Aláírta a kormány az EU és 79 ország közötti megállapodást, amit eddig a migrációra és a szexuális jogokra vonatkozó részek miatt blokkolt

A kormány megkapta az elvárt garanciákat az Európai Unió és a 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országot tömörítő csoport közötti megállapodással kapcsolatban, így Magyarország hozzájárul annak aláírásához – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Mauritiuson.

Ez az úgynevezett Cotonou-i megállapodás, ami 20 év után 2020-ban járt le, a megújítását pedig mostanáig blokkolta a magyar kormány. A megállapodás többszöri hosszabbítás után 2023 júniusában járt volna le végleg, ezért is vált egyre sürgetőbbé a megegyezés a magyar kormánnyal.

A dokumentum elsősorban emberi jogokra, kereskedelmi, fejlesztési, klímavédelmi és migrációs kérdésekre vonatkozó keretmegállapodásokat tartalmaz.

A kormány 2021-ben még arra hivatkozva nem írta alá a poszt-cotonou-i megállapodást, hogy „több migránst engedne be az unió területére”, később változó indokokkal, de folyamatosan blokkolta az új szerződés aláírását. Legutóbb például a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó rendelkezéseket kifogásolta Orbán Viktor az EU-csúcson.

Nem ő volt az egyetlen, akinek nem tetszett, hogy a megállapodás rendszerszinten támogatta volna a nemi egyenlőséget. Az ugandai kormányszóvivő tavaly novemberben például azt mondta: „A poszt-cotonou-i megállapodásban rejtett záradékok vannak az emberi jogokkal kapcsolatban. A szexualitással, az homoszexualitás támogatásával és az abortusszal kapcsolatos záradékok. Olyan társadalom vagyunk, amely nem áll készen a homoszexualitásra, és nem áll készen az abortuszra”. Ugandában pár hónapja hoztak törvényt, ami halálbüntetéssel bünteti a homoszexuálisokat, ha összeházasodnak. A törvényt Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője is üdvözölte a HírTV műsorában.

„Magyarország egyértelműen egyetért azzal, hogy a gazdasági együttműködést szorosabbra vonják, ez mindkét fél számára előnyös lenne, különösképpen napjainkban, amikor a világ ismét a blokkosodás irányába halad”. A migráció és a szexuális jogok kérdését illetően azonban a kormánynak súlyos kételyei és vörös vonalai vannak

– szögezte le szerdai sajtótájékoztatóján Szijjártó. Hozzátette, a kormány mindaddig nem engedélyezte a megállapodás aláírását, amíg meg nem kapta a szükséges garanciákat, és ez az utóbbi hetek tárgyalásai során sikerült kiharcolni.

Kijelentette, hogy a kormány elutasítja az „agresszív LMBTQ-propagandát”, a szexuális nevelést a szülők kizárólagos jogának tekinti, és nem ismer kompromisszumot a gyerekek védelme terén.

A most elért egyezség alapján kiegészítik az EU tanácsi határozatát, ezzel világossá téve, hogy a poszt-cotonou-i megállapodás nincs semmi kihatással a migrációra és a szexuális nevelésre vonatkozó nemzeti kompetenciákra, azaz az aláírástól függetlenül ezen területeken minden döntés nemzeti kompetenciában marad.

A magyar kormány nyomására Jutta Urpilainen illetékes EU-biztos írásos nyilatkozatot is tett, amely szerint

az egyezményben található, szexuális jogokra vonatkozó utalások semmi jogi kötelezettséget nem rónak a tagállamokra.

De ez sem volt elég, Szijjártó elmondta, a „biztonság kedvéért” csatolni fognak egy nyilatkozatot is a megállapodáshoz, amely világossá teszi, hogy „megvédjük a gyermekeinket, a szexuális nevelés pedig a szülők kizárólagos joga”.

Hasonló szigorral biztosította álláspontját a kormány a migráció kérdésében is: nemzeti hatáskörben marad továbbra is mindenfajta döntés a migrációval és a munkaerőpiaci kérdésekkel kapcsolatban. A dokumentum egy úgynevezett negatív listát fog tartalmazni azokról a kérdésekről, amelyeken nem sérül a nemzeti hatáskör. Ilyen lesz például a munkaerőpiacot és a társadalmi integrációt érintő szabályozás is.

Ez azt jelenti, hogy a tagállamokon fog múlni, hány bevándorlót engednek be a munkaerőpiacukra, és milyen mértékben integrálják őket a társadalomba.

„Mivel minden döntés nemzeti hatáskörben marad a migrációt és a szexuális nevelést, valamint a külföldiek munkavállalását és integrációját érintően, mivel nincsenek jogi kötelezettségek számunkra a szexuális jogok terén, úgy véljük, hogy az utóbbi hetekben elért eredményekkel teljesítjük az Országgyűlés elvárásait, és így beleegyezésünket adhatjuk az EU-nak a poszt-cotonou-i megállapodás aláírásához” – mondta Szijjártó.