Magyarországon is összeférhetetlenségi gondokat lát az EU számvevőszéke

Az Európai Számvevőszék hiányosságokat talált az összeférhetetlenség felderítésére, megoldására és bejelentésére az uniós forrásoknál. Az EU költségvetését védő testület hétfőn kiadott jelentése négy tagállam, köztük Magyarország kifizetéseinél vizsgálta, hogyan kezelik az összeférhetetlenséget a legjelentősebb uniós kiadási területeknél, a mezőgazdasági és a kohéziós politikánál. Az EU számvevőszéke nem csak az adott ország hatóságai, de az Európai Bizottság intézkedéseit is vizsgálta.

„Megállapításunk szerint történtek erőfeszítések a gondok megoldására, de akadnak még hiányosságok is. Javítani kell az egyes esetekről történő beszámolást, hogy világos képet alkothassunk az összeférhetetlenség által érintett összegekről”

– jelentette ki Pietro Russo, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag a szervezet közleménye szerint.

Az uniós szabályozás előírja, hogy a közös források kezelésében (akár az EU, akár a tagállam szintjén) minden résztvevő kerülje az összeférhetetlenséget, legyen az a politikai vagy nemzeti hovatartozás, gazdasági vagy bármely más személyes érdek miatt. Ha mégis felmerülne ilyesmi, az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy az érintett felhagyjon minden kapcsolódó tevékenységgel.

A tagállamok leggyakrabban önbevallással próbálják megelőzni és kezelni az összeférhetetlenséget. Az ilyen nyilatkozatok azonban megbízhatatlannak bizonyulhatnak, az információk összevető ellenőrzését pedig néha megnehezítheti az elégtelen adminisztratív képesség, az adatvédelmi szabályozás, illetve a teljes körű átláthatóság elérésének általános nehézségei.

A számvevők megállapították, hogy az általuk vizsgált országokban (Németország, Magyarország, Málta és Románia) az uniós programokról szóló döntéseknél és a kapcsolódó támogatások elosztásában érintett kormánytagoknak a nyilatkozattétel nem kötelező, hiába írja elő ezt az EU 2018 óta. A nyilatkozattétel uniós szinten is széles körben elterjedt, és ellenőrzik is, különösen az érzékeny helyzetekben. Ugyanakkor a „forgóajtó-jelenség”, azaz amikor egy köztisztviselő később a területéhez kapcsolódó szerepet tölt be a magánszektorban, eleve kockázat, ezért a számvevők ilyenkor aktívabb fellépést szeretnének.

A testület szerint a tagállami hatóságok nagy hangsúlyt fektetnek az
összeférhetetlenség feltárására a közbeszerzéseknél, ám egyes figyelmeztető jelzésekre nem mindig fordítanak kellő figyelmet. Ilyen például az, hogy sokszor nincs megfelelő versenyhelyzet, például versenytárgyalás nélküli szerződések vagy más érdekeltekkel kapcsolatban álló pályázók miatt. A számvevők megjegyzik azt is, hogy még nincsenek érvényben a visszaélést bejelentő személyeket védelmező
intézkedések, és számos tagállamban késnek az uniós jog megsértését bejelentő személyeket védő szabályok átültetésével.

A jelentés Magyarországról megjegyzi, hogy 2019-ben az Európai Bizottság súlyos hiányosságokat tárt fel a közbeszerzési eljárások ellenőrzésénél, ezért minden érintett szerződésre tíz százalékos átalánykorrekciót alkalmazott, 2022 áprilisában pedig az uniós költségvetés védelmében – az EU történetének első – jogállamisági eljárását.

A négy országból csak Magyarországon nincsenek jogszabályok arra, hogy csökkentsék a forgóajtó-jelenség kockázatát. A pénzmosás elleni irányelv 2017-ben bevezette a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilvántartást, de a magyarországi és romániai nyilvántartások nem nyilvánosak, míg Németországban és Máltán díjat kell fizetni a hozzáférésért. Az egyajánlatos közbeszerzések 39 százalékos aránya Magyarországon alig maradt el Románia 41 százalékától 2020-ban. A magas arányok összeférhetetlenségre utaló figyelmeztető jelzések.

A számvevőknek ugyanakkor messze nem csak Magyarországon voltak kifogásaik, például megjegyzik, hogy a négy vizsgált tagállamból csak Németországban nem kell a minisztereknek rendszeres jövedelem- és vagyonnyilatkozatokat benyújtaniuk.