Egy hatsávos, autópályaszerű úton haladunk Ankara belvárosától nem messze, amikor meglátom, amiért jöttünk: az út túloldalán, a távolban hullámvasutak tekeregnek a magasban, mellette egy óriáskerék és más furcsa építmények látszanak. A török főváros egykori büszkeségéhez, ma már inkább szégyenéhez jöttünk: egy 800 millió dollárból épült robotdinós vidámparkhoz, ami kevesebb mint egy évvel a megnyitó után bezárt, és azóta rohad.
A Telex munkatársai a május 14-i török választások idején Isztambulból és Ankarából is a helyszínről jelentkeztek. Az elnökválasztáson Erdoğan 49,51, a hat párt által támogatott ellenzéki Kemal Kılıçdaroğlu pedig 44,88 százalékot kapott, így egyikük sem érte el az első fordulós győzelemhez szükséges 50 százalékot. Az elnökválasztás május 28-i második fordulójáról is a helyszínről tudósítanak a hétvégén munkatársaink.
Az elhagyatott vidámparkba naivan mindenféle regisztráció nélkül érkeztünk. A bejáratnál aztán egy bódéból kilépő biztonsági őr közölte, hogy ki van zárva, hogy közelebbről megnézzük az oszladozó Tyrannosaurust meg a gazzal benőtt hullámvasutakat. Veszélyes – mutatta a telefonján a fordítóprogrammal törökről angolra lefordított dangerous szót, ami nem tűnt túlzásnak. A gigantikus épületekhez és különféle gépekhez évek óta nem nyúlt senki, az egész komplexum omladozik.
Maradt a távolból fotózás. Egészen addig, amíg elő nem került egy újabb, az előzőnél erélyesebb biztonsági őr. Ő közölte, hogy ezt sem szabad. Néztem, hogy közterületről miért nem fényképezhetek kedvemre, de mivel ő már nem bajlódott a fordítóprogrammal, csak felemelte a hangját, továbbálltunk. Az AFP fotósát 2021-ben beengedték a parkba, akit érdekelnek a gazzal benőtt műanyag dinók, itt nézheti meg a fotókat.
A Wonderland Eurasia, rövidebb nevén Ankapark sztorija több szempontból is ismerős lehet Magyarországon. Az egykori természetvédelmi területre felhúzott megalomán projektet minden észérv ellenére, közpénzt és betont nem sajnálva keresztülverték, nem sokkal később az egész csődbe ment.
Az elnök álma
A teljes képhez muszáj egy rövid történelmi kitérőt tenni. A modern török állam meglapítója, Mustafa Kemal Atatürk a 20. század első felében közel két évtizeden keresztül vezette az országot. Atatürk gondolkodása a mai napig átszövi a török társadalmat – a május 14-i török választások előtti (az elnökválasztás második fordulóját vasárnap tartják majd) ellenzéki kampányrendezvényen huszonpáréves fiatalok skandálták, hogy „Musztafa Kemal katonái vagyunk”, de emellett halála után a saját több mint százezer hektáros ankarai gazdaságát az államnak adományozta.
Az Atatürk Erdőgazdaság azóta is működik, időközben Ankara pár százezres városkából ötmilliós megapolisszá duzzadt, az erdőgazdaságot pedig 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították, ahol mai napig több kisebb gazdaság, üvegházak, nyilvános park és egy állatkert is működik.
Kilencven éve ezt egy városi gazdaságnak tervezték, ami emellett közösségi és oktatói tér is, ilyen nincs máshol a világon
– mondta az erdőgazdaságról 2020-ban az Ankarai Építészkamara elnöke.
2011-ben a kormány az erdőgazdaságot jelentős fejlesztési területté minősítette, ebből már sejteni lehetett, hogy egy nagy hatalmú ember szemet vetett az értékes zöldterületre. Nem sokkal később kiderült, hogy ez az ember nem más, mint a Törökországot akkor már több mint egy évtizede vezető, akkor miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan volt.
A szabálymódosítás után az erdőgazdaság területén húzták fel Erdoğan közel 200 ezer négyzetméter alapterületű, 152 milliárd forintba kerülő elnöki palotáját, ami nagyobb mint a Kreml, a Buckingham-palota vagy a versailles-i kastély. A palota építését a török legfelsőbb bíróság jogsértőnek minősítette, de hiába.
„Bontassák le, ha tudják! Elrendelték az építkezés felfüggesztését, de nem lesz hatalmuk leállítani a beruházást. Át fogom adni, és ott lesz a székhelyem!”
– mondta Erdoğan.
A palota után következett a vidámpark. Ehhez 2014-ben fogtak hozzá, Melih Gökçek akkori polgármester – aki a kormányzó Igazság és Fejlődés pártjának (AKP) politikusa volt, azóta ellenzéki polgármestere van a fővárosnak – azzal büszkélkedett, hogy Európa legnagyobb vidámparkját építik, ami bekerül majd a Guinness-rekordok közé, és évente tízmillió látogatója lesz. A folyamatot megakasztotta, hogy az építkezés rendezési tervét felfüggesztette a bíróság, az önkormányzat ezt úgy oldotta meg, hogy egyszerűen átírták a vidámpark rendezési tervét, az építkezést pedig folytatták.
„Az elnök álmát építjük”
– mondta 2015-ben a vidámparkról Gökçek, miközben egy óriási gránit Transformers-szobrot helyeztek ki a városban, hogy a készülő parkot reklámozzák.
800 millió dolláros pofára esés
A vidámparkot 2019-ben az önkormányzati választások elé időzítve adták át, 1,3 millió hektáron 2100 játékkal. Erdoğan az átadón azt mondta, hogy a vidámpark egész Törökország büszkesége, amit egészen új megvilágításba helyezett, hogy két nappal később a 14 hullámvasút egyike lerobbant, a vendégeknek pedig a síneken kellett lemászniuk a magasból.
A választásokon az országot kormányzó AKP elvesztette a fővárost, az új polgármester a Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa, Mansur Yavaş a vidámpark finanszírozásának áttekintése után több feljelentést tett az elődjével szemben hivatali visszaélés miatt. Az ellenzéki városvezetés szerint Gökçek és a munkatársai arra használták a vidámpark építését, hogy közpénzeket csatornázzanak az AKP-hoz közeli cégekhez. Eközben a BirGün török ellenzéki portál sorra hozta nyilvánosságra az építkezés alatt elköltött hajmeresztő tételeket:
- 1,8 millió dollár műanyag növényekre;
- 1,3 millió dollár állatszobrokra;
- 50 millió dollár egy felvonóra, ami soha nem készült el.
A lap emellett több összefonódást is talált a vidámparkot üzemeltető és a beszállító cégek között.
Még 2018-ban az AKP-s városvezetés több sikertelen pályázat után, 29 évre, egy török–kínai vegyesvállalatra bízta a vidámpark üzemeltetését. A lap szerint ugyanehhez a körhöz köthető cégek korábban több tízmillió dollárért szállítottak játékokat a vidámparkhoz, esetenként a piaci ár háromszorosáért.
A vidámpark összesen 11 hónapig volt nyitva, 2020 elején egy befizetetlen villanyszámla miatt lekapcsolták az áramot, és azóta sem kapcsolták vissza. Szakértők szerint a projekt a kezdetektől el volt átkozva, Ankarába félmillió külföldi turista megy évente, teljesen irreális volt, hogy akár a belföldi turistákkal együtt annyi vendéget vonz majd, hogy gazdaságilag megérje fenntartani – ehhez évente tízmilliónál is több látogatóra lett volna szükség.
Az új városvezetésnek az üzemeltetővel is meggyűlt a baja. Hiába zárt be a park, a 29 évre szóló bérleti szerződés továbbra is élt, az önkormányzat ezért bíróságon próbálta visszaszerezni a területet. Ez több mint két év pereskedés után sikerült, 2022-ben jogerősen visszakapták a területet.
A városvezetés ezután buszos túrákon mutogatta a pusztuló vidámparkot az ankaraiaknak, és online konzultáción kérték ki az emberek véleményét, hogy mit kezdjenek a területtel. A 2022 nyarán tartott konzultációban az ötmilliós lakossághoz képest nem túl sokan, 59 ezren mondták el a véleményüket, a legtöbben zöldterületet szeretnének a dinópark helyén látni.