Házi készítésű puskával lőtték le Abe Sinzót, Japán volt miniszterelnökét

Belehalt lőtt sérüléseibe Abe Sinzó, Japán volt miniszterelnöke, írta a Sky News a japán közszolgálati NHK-ra hivatkozva. A politikus 67 évet élt.

Abe pénteken, helyi idő szerint 11:30-kor lett merénylet áldozata, amikor Narában, egy vasútállomáson tartott kampánybeszédet a közelgő felsőházi választások miatt.

A volt miniszterelnököt saját készítésű sörétes puskájával lőtte le a 41 éves Jamagami Tecuja, aki meg sem próbált elmenekülni a helyszínről. A rendőrség beszámolója szerint az elkövető több évig a japán tengerészetnél szolgált, ám jelenleg feltételezhetően munkanélküli.

Az előzetes letartóztatásba helyezett férfi vallomást is tett, a Reuters szerint a nyomozóknak azt mondta, azért akarta megölni Abét, mert neheztelt egy szervezetre, amelynek a volt miniszterelnök is tagja volt. A rendőrség hozzátette, egyelőre nem világos, tényleg létezik-e ez a meg nem nevezett szervezet.

A férfinál tartott házkutatás során több házilag készített fegyver mellett robbanószerkezeteket is találtak, ezért a rendőrség azt javasolta a helyieknek, hagyják el a környéket.

A szemtanúk beszámolója szerint Jamagami kétszer lőtt, és második lövése, hátulról találta el a politikust. Később azt közölték, nyaki lőtt sebe volt Abénak. Közvetlenül a merénylet után ellentmondásosak voltak a beszámolók állapotáról, volt, aki szerint még tudott reagálni az ingerekre a politikus, míg a mentők szerint nem mutatott életjeleket, egy politikustársa pedig azt mondta, teljesen összeomlott a keringése. Az első hivatalos közlés arról szólt, hogy küzdenek a kritikus állapotban lévő Abe életéért.

A merénylet híre sokkolta Japánt, mert példátlan esetről van szó. Mivel lőfegyverhez eleve nagyon nehéz jutni, már az ilyen támadások is nagyon ritkák, és hogy valaki egy politikust akarjon lelőni, még inkább elképzelhetetlennek tűnt. A hírre Abe kollégái, pályatársai is gyorsan reagáltak, több vezető külföldi politikus is kifejezte részvétét a kormányfő családja és Japán felé – erről itt olvashat bővebben.

Abe két ciklusban töltötte be a miniszterelnöki posztot, és ezzel Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt, 2020-ban egészségi állapotára hivatkozva mondott le tisztségéről. A politikából nem szállt ki, a kormányzó Liberális Demokrata Párt fontos szereplője maradt, most is az egyik képviselőért kampányolt.

A legfiatalabb japán miniszterelnök, aki a leghosszabb ideig kormányzott

Abét a BBC portréja szerint „hercegként” is becézték, hiszen komoly politikai dinasztiából érkezett: családjának már a második világháború előtt is komoly politikai és gazdasági befolyása volt. Anyai nagyapját, Kisi Nobuszukét a japánok által megszállt Mandzsúria „gazdasági urának” is nevezték, a háború után pedig háborús bűnösként tartották számon az amerikaiak.

„Néhányan úgy mutogattak a nagyapámra, mint akit »A-osztályú háborús bűnösként« gyanúsítanak. Erős undort éreztem ezzel kapcsolatban. Lehet, hogy ez a tapasztalat váltotta ki belőlem, hogy érzelmileg is a »konzervativizmushoz« kötődtem”

– írt erről később Abe. Nem meglepő, hogy ezek után ő is az egyetemi évei után nem sokkal a Nobuszuke által felépített Liberális Demokrata Párt (LDP) politikusa lett.

Abe apja, Abe Sintaró 33 évig volt parlamenti képviselő, ez idő alatt pedig a külügyminiszteri poszton is szolgált. 1993-ban, Abe Sintaró halála után választották meg először Abe Sinzót parlamenti képviselőnek, azóta pedig folyamatosan tartotta mandátumát, 1996 óta a Jamagucsi 4-es választókerületben.

Először 2005-ben került a japán kormány közelébe, amikor Koizumi Junicsiro akkori miniszterelnök kinevezte a kabinetfőtitkárává. Nem sokkal később, 2006-ban pedig ő lett a háború utáni Japán legfiatalabb kinevezett miniszterelnöke.

Első ciklusa viszont nem volt túl sikeres: több botrány is övezte a kormányzást, többek között az állami nyugdíjnyilvántartás elvesztése – emiatt az LDP súlyos vereségeket szenvedett a parlament felsőházának 2007. júliusi választásán. A politikai problémákat tetézte, hogy Abe fekélyes vastagbélgyulladást kapott, így egészségügyi problémáira hivatkozva 2007. szeptemberében lemondott.

Öt év múlva azonban ismét bejelentkezett a kormányfői posztra, miután állítása szerint gyógyszeres kezeléssel le tudta győzni a betegségét. 2012-ben meg is választották másodjára Japán miniszterelnökévé, nyolc éven keresztül tartó kormányzása során pedig ingadozó volt ugyan a népszerűsége, de kihívója a kormányzó LDP-n belül nem volt a posztra – a kormánypárt dominanciája pedig megkérdőjelezhetetlen volt az időszakban.

Konzervatív reformer, akit elsodort a Covid

Abe igen konzervatív, egyesek szerint már nacionalista álláspontot képviselt több ügyben a kormánypárton belül is. Kormányzása alatt törekedett például a pacifizmust hirdető japán alkotmány felülvizsgálatára és módosítására, hogy ne csak önvédelemre alkalmas haderőt tartson fenn az ország. Bár ezt nem sikerült meglépnie, azt viszont elérte, hogy elfogadják a „kollektív önvédelemről” szóló elvet. Eszerint Japán csapatokat mozgósíthat most már az ország határain kívülre is – és nemcsak saját maga védelmére, de szövetségesei megsegítésére is.

Nézetei miatt gyakran vádolta Kína és Dél-Korea is nacionalizmussal Abét – különösen éles pont volt ebből a szempontból, amikor 2013-ban a miniszterelnök ellátogatott a tokiói Jaszukuni-kegyhelyre, amely a második világháborús japán militarizmus vitatott emlékhelyének számít.

Gazdasági szempontból viszont előfordult, hogy a konzervatív nézeteit felülírta a szükségszerűség: az abenomicsnak nevezett gazdasági reformjai között szerepelt például a nők munkavállalásának elősegítése, és a szigorú japán bevándorlási rendszer enyhítése is. A reform még fontosabb elemének számított a monetáris lazítás, Abe ugyanis a jegybank pénznyomtatásával akarta felpörgetni az évtizedek óta pangó japán gazdaságot.

Az intézkedések eleinte tényleg növekedést hoztak Japánban, de később a gazdaság lassulása miatt megkérdőjelezték az abenomics hatékonyságát. Ennek ellenére 2014-ben és 2017-ben is nagy többséggel választották újra két előrehozott parlamenti választás után.

2020 tavaszán viszont kitört a koronavírus-járvány, ami Japán gazdaságát recesszióba sodorta, ráadásul a kormány járványügyi lépései is csak rontottak Abe népszerűségén. 2020 augusztusában arról is pletykálni kezdtek, hogy romlott a miniszterelnök egészségi állapota, amit ugyan eleinte cáfoltak, augusztus 17-én viszont Abe Sinzót kórházba vitték.

Napokkal később, augusztus 28-án lemondott a kormányfői posztról, utódja pedig a kabinetjének főtitkára, Josihide Szuga lett – egy évvel később viszont ő is lemondott, posztját pedig átvette a most regnáló miniszterelnök, Kisida Fumio.