Meghalt a KGB utolsó vezetője, aki valójában liberális reformer volt

85 éves korában meghalt Vagyim Bakatyin, a KGB utolsó vezetője – írta az Rbc.ru. A szovjet kommunista párt vidéki vonalán emelkedett politikust Mihail Gorbacsov emelte előbb belügyminiszterként a kormányba, majd a szovjet titkosszolgálat élére, így szerepe volt a Szovjetuniót demokratizálni vágyó erőknek – még akkor is, ha a folyamat vége a Szovjetunió széthullása lett.

Bakatyin építészmérnökként tanult, de hamar a Szovjet Kommunista Párton (SZKP) belül indult el a ranglétrán a szibériai Kemerovóból.

A pártfőtitkárrá lett Gorbacsov tette meg az SZKP Központi Bizottságának tagjává 1986-ban, két évvel később már a Szovjetunió belügyminisztere volt. Elutasította a beavatkozást az akkor már kész függetlenségi igényekkel fellépő balti államokban – ahol Gorbacsov mégis kísérletet tett a hadsereggel a beavatkozásra. Konfliktusuk ellenére azonban a pártfőtitkár – aki a Szovjetunió első és utolsó elnöke is lett – kinevezte őt a KGB élére 1991-ben, nem sokkal a Szovjetunió felbomlása előtt.

Amerikai példára ő volt az egyik kezdeményezője az akkor egységes KGB különböző szervezetekre való szétválasztására – ebből jött létre később többek között a külső elhárítás (SZVR), majd a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is.

Gorbacsov számítása tulajdonképpen bevált, Bakatyin elutasította a szovjet elnököt puccsal eltávolítani szándékozó rendkívüli bizottságot. Az augusztusi puccs leszerelésében – amely a puccsistákat szintén elutasító Borisz Jelcin politikai karrierjének egyik legfontosabb állomása volt – a reformszárnyhoz csatlakozva fontos szerepet játszott. (Ellentétben a belügyminiszteri poszton Bakatyint váltó Borisz Pugóval, akit ugyan Gorbacsov nevezett ki, a miniszter azonban mégis a puccsisták oldalára állt.)

A puccs előtt két hónappal a Szovjetunión belüli orosz tagköztársaságban elnökválasztást tartottak, amelyen Bakatyin is indult, de számos jelölttel szemben alulmaradva alig 3 százalékot szerzett, Borisz Jelcin 57 százalékkal nyert. Jelcin állítólag kísérletet tett arra, hogy vele párban, alelnökként csatlakozzon Bakatyin, amit ő elutasított.

Pozíciója lényegében a Szovjetunió felszámolását jelentő belovezsszki megállapodással szűnt meg, amelyet az ukrán, a belarusz és az orosz tagköztársaság vezetői írtak alá.

Az így függetlenné vált Oroszországot vezető Jelcin Bakatyinnak felajánlotta a nagyköveti posztot az Egyesült Államokba, amit ő nem fogadott el.