Hende Csaba a finn és svéd NATO-tárgyalásokról: Egy magyar törvény elfogadásához kell 5-6 hét

A svéd látogatást követően szerda reggel már a finn fővárosban, Helsinkiben tárgyalt a svéd és finn NATO-csatlakozás miatt felállított, kiküldetésre, tájékozódásra, informálódásra kirendelt fideszes tárgyalódelegáció, amit Hende Csaba vezet.

A Helsingin Sanomat beszámolója szerint a küldöttség már találkozott Matti Vanhanen finn házelnökkel, aki szerint tisztázó megbeszélést folytattak. Ezen a magyar partnerek kifejezték csalódottságukat a Magyarországgal kapcsolatos finn álláspontok miatt. Elmondta, hogy a magyarok tagadták, hogy részükről bármilyen kapcsolat lenne az uniós politika és a NATO-folyamatok alakulása között.

„Teljes mértékben elismerték, hogy Finnország megfelel a NATO-tagság kritériumainak, és kizárólag a NATO-tagság kritériumai alapján foglalkoznak Finnország NATO-tagságával” – mondta Vanhanen. Hozzátette azt is, hogy Magyarország nem támaszt követeléseket Finnországgal szemben.

A házelnök egyúttal tagadta, hogy Magyarország hasonlóan járt volna el velük, mint a svédekkel szemben, amikor a küldöttség azzal vádolta meg a svéd politikusokat, hogy hazugságokat terjesztenek Magyarországról.

Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, a magyar delegáció vezetője tolmácsán keresztül elmondta, hogy a magyar parlament egy kis párt kivételével támogatja Finnország NATO-tagságának ratifikálását, de a ratifikáció menetéről és Orbán Viktor álláspontjáról nem nyilatkozott.

Frissítés: Délután kiadott tudósításában a Reuters azt írja, hogy Hende Csaba a tárgyalások után arról is beszélt:

„Ez egy ígéretes kezdet, amely azonban nem utal arra, hogy mikor és miről születik döntés (…) Általában öt-hat hétig tart, amíg egy javaslat végigmegy a parlamenti döntéshozatali mechanizmuson. Ez nem szabály, ez egy megszokott eljárás”.

(Arról, hogy tavaly nyáron a kata adónemet vagy a múlt héten a Magyar Orvosi Kamarát két nap alatt elfogadott, a harmadikon már ki is hirdetett törvénnyel véreztette ki a kormány, Hende nem tett említést.)

A tárgyalás után Hende Csabát az odaérkező újságíróknak azt is elmondta, hogy a találkozón mindenekelőtt arról állapodtak meg: magasabb szintre emelik és visszaterelik a normális mederbe a kétoldalú parlamenti kapcsolatokat. „Az elmúlt 10 évben magas szintű találkozóra nem került sor a két ország törvényhozása között, és ez meglehetősen szokatlan két testvérnép között” – mondta.

A hvg.hu szerint azt is kérdezték tőle, mit szól Oroszország a finn és a svéd csatlakozáshoz. Hende azt válaszolta, hogy nem tud Oroszország fejével gondolkozni, de személy szerint nem aggódik, mert nem lát arra utaló jelet, hogy Moszkvának Finnországgal vagy Svédországgal kapcsolatban pillanatnyilag bármilyen agresszív szándéka lenne. De ha ez a jövőben változna, akkor NATO-tagállamként valamennyi tagállam, így Magyarország is kiállna a szabadságukért. „Ezért kell új alapra helyezni az egymás iránti tiszteletet és a megbecsülést, hiszen vállvetve harcolni csak olyanokkal lehet, akikkel kölcsönösen tiszteljük és megbecsüljük egymást” – mondta.

Hende tagadta, hogy Svédországot hazugságok terjesztésével vádolta. „Feltette egy riporter azt a kérdést, hogy hazudtak-e svéd politikusok Magyarországról, én erre a tényeknek megfelelően igennel válaszoltam. Ha ezt felteszi a finn politikusokkal tekintetében is, ugyanígy igennel tudok válaszolni” – felelte. Amikor erre példát kértek tőle, azt mondta, hogy „körülbelül 100 példát tudnék mondani hirtelen. Az egyik EP-képviselőjük például azt mondta, hogy a magyar kormány egy pártkatonát nevezett ki bírói állásba. Magyarországon a kormány senkit nem nevez ki bíróvá, mert a bíróból álló bizottságok tesznek javaslatot a köztársasági elnök számára. Alig ismerek olyan országot a világban, ahol a bíróságok tekintetében a kormánynak ennyire kevés befolyása lenne, gyakorlatilag nulla” – mondta Hende.

A finn média a magyarországi politikai korrupcióval kapcsolatos uniós bírálatokra is rákérdezett. Hende itt az uniós országjelentésre hivatkozott, ami szerint Finnországban sincs ám minden rendben. Amikor azt kérdezték tőle, mégis mindennek, amiről most beszélt, mi köze a NATO-ratifikációhoz, kétszer is azt válaszolta, hogy nem érti a kérdést, majd végül azt mondta, azért vannak itt, hogy a két ország kapcsolatairól beszéljenek.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kétoldalú katonai kapcsolatokról beszélt a svéd tárgyalás után, a finn tárgyalás után pedig azt írta: „A magyar kormány támogatásáról biztosítottam Antti Kaikkonen védelmi miniszter társamat, de – ahogy tegnap Pål Jonson svéd védelmi miniszternek is elmondtam – több tiszteletet kérünk Magyarországnak”.

Mostanra Magyarország és Törökország a két utolsó NATO-ország, amely még nem hagyta jóvá Finnország és Svédország tagságát. A magyar parlament várhatóan még ebben a hónapban dönt a NATO-tagság ratifikálásáról. A Törökország, Finnország és Svédország közötti háromoldalú tárgyalások eközben csütörtökön folytatódnak Brüsszelben.