Izrael ultranacionalista belbiztonsági minisztere meglátogatta az iszlám harmadik legszentebb helyét
2023. január 3. – 18:21
Harmadik hivatali munkanapján sikerült diplomáciai botrányt kavarnia az új izraeli nemzetbiztonsági miniszternek, és keményen megizzasztotta főnökét, Benjamin Netanjáhut is. Az egész történet ott kezdődött, hogy a vallásos cionista pártszövetség színeiben politizáló ultranacionalista Itamar Ben-Gvir a múlt héten jelentette be, hogy ellátogat a jeruzsálemi Templom-hegyre…
…és akkor az első mondat után rögtön meg is kell szakítanom a hírszolgáltatást, hogy megpróbáljam néhány mondatban összefoglalni, mit is jelent az, ha egy szélsőségesen arabellenes zsidó politikus felballag a Templom-hegyre (ami valójában egy domb).
A Templom-hegy a zsidó vallás legszentebb helyének számít, mivel i. sz. 70-ig itt emelkedett a II. Templom, azaz a zsidóság legfontosabb kegyhelye. Csakhogy miután Jeruzsálem a rómaiak többszöri és római alapossággal végrehajtott pusztításainak köszönhetően csaknem kétezer évre elveszítette zsidó karakterét, a Templomhegy az aranyozott tetejű Sziklatemplom és a Mohamed mennybemenetelére emlékező al-Aksza mecset felépítésével az iszlám harmadik legszentebb helyévé avanzsált. A Templom-hegyet 1967-ben, a Hatnapos háborús során foglalta el/vissza Izrael Jordániától, és az izraeli hatóságok azóta igyekeznek tiszteletben tartani a vallásos érzékenységet – annál is inkább, mivel a Templomhegyet a Messiás eljöveteléig számos irányzat tisztátlannak minősíti. A jelenlegi szabályok szerint zsidók is fellátogathatnak a Templom-hegyre, azonban nem imádkozhatnak ott – az imádságot muszlim vezetők súlyos provokációnak tartják. Nyilván senkit nem fog meglepni, hogy a status quót előszeretettel rúgják fel a nacionalista-arabellenes jó pontokra pályázó izraeli politikusok. A provokációk sorából messze kiemelkedik Ariel Saron miniszterelnök 2000-es látogatása, mely kirobbantotta az öt éven át tartó, minimum 3000 palesztin és 1100 izraeli halálát eredményező II. intifádát, de az elmúlt évek komolyabb összecsapásai is rendre az al-Akszánál kezdődtek.
Szóval a fentiek ismeretében nem csoda, ha a Gázai-övezetet ellenőrző Hamász terrorszervezet Ben-Gvir bejelentése után azonnal rakétacsapásokkal fenyegette meg Izraelt, de lapértesülések szerint Benjamin Netanjáhu is arra kérte koalíciós partnerét, hogy legalább halassza el a provokatív látogatást. Ben-Gvir ebbe bele is egyezett, majd kedden – a Templom elpusztításának gyásznapján – mégis felbukkant a Templom-hegyen. 15 perces szemléjét követően kijelentette, hogy „mi aztán nem fogunk behódolni a Hamász fenyegetéseinek”, és „nincs helye a faji diszkriminációnak a Templom-hegyen sem, ezért zsidók továbbra is látogathatják a helyet”. Ben-Gvir és az általa vezetett Zsidó Erő nevű párt régi követelése, hogy zsidók is imádkozhassanak a Templom-hegyen, azonban erről most nem ejtett szót, és ő maga nem is imádkozott.
Ben-Gvir eleve egy szélsőséges, többször elítélt provokátorból lett a rendőrségért felelős belbiztonsági miniszter. A politikus az ultranacionalista, az izraeli arabok kitelepítéséről, Ciszjordánia teljes meghódításáról vizionáló néhai Meir Kahane követője, akinek szervezetét – miután egyik tagja egy hebroni mecsetben 29 palesztint mészárolt le – betiltották Izraelben, és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. Ben-Gvir aktivistaként többször is járt már a Templom-hegyen, Jeruzsálem városában is több provokatív, az amúgy is súlyos hátrányos megkülönböztetésben élő arab lakosságot megfélemlítő menetet szervezett.
A provokáció után néhány órával az izraeli miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy egy későbbi januári időpontra halasztották Netanjahu első, az Egyesült Arab Emírségekbe tervezett hivatalos látogatását – bár azt tagadták, hogy összefüggés lenne a két esemény között. Az Egyesült Arab Emírségek, mellyel Izrael két éve, az Ábrahám-egyezmények keretében normalizálta kapcsolatait, viszont hivatalos közleményben ítélte el Bengvír körsétáját az Al-Aksza mecset mellett a jeruzsálemi Templom-hegyen, és azt követelte Izraeltől, hogy „hagyjon fel a veszélyes provokációkkal”. Két másik, Izraellel egyre jobb viszonyt ápoló közel-keleti hatalom, Szaúd-Arábia és Törökország is közleményben ítélte el Izraelt, és Nagy-Britannia is felszólított a többszörösen is szent hely „status quójának fenntartására”. Izrael Jordániába akkreditált nagykövetét, Eijtán Szurkiszt pedig kedden beszélgetésre rendelték a jordániai külügyminisztériumba.
Ahogy arról részletesen írtunk, a Benjamin Netanjáhut támogató vallásos-jobboldali tömb a novemberi választáson szerezte meg a kormányváltáshoz szükséges többséget. Azonban az egymással is rivalizáló, több alapkérdésben – például a vallási elvek mindennapokban való érvényesítésében – eltérő nézeteket képviselő, és persze a kulcspozíciókon is marakodó öt pártnak csaknem két hónapjába telt a koalíciókötés.
(MTI, Times of Israel)
