Budapesten egyeztek meg arról, hogy Oroszországon kívül nem lesznek orosz nukleáris fegyverek
2023. március 25. – 20:33
A Szovjetunió 1991-es felbomlása után több ezer nukleáris robbanófej maradt az újonnan függetlenné vált országokban: Belaruszban, Kazahsztánban és Ukrajnában. Egészen 1994-ig Ukrajnában volt a világ harmadik legnagyobb atomfegyver-készlete, ugyanakkor az országban tartott atomfegyverek indítókódjait Oroszországban őrizték, így az ukránok, ha akarták se tudták volna önállóan használni ezeket a fegyvereket.
A furcsa helyzet rendezéséről leginkább az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ernyője alatt tárgyaltak, aminek a NATO- és a volt szovjet tagállamok is a tagjai. A tárgyalások három évig tartottak, a vitás kérdésekről végül 1994. december 5-én, a magyar fővárosban aláírt Budapesti Memorandumban egyeztek meg, a megállapodásról ebben a cikkben írtunk bővebben.
Az egyezményben az USA, Nagy-Britannia és Oroszország hat pontban biztosította Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán politikai függetlenségét és szuverenitását, cserébe a három állam csatlakozott az 1968-as atomsorompó-szerződéshez, és vállalták atomfegyvereik leszerelését. Az atomfegyverek Oroszországba való átszállítása 1996-ig tartott, azóta orosz nukleáris fegyvereket nem tároltak más ország területén. Egészen mostanáig, ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szombaton megjelent interjúban kijelentette, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belarusz területére.
Mivel a Budapesti Memorandumban foglaltaknak nincs jogi következményük, csak szándéknyilatkozatnak számítanak, nem is lehet annak megszegését jogi fórumon számonkérni Oroszországon.
