A világ harmadik leggazdagabb embere volt – aztán pár nap alatt elbukta a vagyona több mint felét
2023. február 13. – 18:03
Gautam Adani indiai iparmágnás a világ harmadik leggazdagabb embereként ébredt fel január 24-én. Közel 127 milliárd dollárra (kb. 45 ezer milliárd forintra) becsült vagyonával, szénerőművektől magánkikötőkig terjedő, egész Indiát behálózó birodalmával egy személyben megtestesítette a feltörekvő ország gazdasági erejét és potenciálját.
Bő két héttel később Adani vagyona több mint megfeleződött, az általa vezetett Adani-vállalatcsoport 100 milliárd dollárt veszített értékéből, ő maga 20 helyet csúszott vissza a világ leggazdagabb embereinek listáján, India legnagyobb ellenzéki pártja pedig rajta keresztül támadja az ország hindu nacionalista miniszterelnökét (és régi barátját), Naredra Modit.
A dollármilliárdos bukása ugyan még messze nem teljes, viszont a vagyona elvesztésének üteme szinte páratlan a történelemben. Kérdés, hisznek-e továbbra is a piacok egy New York-i befektetési cég leleplezőnek szánt jelentésének, amely korrupcióra és pénzügyi csalásra vonatkozó vádjai vezettek a pánik-szerű tőzsdei reakcióhoz.
India Rockefellerje
A világ második legnépesebb országa sokáig nem a súlyának megfelelő részét vette ki a globális gazdaságból. Az utóbbi évtizedben azonban India, a világ szegényebbik feléhez hasonlóan, gyors ütemű fejlődésének köszönhetően utolérte a fejlett országok többségét nominális GDP-ben. 2022-ben Nagy-Britanniát lehagyva egyenesen az ötödik helyre kapaszkodott fel az USA, Kína, Japán és Németország mögött.
Az országot 2014 óta irányító Naredra Modi ennek megfelelően a gazdasági gyarapodást tette meg elsőszámú célkitűzésének az indiai lakosság felé, már amikor nem a kormány éléről szítja a muszlimellenes hangulatot az országban. A gazdasági erőfitogtatáshoz pedig hozzátartoznak a „nemzeti bajnokok”, azaz olyan indiai alapítású cégek, amelyek esetenként jelentős állami segítséggel járulnak hozzá az ország fejlődéséhez.
India elsőszámú nemzeti bajnoka pedig évek óta Gautam Adani, egy szegény textilkereskedő fia, aki az egyetemet otthagyva mumbai gyémántválogatóból küzdötte fel magát Ázsia leggazdagabb emberévé.
Adani ugyanúgy a pakisztáni határon lévő Gudzsarát tartományból származik, mint Modi, aki a régió kormányzójaként szerezte meg a miniszterelnöki széket.
„Nagyon közel állnak egymáshoz”, jegyezte meg a két ember kapcsolatáról Michael Kugelman, a Wilson Center agytröszt Dél-Ázsiáért felelős vezető munkatársa. Más neves meghívottakkal ellentétben például Modi végig ott volt Adani fiának többnapos lagziján, majd egy évvel később, miután megnyerte a választásokat, egy Adani-repülőgépen utazott miniszterelnöki beiktatására Új-Delhibe.
„Az is figyelemreméltó, hogy Adani fő üzleti stratégiája olyan kulcsfontosságú ágazatok köré épült, amelyeket a Modi-kormány is prioritásoknak tekint”, folytatta a szakember. Azt is kiemelte, hogy Modi és Adani személyes kapcsolata nemcsak utóbbi üzleti életében bizonyult gyümölcsözőnek, de a miniszterelnök nemzetgazdasági víziójának is fontos elemét képezi.
Adani az évek alatt sokszorosára növelte portfólióját, ami mára már az energiaszektortól kezdve áruszállításig és infrastrukturális beruházásokig a gazdasági aktivitás szinte minden területét magában foglalja. „India Rockefellerjeként” az egész országot behálózza, több magánkikötőt és repülőteret üzemeltet, de az ingatlanszektorban és a megújulóenergia-piacon is több tízmilliárd dolláros befektetésekkel van jelen.
Kugelman azonban azt állítja, pontatlan az amerikai iparmágnással az összehasonlítás, ugyanis Modihoz hasonlóan pont az teszi őt népszerűvé az indiaiak körében, hogy nem az elit tagjaként ért fel a társadalom csúcsára.
Big Short
Adani 2022-ben lett India, majd Ázsia leggazdagabbja, egy ponton pedig Elon Musk mögött a világ második legvagyonosabb emberének számított. Karrierje meredeken ívelt felfelé egészen január 24-ig, amikor egy shortolásra, vagyis a részvényárfolyam elleni fogadásokra szakosodott cég jelentést tett közzé az Adani-csoport zászlóshajójáról, az Adani Enterprisesról. A Hindenburg Research többek között
évtizedeken át folytatott számviteli csalással és „szemtelen részvénymanipulációval” vádolta meg az Adani-csoportot.
A New York-i székhelyű cég 100 oldalas jelentésében megfogalmaz konkrét vádakat is, például azt, hogy Adani testvére mauritiusi, szingapúri és Egyesült Arab Emírségek-beli offshore cégeken keresztül végez jövedelemmanipulációt. Azt állítják, ezeknek a vállalatoknak sem telefonszámuk, sem honlapjuk, de még alkalmazottjaik sincsenek, mégis dollármilliárdokat vittek át Adani cégeibe.
Emellett kiemelik, hogy az Adani Enterprises és az Adani Total Gas könyvelését egy olyan könyvelőcég kezeli, amelynek mindössze 11 alkalmazottja van, honlapja pedig egyáltalán nincs. „A könyvelő aligha képes bonyolult könyvelésre”, áll a jelentésben, márpedig az Adani Enterprisesnak egyedül 156 leányvállalata és még több közös vállalkozása van.
A Hindenburg Research Adani hét cégét veszi célba, amelyeknek részvényárfolyama az elmúlt három évben ugrásszerűen megemelkedett. A jelentés szerint ezek a vállalatok teljesen el vannak adósodva, és a szerintük elkövetett bűncselekményektől függetlenül 85 százalékkal túl vannak árazva.
A befektetési cég ezzel párhuzamosan shortpozíciót jelentett be, azaz arra fogadott a tőzsdén, hogy az Adani-féle részvények ára esni fog. Másnap az Adani cégcsoport ügyvezető igazgatója videóban tagadta a vádakat, „elavult, alaptalan és hiteltelen állítások rosszindulatú kombinációjának” nevezve azokat.
A shortolás egy olyan tőzsdei művelet, melynek során a shortoló a papírok értékeinek esésével kíván pénzt keresni. Ezt hagyományos módon úgy teszi, hogy adott áron kölcsönvesz részvényt vagy kötvényt, hogy aztán később, amikor a kölcsönzött papírokat vissza kell adnia, a megállapodás szerinti árnál alacsonyabb áron tudja majd megvenni őket. A shortoló tehát arra számít, hogy egy választott cég túlértékelt a tőzsdén, és a korrigálásból származó áresésből akar profitálni. A történelem során több elhíresült shortolási kísérlet volt, például a 2021-es GameStop-akció, amikor egy seregnyi Reddit-felhasználó meghátrálásra késztetett olyan Wall Street-i befektetési alapokat, amelyek shortolták a játékbolt részvényeit.
Jugeshinder Singh szavai azonban nem nyugtatták meg a piacokat. Adani vagyona először még csak 6 milliárd dollárral csökkent, két nappal később azonban közel 23 milliárd dollárt vesztett egy nap alatt, azaz 24 óra alatt Mészáros Lőrinc vagyonának hússzorosát bukta el az indiai milliárdos. A lejtmenet azóta is tart: mivel Adani vagyona nagyobbrészt vállalataiban van lekötve, bő két hét alatt 127 milliárd dolláros vagyona kevesebb mint a felére, 56 milliárd dollárra apadt, cégei pedig több mint 100 milliárd dollárt veszítettek értékükből.
A piac reakciója azonban túlmutat a részvények zuhanásán.
Egyes beszámolók szerint például a Credit Suisse befektetési bank nem fogadja el többet fedezetként az Adani kötvényeit, az S&P hitelminősítő pedig leminősítette Adani két vállalatát.
Meg kell jegyezni, hogy a Hindenburg Research, illetve az alapító Nathan Anderson nem jó szándékból fedték fel egy indiai konglomerátum feltételezett könyvelési visszaéléseit. A cég jelen esetben abból keresne pénzt, ha a szerintük túlárazott Adani-részvények ára esne a tőzsdén. A jelentés nyilvánosságra hozatalával pont ez a folyamat indult be.
„Megtette, amit tenni akart. Hogy ez helyes volt-e vagy nem, azt majd az idő eldönti” – mondta Anderson manőveréről R.N. Bhaskar újságíró, aki korábban megírta Adani életrajzát. „A szándék a pusztítás volt”.
Nacionalista szólamok
Január 29-én az Adani-cégcsoport 413 oldalban válaszolt a Hindenburg Research jelentésére. A szöveg részletesen bemutatja Adani portfólióját és cégeinek működését, illetve hosszasan taglalja, miért nem állják meg a helyüket a pénzügyi csalás vádjai, melyek „megdöbbentették és mélyen felkavarták” a dollármilliárdost. A technikai részletek és az indiai legfelsőbb bíróság múltbéli kedvező ítéletei mellett a szöveg élesen kikel a shortolók tevékenysége ellen, ami ezek szerint nem más, mint
egy előre megtervezett támadás az indiai intézmények, India gazdasági növekedése, sőt, az egész ország ellen.
A nacionalista felhangok máshol is megjelentek, például a korábban említett videóüzenetben a cég ügyvezető igazgatója India nemzeti zászlaját használta háttérként. Az indiai tőzsde reakcióját Jugeshinder Singh később egyenesen ahhoz az 1919-es atrocitáshoz hasonlította, amikor indiai katonák „a fehér ember parancsára” mészároltak le ártatlan tüntetőket.
Adani csak február 2-án szólalt meg először a nyilvánosság előtt az ügyben, amikor bejelentette egy 2,5 millárd dollár értékű pótlólagos részvénykibocsátás eltörlését, mondván, hogy „erkölcsileg helytelen” lenne a jelen piaci körülmények között. Az üzletember azóta egyben visszafizetett egy több mint 1 milliárd dolláros kölcsönt, amelyre eredetileg cégeinek részvényeit használta fedezetként, de a jelek szerint ez sem volt elég a piacok megnyugtatására.
A piacok pedig háborognak, többek szerint azért, mert Adani esete túlmutat saját magán, és egész Indiára komoly hatással lehet. Egy esetleges Adani-csőd természetesen katasztrofális kihatással lenne India infrastrukturális befektetéseire, de a jelenlegi komolyabb megingás is veszélybe sodorhat megannyi futó projektet.
A Hindenburg Research jelentése szerint Adanit emellett kormányzati szereplők is segítették, az indiai hatóságok pedig meglehetősen lazán kezelték a konglomerátum elleni nyomozásokat. Ennek megfelelően az ország legnagyobb ellenzéki pártja, az Indiai Nemzeti Kongresszus tüntetéseket szervezett a Bháratíja Dzsanatá Pártot vezető Modi és a kormányzat feltételezett korrupciója ellen, az indiai parlament pedig többnapos szünetet rendelt el az ügyre hivatkozva.
Az nem valószínű, hogy Modit komolyabban érintené régi barátja botránya, és annak is kicsi az esélye, hogy az év közben tartandó különböző tartományi választásokat nagyban befolyásolná az ügy. Ennek ellenére a külföldi befektetők számára az Economist szerint intő jel lehet, ha állami kivételezettek ilyen magasra juthatnak komolyabb ellenőrzés nélkül az országban.