Navracsics lemond a miniszterségről, ha miatta nem tudnak megegyezni az Erasmus-pénzekről

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter volt a Partizán vendége szerdán. A beszélgetés apropóját az adta, hogy jövő héten Brüsszelben tárgyal a közalapítványi egyetemekről.

A Népszava múlt hétfői cikke szerint az Európai Bizottság levélben figyelmeztetett: nem köthetnek új uniós támogatási szerződéseket azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A lap szerint erről a huszonegy magyar egyetemet érintő intézkedésről az uniós testület a saját szolgálatainak és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságoknak írt tavaly év végén.

Bizottsági javaslatra még tavaly december 15-én döntöttek az Európai Unió Tanácsában ülő nemzeti miniszterek bizonyos magyar támogatások visszatartásáról a 27-ből 25 tagállam igen szavazatával. A tagállamok többek között kimondták: a közérdekű alapítványoknál „súlyos kockázatot” látnak az uniós költségvetésre, „amelyet a leginkább úgy lehet kezelni, ha megtiltjuk új jogi kötelezettségek vállalását bármely ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal és az általuk fenntartott bármely jogi személlyel, bármely közvetlen vagy közvetett” uniós irányítású programban. Előbbiek közül kettő, az Erasmus+-csere- és a Horizont Európa kutatási program érinti az egyetemeket. (A döntés gyakorlati következményeiről ebben a cikkünkben írtunk.)

Navracsics: „Nem egzakt”, hogy ki magas rangú

Navracsics Tibor a Partizán videójában arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak eredetileg felvetették, hivatali vagy „dinamikus” összeférhetetlenségről van-e szó a közalapítványoknál. Magyarul: önmagában gond-e, hogy magas rangú politikusok kuratóriumi tagok lehetnek, vagy csak eseti alapon kell egy nyilatkozatot tenni, esetleg valakit kizárni a döntéshozatalból, ha összeférhetetlenség állhat fenn. Navracsics Tibor azt állította, hogy az uniós testület utóbbi mellett döntött, sőt, maga vetette fel. Az interjút készítő Gulyás Márton szembesítette azzal, hogy a december 15-i tanácsi határozat szerint az Európai Bizottság többszöri kérése ellenére még mindig nem akadályozzák magas rangú tisztviselők tagságát. „Ezért megyek ki Brüsszelbe”, hogy térjenek-e át a hivatali összeférhetetlenségre, mondta Navracsics Tibor, és tisztázzák, ki magas rangú politikus, mert ez „nem egzakt kategória”, például államtitkár vagy polgármester ebbe a csoportba tartozik-e.

Hogyan lehet a több mint egy hónappal ezelőtti döntésről „még csak egy felismerés, hogy a dinamikus összeférhetetlenség nem lesz kielégítő”? – kérdezte Gulyás Márton. Navracsics Tibor szerint a kormány azóta sem kapott hivatalos értesítést az Európai Bizottságtól. (A volt bizottsági tag, aki a Pannon Egyetem kuratóriumát vezeti, nem válaszolt a kérdésre, hogy informálisan tudtak-e a levél tartalmáról.) A tanácsi szöveg „tárgyalási alap lehet, mi folyamatosan tárgyalunk az Európai Bizottsággal”. „Egy percig nem gondoltuk”, hogy az aláírással mindent rendeztünk, hiszen a jogállamisági eljárás, amelyben a december 15-i tanácsi döntés született, márciusig ad időt a kérdések tisztázására.

Ha van egy megállapodás, akkor miért nem tartják kielégítőnek? – kérdezte Gulyás Márton. E nagyon jó kérdés, de miért tőlem kérdezi és nem az Európai Bizottságtól? – kérdezett vissza Navracsics Tibor. (A műsorban nem hangzott el, de a tanácsi döntés azt is felrója: Magyarország tavaly novemberben „újra bevezette azt a lehetőséget (az általános tilalom alóli kivételként), hogy a politikai felsővezetők más, javadalmazással járó tisztséget is betölthessenek, többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeiben”. Így a tagállamok – a szabályok hiányosságaival együtt – a magyar intézkedéseket nem tekintik alkalmasnak az eredeti aggályok eloszlatására.)

„Meg fogunk állapodni”

Ha feltétel lesz, Navracsics Tibor lemond a kuratóriumi elnökségéről, de a következő két-három hónapban meg fognak állapodni, ahogy korábban is „számtalan, ennél sokkal jelentősebb kérdést” is rendeztek. „Meglátjuk, az Európai Bizottság mit kér.”

A miniszter kiemelte: ez nem jelenti, hogy ne férnénk hozzá az uniós forrásokhoz. Később azért visszatértek rá, hogy a pénzek jelentős részét egy másik, december 22-i döntés miatt nem fizetik ki. Több, úgynevezett horizontális feltétel akadályozza az uniós felzárkóztatási támogatások utalását a kormánynak, közülük egy, az igazságszolgáltatási szinte a teljes összegét. Abba a miniszter nem ment bele, hogy a horizontális feltételeket pontosan milyen változtatásokkal kezelnék, mert tárgyalnak, és „mindkét félnek mozog az álláspontja”. Az egyik feltételnél, a gyermekvédelminek nevezett törvénynél arra utalt, hogy megvárják az uniós bírósági döntést, amelyhez a keresetet tavaly év végén adta be az Európai Bizottság.

A „rendes” költségvetési támogatások mellett az azokon felüli helyreállítási alap is szóba került. Navracsics Tibor felhívta rá a figyelmet, hogy az alap elköltéséről szóló tervben a kormány nem a nyugdíjkorhatár emelését vállalta be, hanem egy átfogó felmérést, amely alapján hoznak majd egy döntést, de „felelős politikus nem nagyon szokott” korhatárt emelni, és még a lehetőség kimondását is igyekezett elkerülni.

Segített a néppárti tagság

Gulyás Márton többször is igyekezett kihúzni a miniszterből, hogy vajon nem mennének-e jobban a tárgyalások, ha a Fidesz még a legnagyobb uniós politikai csoport, az Európai Néppárt tagja lenne-e. „Lehet” – hangzott a legkonkrétabb válasz Navracsics Tibortól, aki a kettős tagságát kihasználva a jelenleg is néppárti KDNP színeiben dolgozik, bár elismerte:

„Az én munkámat érdemben segítette az, hogy én tagja vagyok az Európai Néppártnak.”

Jó benne lenni, mert így fenn tudja tartani a tagsággal járó informális kapcsolati hálót.

Egymásnak adják a miniszterek a stafétát Brüsszelben

A területfejlesztési miniszter jövő szerdán és csütörtökön tárgyal Brüsszelben, miután igazságügyért felelős kollégája, Varga Judit a jogállamisági feltételességi eljárás miatt elfogadott törvénycsomagról egyeztet hétfőn és kedden. Navracsics Tibor egy hét múlva nem számít érdemi eredményekre, „elkezdjük a problémák azonosítását” és az álláspontok közelítését, de március végéig kellene megegyezniük. „Ha nekem felróható okokból” mégsem sikerül, akkor – a korábbi ígéretéhez híven – lemond. (A tagállamok március 16-ig szabtak határidőt arra, hogy a kormány bemutassa, hogyan kezeli a jogállamisági aggályokat, bizottsági értékelés és javaslat után dönt minősített többséggel.)

A teljes adást itt lehet újranézni: