Rakétacsapásban halt meg az ukrán gabonamágnás, az ukránok szerint célzottan őt lőtték az oroszok

Egy nappal azelőtt, hogy több hónapos patthelyzet után megindultak Ukrajnából az első gabonaszállítmányok a Fekete-tengeren, vasárnap hajnalban becsapódott egy rakéta egy mikolajivi házba. Nem ez az első, és nem is az utolsó eset, hogy egy házat találat ér az ukrajnai háborúban, a Déli-Bug torkolatánál fekvő város polgármestere szerint aznap éjszaka kemény orosz tüzérségi támadás zajlott a település ellen, talán a leghevesebb a háború kezdete óta.

Az említett ház azonban nem másé volt, mint Olekszij Vadaturszkij ukrán oligarcháé, aki a feleségével együtt életét veszítette a becsapódásban. A további támadásokban hárman sérültek még meg. A rostokló gabonaszállítmányok megindulása előtti orosz rakétatámadás pedig már csak azért is számos kérdést vetett fel, mert

Vadaturszkij volt az ukrán „gabonamágnás”, az egyik legnagyobb ukrán mezőgazdasági vállalat alapítója és tulajdonosa, aki sokat tett azért, hogy az ország a globális élelmiszerpiac megkerülhetetlen szereplője legyen.

Az ukrán politikusok és egyes szakértők szerint a rakéta nem véletlenül csapódott a 74 éves Vadaturszkij házára pont egy nappal a gabonaexport megindulása előtt, merényletet sejtenek a háttérben. Az oroszok, akiknek mindenképpen előnyös az üzletember halála, egyelőre nem szólaltak meg az őket ért vádakkal kapcsolatban.

Az oligarcha, akit nagypapának hívott mindenki

A 74 éves Olekszij Vadaturszkij nevéhez nem kapcsoltak olyan negatív jelzőket a közbeszédben, mint amit több oligarchához szoktak. Az ukrán kiskirályoktól eltérően Vadaturszkij nem a Szovjetunió felbomlása utáni privatizációból nyerészkedte magát dúsgazdaggá, hanem saját maga építette fel a gabonatermelésre szakosodott birodalmát. Az idős üzletembert alkalmazottai, partnerei, de még a riválisai is „nagypapa” néven emlegették.

„Dolgozott. Nem használta ki a szovjet ipari örökséget. (…) Egyike volt azoknak, akik megteremtették az ukrán gabonaexport csodáját” – mondta az al-Dzsazírának Vagyim Karaszev kijevi politikai elemző.

Vadaturszkij pályafutását vegyészmérnökként kezdte, majd még a Szovjetunió idejében állami pékségek kenyérgyártását és -forgalmazását irányította. Az 1980-as évekre a búzaimport egyik kulcsfontosságú szakértője lett. A nem túl hatékony szovjet tervezési rendszer ugyanis több tízezer termelőszövetkezettel sem tudott elegendő búzát termeszteni, nagymértékben támaszkodott gabonaimportra. A posztszovjet Ukrajnában Vadaturszkij nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a felállás pont az ellenkezőjére forduljon.

Nibulon nevű vállalatát nem sokkal azután alapította, hogy Ukrajna 1991. augusztus 24-én kikiáltotta a függetlenségét.

A Bloomberg szerint a cég alapításában magyar és brit partnerek is részt vettek. A kilencvenes évek zavaros időszakáról Vadaturszkij azt mondta, hogy nehezen, de sikerült túlélniük a véget nem érő ellenőrzéseket, bűnügyi nyomozásokat, bűnözőkkel való „leüléseket”, a rendőri razziákat és a gyújtogatásokat is.

Mára Vadaturszkij cégei több százezer hektárnyi termékeny földterülettel rendelkeznek tíz ukrán régióban, ahol elsősorban búzát termesztettek. 2020-ban a Forbes magazin 450 millió dollárra (kb. 178 milliárd forintra) értékelte a vagyonát, ezzel ő volt Ukrajna 15. leggazdagabb embere.

A búzatermesztés mellett a Nibulon teheneket is tenyésztett, napraforgóolajat termelt, és gabonaelevátorok (különleges tárolók) tulajdonosává vált. A Nibulon egy olyan hajóflottát is kiépített, amely a Szovjetunió felbomlása után segített a folyami hajózás felélesztésében. Ezzel gabonát, olajat és acélt szállítottak a Fekete- és az Azovi-tenger kikötőibe.

Sokak számára meglepő volt Vadaturszkij döntése, hogy a déli Mikolajiv városában helyezi el főhadiszállását. Mikolajivben a szovjet időkben foglalkoztak hajóépítéssel, innen származott Kína első repülőgép-hordozója is. Erről azt mondta, hogy úgy hozta az élet, hogy mezőgazdasági szakemberként „hajóépítésbe fogjak, hajógyárat nyissak, és saját flottát építsek”. Azután döntött a hajógyár megnyitása mellett, hogy az egyik régi hajógyár nem tudott neki elég teherszállítót legyártani időben.

„Ha probléma adódik, akkor megoldom” – ez volt állítólag az üzleti hitvallása.

A Vadaturszkij hajógyárában készült hajók több millió tonna rakományt szállítottak évente. Ezekkel tehermentesítették az utakat és autópályákat, amelyek aszfaltját korábban minden ősszel feltörték a gabonaszállító teherautók. A folyók jobb hajózhatóságának érdekében a folyómedreket is kikotorták, emellett utasszállításhoz és az utóbbi időben már haditengerészeti felhasználásra is gyártottak hajókat.

Feketelistán volt, elmenekülhetett volna, de maradt

Az oroszok megszerezték több érdekeltségét a keleti és déli területeken, és ellehetetlenítették a gabona exportját, de a 74 éves üzletembert nem rettentette meg annyira az orosz invázió, hogy elhagyja az országot, inkább Mikolajivban maradt. Pedig 2018-ban a Kreml 322 honfitársával együtt Vadaturszkijt is felvette a feketelistájára, ő ráadásul a korára való tekintettel is elhagyhatta volna Ukrajnát, ellentétben a fiatalabb férfiakkal.

Miután az oroszok elzárták a gabonaexport tengeri útvonalait, Vadaturszkij fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy újra elindulhassanak a szállítmányok. Aztán egy nappal azelőtt, hogy Oroszország és Ukrajna végül július 24-én megállapodást kötött az ENSZ-szel és Törökországgal az ukrán tengeri agrárexport részleges helyreállításáról, amit rögtön utána Odessza kikötőjét ért orosz rakétázások követtek, de végül hétfőn elindult az első gabonaszállító hajó, amit szerdán Isztambulban átvizsgáltak – erre az oroszok kérése miatt van szükség –, és továbbindult valódi végcélja, Libanon felé.

A milliárdos házát azonban vasárnap, egy nappal a hajó indulása előtt érte a rakétacsapás, Vitalij Kim regionális kormányzó szerint lakóházakat, iskolákat és sportkomplexumokat is támadtak az orosz erők. A tervek szerint egyébként Vadaturszkij nem lett volna a városban a támadás idején, mert aznap este a gabonaegyezmény megkötését segítő Törökországba utazott volna – mondta el a mikolajivi regionális tanács vezetője, Anna Zamazíva.

Lehetséges, hogy a férfi és felesége a rakétázás miatt kényszerült otthon maradni. A szomszédok szerint Vadaturszkij és felesége a pincében bújt el, Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint viszont a rakéta által eltalált hálószobában aludtak a becsapódáskor. A CNN-nek megszólaló környékbeliek döbbenten és dühösen fogadták a halálhírt.

„Nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Gyűlöljük Oroszországot. Hihetetlen, hogy egy pillanat alatt mindent tönkre tudnak tenni”

– mondta Maxim, aki közel 20 éve élt Vadaturszkij szomszédságában.

Direkt ő volt a célpont?

Az üzletember halála után egyre több ukrán politikus gyanúsította meg az oroszokat azzal, hogy szándékosan rakétázták a Vadaturszkij-villát. „Ez egy precíz találat volt, ami nemcsak a házára, hanem egy adott szárnyra, a hálószobára irányult, és nem hagy kétséget, hogy célzott, és javított irányú csapás volt” – írta Mihajlo Podoljak a Telegramon. Szerinte Vadaturszkij meggyilkolása „az ukrán társadalom megfélemlítésére, destabilizálására és megtörésére irányuló terrortámadások része volt.”

Borisz Filatov, a keleti Dnyipro város polgármestere is határozottan kitartott amellett, hogy Vadaturszkij halálát előre megtervezték.

„A papa milliárdos volt, a Forbes listáján szereplő figura, aki életkora miatt elhagyhatta volna az országot, és luxusban fejezhette volna be életét a francia Riviérán”

– írta a Facebookon.

Az al-Dzsazírának nyilatkozó politikai elemzők szerint Vadaturszkij halála mindenképp előnyös Moszkvának. Igar Tyiskevics kijevi elemző szerint a gabonamágnás üzlete így sem nem áll le teljesen, de egy időre jelentősen lelassulhat a döntési folyamat. Az oroszoktól egyébként nem állnak távol az ilyen húzások. Egy nappal az egyezmény aláírása után például orosz robotrepülőgépek csapódtak be az odesszai kikötőbe, tehát már nem először próbálják szabotálni a gabonaexportról kötött megállapodást.

Egy másik elemző szerint Oroszország mindeddig elkerülte, hogy szándékosan megcélozza az oligarchák vagyonát, mert a Kreml először megpróbálta őket a maga oldalára csábítani. Alekszej Kuscs szerint ez alapján Vadaturszkij esete lehet véletlen egybeesés, de az is lehetséges, hogy az orosz vezetés megelégelte ezt a stratégiát, és

Vadaturszkij halála üzenet a többi ukrán oligarcha felé.

„Olekszij Vadaturszkij és a vállalata soha nem félt a kihívásoktól, és a lakóhelyük iránti szeretet vezérelte őket” – írta a gabonamágnásról Zelenszkij közleményében. Szerinte a többiek számára is inspirációval szolgáltak, követendő példa voltak.

Vadaturszkij korábban megkapta az „Ukrajna hőse” kitüntetést, 2007-ben az „Év embere” volt Mikolajivban. Három unokája és egy fia maradt utána. Az utóbbi Andrej Vadaturszkij, aki az ukrán parlament alsóházának törvényhozója.