Majdnem pontosan egy évvel azután, hogy az utolsó szegmense is a helyére került, kedden hivatalosan is megnyílt a Horvátország számára stratégiai fontosságú Pelješac híd, amely szárazföldi összeköttetést biztosít a délebbre fekvő tengerparti sáv és az ország többi része között – írja a BBC.
A Pelješac-félszigetet a szárazfölddel összekötő, 2,4 kilométeres Pelješac híd építéséről négy évvel ezelőtt állapodott meg Zágráb az állami tulajdonban lévő kínai China Road and Bridge Corporationnel. A 420 millió eurós (közel 170 milliárd forintos) projektet 85 százalékban, 357 millió euróval támogatta az Európai Unió, amely bekötőutak, alagutak és egyéb infrastruktúra fejlesztéséhez is hozzájárult, miután úgy ítélte meg, hogy a beruházás jelentősen megkönnyítheti a horvátok életét. Kedden ezt hangsúlyozta Andrej Plenković horvát miniszterelnök is, mint mondta, a Horvátországot újraegyesítő híd nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
A Komarna és Bijesta térségében megépített híd 55 méteres magasságban íveli át a félsziget melletti tengeröblöt, a lényege pedig az, hogy ezzel Horvátország kikerülte Bosznia-Hercegovina adriai tengerpartját, és közvetlen összeköttetést alakított ki a saját, délebbre fekvő tengerparti sávjával. Azt, hogy a horvátok számára mennyire fontos ez a híd, jól mutatja, hogy egész napos programmal készültek az átadásra – volt tűzijáték, volt a hídon elsőként áthaladó horvát hiperautó (egy Rimac Nevera), voltak horvát zászlós, kürtölő hajók, sőt, még légiparádé is volt. A ma átadott híd egyébként így néz ki:
A horvátok tehát egyértelműen örülnek, azt azonban hozzá kell tenni, hogy nem mindenki boldog emiatt. Bosznia-Hercegovina korábban többször is szót emelt a híd megépítése ellen, Szarajevó ugyanis úgy gondolja, ezzel ellehetetlenítik az egyetlen tengerparti boszniai város, Neum idegenforgalmát. Bosznia-Hercegovina mindössze néhány kilométer széles partszakasszal rendelkezik a Pelješac-félszigettel szemben, és ez a rövid partszakasz mindkét oldalán Horvátországgal határos. Ha valaki eddig észak felől próbált eljutni a közkedvelt turistacélpontnak számító Dubrovnikba, annak ezen a szakaszon kellett átmennie.
Bosznia-Hercegovina nem tagja az EU-nak, ez két extra határellenőrzéssel járt. Erre mostantól nem lesz szükség, ami a helyiek szerint gazdasági visszaesést hozhat a boszniai partszakaszon. Dragan Jurković, a város polgármestere viszont azt mondta, az új híd csak mérsékelni fogja a forgalmat a nyári hónapokban, és hozzátette, nem látja, hogy ez mitől lenne rossz nekik. Neum a kedvezőbb áraknak köszönhetően az utóbbi időszakban egyre népszerűbb volt a külföldi turisták körében, a célzottan ide utazókra pedig aligha lesz hatással az, hogy más útvonalon is el lehet jutni a Pelješac-félszigetre, így ebben lehet is igazság.
Szarajevó eredetileg azt is kifogásolta, hogy a beruházás akadályozni fogja Bosznia-Hercegovina szabad kijárását az Adriai-tengerre, egészen addig, amíg Horvátország bele nem ment abba, hogy a híd 55 méter magas legyen. A Budapest–Belgrád-vasútvonallal ellentétben – amely nálunk kilométerenként 1,4 milliárd forinttal lesz drágább, mint a szerb szakaszon – a horvátok még csak óriási adósságba sem verték magukat Kína felé, így ez többek szerint tankönyvi példája volt a tökéletes kelet-nyugati együttműködésnek, de aggályok azért így is merültek fel a kivitelezővel kapcsolatban. A kínai cég jócskán alálicitált az összes többi pályázónak, mire egy osztrák cég panaszt nyújtott be ellene, és azzal vádolta meg a vállalatot, hogy állami pénzzel megtolva happolta el mindenki elől a főként EU-s pénzből finanszírozott projektet.