Hívásokból és videókból rekonstruálták, hogyan nyomta egymást agyon 150 ember Szöulban

Legfontosabb

2022. november 05. – 18:09

Másolás

Vágólapra másolva

Szöul pezsgő bulinegyede katasztrófa helyszínévé változott múlt szombat éjjel, amikor az Ithevon nevű városrész szűk utcáin összegyűlt tömegben kialakult tumultusban több mint 150 ember halt meg, sokan pedig megsérültek. Az áldozatok nagy többsége tizen- és huszonéves, kb. kétharmaduk nő. A hozzátartozóik részletes vizsgálatot követelnek, hogy kiderüljön, felelősségre lehet-e vonni valakiket a katasztrófáért. Már órákkal a tragédia előtt segélyhívásokat kapott a rendőrség.

Az azóta eltelt napokban sok részlet kiderült arról, milyen események vezettek tragédiáig október 29-én Szöul Ithevon negyedében, ahol több mint 150 ember halt meg, miután óriási tömeg torlódott fel egy kereszteződésben. A dél-koreai rendőrséghez beérkező telefonhívások és áldozatok videói alapján a CNN megpróbálta rekonstruálni, hogyan zajlottak az események aznap este.

A rendőrség segélyhívási naplói szerint már négy órával a tragédia bekövetkezte előtt érkeztek hívások arról, hogy a tömeg annyira összezsúfolódott, hogy a bulizók egy része nem tudott kijutni a szűk sikátorból, és már akkor is voltak, akik nem kaptak rendesen levegőt a fullasztó zsúfoltságban. Az éjszaka folyamán készült videókon látható, ahogy a mulatozók először lassan megsejtik, majd pánikszerűen rájönnek, hogy a történések elkezdtek kicsúszni a normális, kezelhető mederből.

A rendőség először nem küldött elegendő embert a helyszínre. Mint korábbi cikkünkben írtuk, a tömeg jelentőségének elbagatellizálása talán onnan is fakadt, hogy Dél-Korea fővárosában nagyon nagy a népsűrűség, közel tízmillióan laknak a városban. Így Szöulban egyáltalán nem számít ritkának, hogy valahová – például egy metrómegállóba – annyian betömörülnek, hogy már szinte mozdulni sem lehet.

Miután kitört a pánik, és a tömeg megindult, több mint 500 tűzoltót és 1100 rendőrt küldtek ki. Csakhogy a hatóságok hiába siettek a helyszínre, egyszerűen nem fértek hozzá az emberekhez, vagy nem tudták őket kihúzni mások alól. A rendőrök egy idő után már a kocsik tetejére mászva próbálták könyörögve felhívni az emberek figyelmét, hogy ne menjenek a sikátor környékére.

Segítségért könyörögtek

A környék leglátogatottabb szórakozóhelyeit a legközelebbi, forgalmas metróállomásról egy lejtős, rendkívül szűk, pár méter széles sikátoron keresztül lehet megközelíteni. A sikátor egy hotel téglafalai és néhány üzlet között húzódik. Hétvégente ez a folyosó nagyon forgalmas átjárójává válik.

A tragédia napján

  • 16 órára a tömeg „jelentősen megnőtt” – mondta Park Csang-ki, egy parkolóőr, aki a sikátorral szemben dolgozott.
  • A szemben lévő étterem tulajdonosa szerint 17 órára annyira megtelt emberrel a terület, hogy teljesen bedugult az egész, lényegében lezárták az ottlévők.
  • 18:30 körül már olyan segélyhívás érkezett a rendőrségre, amelyben a betelefonáló sürgette a tömeg megfékezését, sőt, egyesek már mentőkért könyörögtek. „Nem tűnik biztonságosnak az a sikátor... Halálra taposhatják egymást az emberek. Alig tudtam megmenekülni, szerintem ezt ellenőrizni kell, egyszerűen túl sok az ember” – mondta a rendőrségnek egy telefonáló. „A rendőrség ki fog menni és ellenőrizni fogja” – válaszolt neki egy rendőr.
  • A rendőrségi naplók szerint a második segélyhívás nem sokkal 20 óra után érkezett, a hívó azt mondta, az embereket lökdösik, sokan elesnek és megsérülnek. „Káosz van” – mondta.
  • 20:30 után egy telefonáló figyelmeztette a rendőrséget, hogy a helyzet „nagyon komoly”. Húsz perccel később egy másik telefonáló azt mondta, hogy „őrültekháza” van. „Ez nem vicc. Nem átverés. Könyörgöm!” – tették hozzá.

Nagyon gyorsan eszkalálódott a helyzet

Az események 20 és 21 óra között durvultak el igazán. A helyszínen az is nehezíthette a helyzet veszélyességének felmérését, hogy bömbölt a zene, tehát valószínűleg sokan nem is hallhatták, hogy a sikátor belsejében mekkora lehet a baj. Néhányan még ekkor is előrefelé tolakodtak. Ez furcsán hangozhat, de Szöulban tényleg akkora tömegek szoktak összegyűlni, hogy teljesen megszokott dolog, hogy időnként tolakodnak az emberek.

  • Egy 20:41-kor készült videón egy 22 éves francia cserediák még viccelődik a barátaival az emberek számán, és a tömeg közepén várakoznak. De a nyugtalanság hamarosan eluralkodott rajtuk is. Egy néhány perccel később készült videójukon már idegesebb a társaság, az egyik lány azt mondja: „Csak próbáljatok meg nem elesni”. Egy másik azt válaszolja: „Félek”. Nem sokkal később, a cserediák elájult, és egy 20:58-kor készült felvételen már az látható, ahogy két férfi kiemeli őt a tömegből.
  • 21:00-kor egy telefonáló sürgette a rendőrséget, hogy „most azonnal jelentsék be a vészhelyzetet”, mert „bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy nagy baleset”. Ezekben a percekben több másik telefonáló is arról beszélt, hogy eltapossák egymást az emberek, és „szörnyűnek” nevezték a helyzetet.
  • 21:02-kor még nyersebben fogalmazott egyikük: „Valaki meg fog halni.”

Még mindig egyre csak gyűlt a tömeg

Este fél tízre a sikátor melletti utcák is zsúfolásig megteltek; egyesek arról számoltak be, hogy még a közeli metróállomásról sem tudtak kijutni, folyamatosan érkeztek újabb bulizók a környékre.

  • Ian Chang, egy 21 éves floridai egyetemi hallgató 21:40 körül érkezett Ithevonba, és azt tervezte, találkozik barátjával, Steven Blesivel, egy másik amerikai cserediákkal. De a tömeg olyan nagy volt, hogy 22:17-kor üzent Blesinek, és arra kérte őt, kerülje el a környéket. Nem világos, hogy a figyelmeztetés eljutott-e Blesihez, aki egyike annak a két amerikai fiatalnak, akik aznap este meghaltak.
  • 22:21-kor egy férfi átmászott egy falon, hogy elmeneküljön, és a járókelők – akik vélhetően nem tudták mi történik – éljenezték.
  • Percekkel később a rendőrséghez olyan bejelentések érkeztek, hogy embereket „temetett el” a tömeg.
  • 22:23-kor már öt bejelentést kaptak a rendőrök arról, hogy emberek elestek, megsérültek vagy meghaltak.

A helyszínre érkező hatóságok először a lejtős utca alján lévő embereket próbálták kihúzni a tömegből, közülük sokan már eszméletlenek voltak, vagy épp akkor ájultak el.

A zűrzavart fokozta, hogy a legtöbb ember jelmezben volt aznap este – ami azt jelentette, hogy néhányan azt hitték a rendőrökről, hogy ők is bulizók.

  • 23:55-kor a szöuli önkormányzat vészjelzést küldött az ithevoni kerület lakosainak, amelyben arra kérte az autósokat, hogy kerüljék el a környéket. Ez több mint öt órával az első segélyhívás beérkezése után történt, és a katasztrófáról szóló jelentések ekkor széles körben terjedni kezdtek a közösségi médiában.
  • 00:30-ra a tragédia mértéke már világossá vált a nyilvánosságban, a fotókon kék hullazsákok sora látszott az utcán, a sebesülteket hordágyakra és mentőautókba rakták.
  • Nem sokkal hajnali 1 óra után a hatóságok közzétettek egy számot a halálos áldozatokról. Addig 59 elhunytat azonosítottak, később 156-ra nőtt a számuk.
Áldozatok tucatjainak holttestei – Fotó: Yelim Lee / AFP
Áldozatok tucatjainak holttestei – Fotó: Yelim Lee / AFP

Ezekben az éjszakai órákban az önkormányzathoz rengeteg bejelentés érkezett eltűnt személyekről, nyilván olyanokról is érdeklődtek, akik aztán később megkerültek. De az áldozatok azonosítása napokig tartott – a külföldiek esetében ez időigényesebb volt. Kedden az országos rendőrfőnök elismerte, hogy a rendőrség „nem megfelelően reagált” a segélyhívásokra.

Különleges nyomozócsoportot állítottak fel, és megvizsgálják, a rendőrség a nagyszámú hívás ellenére miért nem tudott hatékonyabban reagálni. Szerdán ez a nyomozócsoport Szöul-szerte razziát tartott a helyi rendőrkapitányságokon, és lefoglalta a belső jelentéseket és az aznap esti segélyhívásokkal kapcsolatos dokumentumokat.

Közben a Yongsan rendőrőrs – amely az Ithevon kerületért felelős – vezetőjét felfüggesztették és leváltották. A nyomozás jelenleg is tart.

Sokan visznek virágot a tragédia helyszínére – Fotó: Koji Ito / Yomiuri / AFP
Sokan visznek virágot a tragédia helyszínére – Fotó: Koji Ito / Yomiuri / AFP

A tömeg pillanatok alatt gyilkossá válik

A hasonló eseményeket kutatók szerint egyébként helytelen tömegpániknak nevezni az ilyen eseményeket, mert a halálos tülekedések túlnyomó többségét nem pánik okozza, tehát a tömeg nem menekül valami elől, hanem pont ellenkezőleg: halad valami felé.

A másik hiba a feltételezés, hogy a tömeg egységesen cselekszik. Ez azért problémás, mert általában pont emiatt kerülték el a felelősségre vonást a tragikus kimenetelű tömegrendezvények szervezői és az illetékes hatóságok. Azt mondták, hogy a tömeg a hibás.

Ezek a tévedések vezettek oda, hogy a média világszerte úgy tálalja a halálos tülekedéseket, hogy azokban agyontaposták egymást az emberek. Az ilyen eseményeken azonban legtöbbször nem a taposás okozza az emberek halálát, hanem a fulladás. Egész egyszerűen az, hogy annyira összetömörülnek az emberi testek, és akkora erővel nyomják egymást a legközelebbi szilárd akadályhoz, hogy egy idő után a tülekedés közepében állóknak nem lesz elég erejük és helyük arra, hogy levegőt vegyenek. A tömegdinamikai kutatások szerint ha a tömeg eléri a négyzetméterenként 7 fős sűrűséget, akkor már lényegében egyetlen, együtt mozgó testet alkot. Ilyenkor bármelyik oldalról nyomják is a tömeget, az belül már olyan mértékű erőhatásként jelentkezik, ami az alacsonyabb embereket akár fel is képes emelni a talajról. Ilyen embersűrűség mellett a dominóhatás miatt

akár 4500 newtonos, vagy annál is nagyobb erőhatás is kialakulhat a tömeg belsejében.

Kutatók megfigyelései bebizonyították azt is, hogy mikor a tömeg valami felé tart, a legkisebb akadály is komoly problémát okozhat, mivel a hátul jövők nem tudják, hogy meg kellene állni, így hozzányomják az elől lévőket az akadályhoz. Ráadásul ilyenkor a hátul állók még könnyen elférnek akkor is, amikor elől már nem lehet levegőt kapni.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!