunista párt külügyi bizottságának vezetőjeként a legmagasabb diplomáciai pozíciót töltötte be a hatalmi hierarchiában.
Aztán június végén Csin váratlanul lemondta az összes diplomáciai találkozóját, majd teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. A külügyminiszter egészségi okokkal magyarázott távollétében pont Vang Ji képviselte Kínát a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) indonéziai csúcstalálkozóján.
Egy hónapnyi találgatás után végül hivatalosan is bejelentették Csin távozását, illetve Vang Ji visszatérését külügyminiszterként, miután előtte már 2013 és 2022 között is betöltötte a posztot. A kínai kormány egyik legismertebb arcaként Csin hosszas távollétét azonban nemcsak diplomaták és Kína-szakértők, hanem a kínai átlagemberek is figyelemmel kísérték, az információk teljes hiánya pedig csak fokozta a találgatásokat.
Csin eltűnése után például drasztikusan, több mint 5000 százalékkal ugrott meg a külügyminiszter nevére irányuló keresések száma az ország legnagyobb keresőjében. A Baidu statisztikái szerint többen kerestek rá Csin nevére, mint a legnevesebb kínai celebekére.
Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint Csin ellen egy állítólagos házasságon kívüli viszony miatt folyik nyomozás, ezért tűnt el a nyilvánosság elől. Mások úgy gondolják, hogy a Hszi mintadiplomatájaként számontartott Csin gyors felemelkedése sok ellenfelet szerzett a párt vezetésében, akik most kiszorították a hatalomból.
Ian Chong, a Szingapúri Nemzeti Egyetem munkatársa szerint az mindenesetre ritka, hogy egy ilyen magas rangú tisztviselővel kapcsolatos pletykákról teljes cenzúra nélkül beszélnek a kínai interneten. „A cenzúra hiánya elgondolkodtatja az embereket, hogy vajon igazak-e a hatalmi harcokról, korrupcióról, hatalommal és pozícióval való visszaélésről, valamint romantikus kapcsolatokról szóló pletykák” – mondta a szakértő.
Az sem világos, hogy Vang Ji visszatérése mit jelent a kínai külpolitikára nézve. A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a rutinos politikus csupán ideiglenesen tölti be a posztot, ami külügyi tanácsosi pozíciójával együtt rengeteg terhet ró rá. Egyes elemzők szerint Vang kinevezésével a folytonosságot szeretné jelezni Kína, az új külügyminiszter pedig arra fog összpontosítani, hogy az amerikai–kínai kapcsolatok a feszültebb hónapok után a kereskedelmi háború ellenére ismét egy fokkal kiegyensúlyozottabbá váljanak, Hszi esetleges novemberi látogatása az Egyesült Államokba pedig kiemeltként lesz kezelve.
Rakétafejek fejeinek lefejezése
Csin eltűnése után bő egy hónappal újabb jelentős tisztogatásokról érkeztek hírek, ugyanis eltávolították posztjáról Li Jü-csao tábornokot, helyettesét, Liu Guang-bint és Hszü Csong-bo komisszárt. A parancsnokok a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) rakétaosztagát vezették, amely az ország nukleáris fegyvereinek nagy részét is kezeli.
A rakétaerőket 2015-ben maga Hszi emelte a szárazföldi haderőkkel, tengerészettel és légierővel egy szintre a PLA-ban. Sőt, az elnök hadsereg-modernizációs törekvéseinek ékköve volt az elit rakétaosztag, amely az ország közel 400 nukleáris robbanófejének majdnem mindegyikét hordozni tudja.
Hszi „rengeteg időt, erőforrást és politikai támogatást fektetett be” a hadtestbe – mondta Brendan Mulvaney, az amerikai légierő egyetemén lévő Kínai Repülési Tanulmányok Intézetének igazgatója, aki szerint az elit haderőnem felügyeli a világ legnagyobb rakétaprogramját.
2013-as hatalomra jutása után Hszi azonnal nekilátott kigyomlálni a szerinte burjánzó korrupciót a pártvezetésből és a kínai hadseregből. 2014-ben például több száz főtisztet gyűjtött össze ugyanazon a helyen, ahol anno Mao Ce-tung kiterjesztette hatalmát a Vörös Hadsereg felett, és figyelmeztette őket, hogy a hadsereg belülről rothad. Állami nyomozók ezután leleplezték többek között a Központi Katonai Bizottság korábbi alelnökét, aki vesztegetésből szerzett vagyont, és egy tábornokot, aki ékszereket és készpénzt halmozott fel otthonában, illetve jósokkal is konzultált.
Az ezt követő években Hszi újjászervezte a Népi Felszabadító Hadsereget. Több tucat magas rangú tisztet ítéltek el korrupció miatt, és az előléptetések adásvétele, amely egykor általános volt, visszaszorult. Az elnök új szabályokat vezetett be, hogy megszilárdítsa hatalmát a Központi Katonai Bizottság elnökeként és a hadsereg főparancsnokaként.
Ma Kína katonai elitjének gyakorlatilag minden tagja Hszinek köszönheti felemelkedését, ami szilárd hatalmi bázist biztosít a számára
– mondta Daniel C. Mattingly, a Yale Egyetem politológusa.
A legtöbb elemző szerint éppen ezért számít rendkívül szokatlannak a rakétaosztag vezetőinek leváltása, még akkor is, ha a három férfi hónapok óta tartó eltűnése miatt maga a bejelentés nem volt teljesen váratlan. Többen korrupcióra tippelnek, mások Hszi további hatalomkoncentrációját látják az eseményekben. Az elnök támogatói mindenesetre érvelhetnek azzal, hogy saját embereinek eltávolításával Hszi azt mutatja, hogy nincs helye kivételezésnek még a legmagasabb berkekben sem.
A leváltott parancsnokokat Hszi a tengerészettől (Vang Hu-bin), illetve a légierőből (Hszü Hszi-seng) pótolta. Az új komisszárként szolgáló Hszü ráadásul a párt központi bizottságának teljes jogú tagja, azaz a hatalmi hierarchiában Vang fölött áll, ez pedig egyesek szerint a párt hadsereg feletti kontrolljának megerősítését szolgálja.
A teljes outsiderek kinevezése viszonylag szokatlan, így többen Hszi komoly elégedetlenségét látják a dologban: „Ha mindketten a rakétaosztagon kívülről érkeznek egy tisztogatás nyomán, az egyértelműen annak a jele, hogy Hszi úgy érzi, a rothadás mélyen gyökerezik”, értékelte a helyzetet Matt Bruzzese, a BluePath Labs, egy washingtoni tanácsadó cég elemzője.
A hadseregben feltételezett bizalomhiány, és a kívülállók beszervezése emellett megnehezítheti a rakétaosztag további modernizációját, ami Hszi hadseregreformjainak egyik legfontosabb eleme. Egy másik értelmezés szerint Oroszország ukrajnai villámháborús terveinek kudarcai sarkallták a tisztogatásra Hszit, aki egyre inkább konfrontálódik Amerikával Tajvan kérdésében.
Mit jelent mindez?
Mivel rendkívül nehéz megbízható információkhoz jutni Kína belpolitikájáról, pláne a párton belüli hatalmi harcokról, érdemes a mindent megfejtő elméleteket egészséges szkepticizmussal kezelni. Az esetleges véleménykülönbségek ellenére viszont a legtöbb szakértő egyetért abban, a tisztogatások nem a stabilitást tükrözik.
„A legutóbbi tisztogatás jelentős […] Kína az elmúlt évtizedek egyik legmélyrehatóbb nukleáris stratégiai változására készül” – mondta Lyle Morris, az Asia Society Policy Institute külpolitikai és nemzetbiztonsági munkatársa, aki szerint
a külügyminiszter, illetve a tábornokok eltávolítása az utóbbi idők egyik legnagyobb vezetői kihívását jelenti Hszi számára.
Források: BBC, BBC, New York Times, The Economist, The Guardian