1200 tagunk van börtönben, nyolcszor kellett nevet változtatnunk, de örökké küzdeni fogunk

A vasárnapi török elnök- és parlamenti választások kampányhajrája zajlik Isztambulban, ahol feszült hangulattal, plakát- és zászlótengerrel és politikai aktivisták tömkelegével találkoztunk az utcákon. A parlamenti választásokon Recep Tayyip Erdoğan elnök jobboldali Népi Szövetsége küzd meg a Nemzeti Szövetség nevű ellenzéki összefogással és a főleg kurdokat képviselő kisebb pártszövetséggel.

A kurdokat Törökország 1923-as alapítása óta különböző mértékben elnyomták az országban, ez az örökség pártoktól és politikai oldalaktól függetlenül folytatódott az elmúlt száz évben. A kisebbség az elmúlt évtizedekben minden választáson elindult, abban a reményben, hogy egyszer kormányra kerülve majd szélesebb jogokat harcolhatnak ki maguknak.

A baloldali-marxista politikai hagyományokat őrző kurdok az előző választásokon a Népi Demokratikus Párt (HDP) nevében indultak, ennek azonban megvonták az állami támogatását és évek óta a betiltással fenyegetik. Az idei választásra ezért Zöldek és a Baloldali Jövő Pártja (YSGP) néven indulnak el, és több baloldali párttal együtt koalícióban mérettetik meg magukat, várhatóan 10-12 százalékot érhetnek el a parlamenti választáson.

Megkérdeztünk Isztambul utcáin a YSGP-nek szórólapokat osztogatókat, hogy milyen ilyen környezetben kampányolni, amire azt mondták:

„áprilisban több mint húsz tagunkat vették őrizetbe. 1200 tagunk van börtönben, köztük a pártunk volt elnöke, Selhattin Demirtaş, akit 2016-ban zártak be. A kurd többségű területeken rengeteg idős ember volt már börtönben, hozzá vagyunk szokva ehhez.”

Megkérdeztük őket arról, hogy a szavazóikat nem zavarhatja-e össze, hogy a választások előtt néhány hónappal jelentették be, hogy egy új párt nevében indulnak el, amire azt mondták: „A nyolcvanas évek óta nyolcszor kellett nevet változtatnunk, mert a pártjainkat rendszeresen ellehetetlenítik, vagy betiltják. Eddig mindannyiszor felálltunk és újjászerveztük magunkat, ez már nem számít. Örökké küzdeni fogunk egy szabad Törökországért.”

A kurdok mostani pártja több kisebb baloldali török párttal szövetségben indul el a választásokon Munka és Szabadság Szövetség néven. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményt várnak, azt mondták:

„A török testvéreinkkel együtt dolgozunk. Ez nem csak rólunk, kurdokról szól, hanem arról, hogy Törökország legyen egy demokratikus és szolidáris ország. Mi vagyunk a leginkább szolidáris politikai erő, minden aktivistánk az utcákon van, arra számítunk, hogy nagyon jó eredményt fogunk elérni.”

Törökországban a 2018-as alkotmánymódosítás óta elnöki rendszer van, amelyben a közvetlenül megválasztott köztársasági elnöknek van a legnagyobb hatalma. Ennek megfelelően a parlamenti választásokkal egyszerre tartott elnökválasztásnak van nagyobb tétje, amelyen a kurdok most először nem indítanak saját jelöltet, hanem a baloldali ellenzéki Kemal Kilicdaroglut támogatják Erdoğannal szemben.

A pénzromlás, a gazdasági nehézségek és az idei pusztító földrengés komolyan rontották Erdoğan újraválasztási esélyeit az elnökválasztáson, május elejére ugyanakkor sikerült ledolgoznia korábbi lemaradásából a hatpárti ellenzéki jelölttel szemben. Kılıçdaroğlu május elejére az Euronews összesítésében 47,6 százalékon szerepelt, míg Erdoğant 45 százalékra jósolták, közel fej fej mellett álltak.

Hivatalosan május 4. után nem lehetne nyilvánosságra hozni felméréseket, azonban az ennek ellenére is közzétett közvélemény-kutatások ennél is több esélyt adtak Kılıçdaroğlunak. Erdoğan viszont öt nappal a választás előtt jelentette be, hogy 45 százalékos emelést kapnak a közalkalmazottak, ezzel próbálva növelni esélyeit.

Csütörtökön aztán újabb fordulat jött, az Euronewsos mérésben még 5 százalékon álló Muharrem İnce bejelentette visszalépését, amivel nőtt az esélye, hogy 50 százalék feletti eredménnyel már az első fordulóban, vasárnap eldőljön a török elnökválasztás.

A Telexen négy helyszíni tudósítóval követjük az eseményeket Isztambulból és Ankarából, cikkekkel, képes riportokkal is videókkal is jelentkezünk majd. Az elnök- és parlamenti választási esélyekről szóló legutóbbi nagyobb cikkünk itt olvasható.