Izrael ultranacionalista belbiztonsági minisztere meglátogatta az iszlám harmadik legszentebb helyét

Harmadik hivatali munkanapján sikerült diplomáciai botrányt kavarnia az új izraeli nemzetbiztonsági miniszternek, és keményen megizzasztotta főnökét, Benjamin Netanjáhut is. Az egész történet ott kezdődött, hogy a vallásos cionista pártszövetség színeiben politizáló ultranacionalista Itamar Ben-Gvir a múlt héten jelentette be, hogy ellátogat a jeruzsálemi Templom-hegyre…

…és akkor az első mondat után rögtön meg is kell szakítanom a hírszolgáltatást, hogy megpróbáljam néhány mondatban összefoglalni, mit is jelent az, ha egy szélsőségesen arabellenes zsidó politikus felballag a Templom-hegyre (ami valójában egy domb).

A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helyének számít, mivel i. sz. 70-ig itt emelkedett a II. Templom, azaz a zsidóság legfontosabb kegyhelye. Csakhogy miután Jeruzsálem a rómaiak többszöri és római alapossággal végrehajtott pusztításainak köszönhetően csaknem kétezer évre elveszítette zsidó karakterét, a Templomhegy az aranyozott tetejű Sziklatemplom és a Mohamed mennybemenetelére emlékező al-Aksza mecset felépítésével az iszlám harmadik legszentebb helyévé avanzsált. A Templom-hegyet 1967-ben, a Hatnapos háborús során foglalta el/vissza Izrael Jordániától, és az izraeli hatóságok azóta igyekeznek tiszteletben tartani a vallásos érzékenységet – annál is inkább, mivel a Templomhegyet a Messiás eljöveteléig számos irányzat tisztátlannak minősíti. A jelenlegi szabályok szerint zsidók is fellátogathatnak a Templom-hegyre, azonban nem imádkozhatnak ott – az imádságot muszlim vezetők súlyos provokációnak tartják. Nyilván senkit nem fog meglepni, hogy a status quót előszeretettel rúgják fel a nacionalista-arabellenes jó pontokra pályázó izraeli politikusok. A provokációk sorából messze kiemelkedik Ariel Saron miniszterelnök 2000-es látogatása, mely kirobbantotta az öt éven át tartó, minimum 3000 palesztin és 1100 izraeli halálát eredményező II. intifádát, de az elmúlt évek komolyabb összecsapásai is rendre az al-Akszánál kezdődtek.

Szóval a fentiek ismeretében nem csoda, ha a Gázai-övezetet ellenőrző Hamász terrorszervezet Ben-Gvir bejelentése után azonnal rakétacsapásokkal fenyegette meg Izraelt, de lapértesülések szerint Benjamin Netanjáhu is arra kérte koalíciós partnerét, hogy legalább halassza el a provokatív látogatást. Ben-Gvir ebbe bele is egyezett, majd kedden – a Templom elpusztításának gyásznapján – mégis felbukkant a Templom-hegyen. 15 perces szemléjét követően kijelentette, hogy „mi aztán nem fogunk behódolni a Hamász fenyegetéseinek”, és „nincs helye a faji diszkriminációnak a Templom-hegyen sem, ezért zsidók továbbra is látogathatják a helyet”. Ben-Gvir és az általa vezetett Zsidó Erő nevű párt régi követelése, hogy zsidók is imádkozhassanak a Templom-hegyen, azonban erről most nem ejtett szót, és ő maga nem is imádkozott.

Ben-Gvir eleve egy szélsőséges, többször elítélt provokátorból lett a rendőrségért felelős belbiztonsági miniszter. A politikus az ultranacionalista, az izraeli arabok kitelepítéséről, Ciszjordánia teljes meghódításáról vizionáló néhai Meir Kahane követője, akinek szervezetét – miután egyik tagja egy hebroni mecsetben 29 palesztint mészárolt le – betiltották Izraelben, és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. Ben-Gvir aktivistaként többször is járt már a Templom-hegyen, Jeruzsálem városában is több provokatív, az amúgy is súlyos hátrányos megkülönböztetésben élő arab lakosságot megfélemlítő menetet szervezett.

A provokáció után néhány órával az izraeli miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy egy későbbi januári időpontra halasztották Netanjahu első, az Egyesült Arab Emírségekbe tervezett hivatalos látogatását – bár azt tagadták, hogy összefüggés lenne a két esemény között. Az Egyesült Arab Emírségek, mellyel Izrael két éve, az Ábrahám-egyezmények keretében normalizálta kapcsolatait, viszont hivatalos közleményben ítélte el Bengvír körsétáját az Al-Aksza mecset mellett a jeruzsálemi Templom-hegyen, és azt követelte Izraeltől, hogy „hagyjon fel a veszélyes provokációkkal”. Két másik, Izraellel egyre jobb viszonyt ápoló közel-keleti hatalom, Szaúd-Arábia és Törökország is közleményben ítélte el Izraelt, és Nagy-Britannia is felszólított a többszörösen is szent hely „status quójának fenntartására”. Izrael Jordániába akkreditált nagykövetét, Eijtán Szurkiszt pedig kedden beszélgetésre rendelték a jordániai külügyminisztériumba.

Ahogy arról részletesen írtunk, a Benjamin Netanjáhut támogató vallásos-jobboldali tömb a novemberi választáson szerezte meg a kormányváltáshoz szükséges többséget. Azonban az egymással is rivalizáló, több alapkérdésben – például a vallási elvek mindennapokban való érvényesítésében – eltérő nézeteket képviselő, és persze a kulcspozíciókon is marakodó öt pártnak csaknem két hónapjába telt a koalíciókötés.

(MTI, Times of Israel)