Irán képes atombombát építeni, csak azt nem döntötte el, megteszi-e

Irán műszaki értelemben képes atombombát építeni, de eddig még nem született döntés, hogy megteszi-e – mondta az al-Dzsazíra pánarab hírtévének Kamal Harrazi, aki Ali Hamenei ajatollah, az ország vallási és politikai vezetőjének egyik magas rangú tanácsadója.

„Néhány napon belül képesek voltunk 60 százalékosra dúsítani uránt, és könnyedén képesek leszünk 90 százalékos dúsítottságú urán előállítására”

– mondta Harrazi, aki egyúttal azt is kijelentette, hogy Irán sosem fog alkudozni rakétaprogramjáról, sem pedig regionális politikájáról.

Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország 2015-ben szerződésben állapodott meg abban, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan feloldják az ellene elrendelt büntetőintézkedéseket. Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát a nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettségeihez.

Irán mindemellett ismételten tagadta, hogy atomprogramja katonai célt szolgálna, és hangsúlyozta, hogy az amerikai szankciók feloldása esetében visszatér az atomalkuban foglalt kötelezettségei teljesítéséhez. A többhatalmi megállapodás újraélesztéséről Bécsben el is indultak a tárgyalások. Gesztusértékű volt, hogy februárban az amerikai kormány feloldotta a szankciók egy részét Iránnal szemben. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője és a tárgyalások koordinátora márciusban azt mondta, hogy az alku végső szövege gyakorlatilag már készen van, és csak az aláírásokra vár.

A tárgyalások azonban márciusban zsákutcába jutottak, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy legalább külügyminiszteri garanciát vár az USA-tól arról, hogy az Oroszország ellen az ukrajnai helyzet miatt hozott amerikai szankciók nem befolyásolják a Moszkva és Teherán közötti viszonyt. A tárgyalások egyébként már korábban is akadoztak tavaly szeptemberben az iráni elnökválasztás eredménye miatt.

Joe Biden amerikai elnök néhány napja azt mondta, legvégső esetben akár erővel is megakadályozná, hogy Irán atomfegyverhez jusson.