Öt év után ismét felújíthatja atombomba-programját Észak-Korea – figyelmeztetnek nyugati elemzők azután, hogy a zárt diktatúrában élő ország vezetése közölte, szükségessé vált katonai védelmének további erősítése, írta a Guardian.
A Kim Dzsongun vezette kommunista dinasztia szerint – az észak-koreai vezető az országot alapító Kim Ir Szen unokája – az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea fokozódó együttműködése teszi indokolttá a katonai védelem további fokozását.
Hogy ez pontosan mit jelent, azt Phenjan nem közölte, ám nyugati szakértők szerint ez a 25 milliós, Magyarországnál alig egyharmaddal nagyobb, hivatalosan mindössze 28 milliárd dollár GDP-t felmutató ország atombomba-programjának felújítását is jelentheti.
Észak-Korea gazdaságának felmérése azért is nehéz, mert jelentős részét, többek között a nemzetközi a szankciók miatt, feketén szervezi. Jelentős összegeket kezel kriptovalutában – amelyből szervezetten sokat lophatott is –, az árfolyam bezuhanása azonban jelentős veszteségeket okoz a költségvetése nagy részét katonai beruházásokra fordító országnak.
Észak-Korea az elmúlt években ballisztikus rakéták tesztjeivel borzolta a kedélyeket a térségben, rendszeresen lőve ki rakétáit a Japán-tengerbe. Legutóbb júniusban, – erre már figyelmeztető rakéták is érkeztek válaszul – de voltak rakétatesztek májusban is. Ezek a rakéták alkalmasak lehetnek nukleáris töltetek hordozására is, a tesztek az atomfegyverek célbajuttatásának tökéletesítésére is irányulhatnak. Az országnak körülbelül 20 nukleáris robbanótöltete lehet, egyelőre azonban ennek a kevésszámú, de zsarolási potenciált így is biztosító arzenálnak a célbajuttatására nincs megbízható eszköz Észak-Koreában.
Phenjan azonban tagadja, hogy Észak-Korea nukleáris fenyegetést jelentene. Vasárnap az észak-koreai külügyminiszter szóvivője arról nyilatkozott, hogy ezt az Egyesült Államok csak azért terjeszti, hogy erre hivatkozva biztosítsa katonai jelenlétét a térségben.
A fenyegetést azonban az Egyesült Államok mellett – a Magyarországgal csaknem azonos méretű, de 52 milliós – Dél-Korea és Japán is komolyan veszi. A június végi, főként Ukrajnáról és a finn, svéd tagfelvételről szóló NATO-csúcstalálkozóval egy időben a három ország a védelmi együttműködésről szóló megbeszélést tartott.
Ezen Joe Biden aggodalmát fejezte ki az észak-koreai rakétatesztekkel kapcsolatban. Az Egyesült Államok elnökéhez hasonlóan nyilatkozott dél-koreai kollégája is. Jun Szogjol megjegyezte, hogy az Észak-Koreábóé érkező nukleáris fenyegetés kiemelten fontossá teszi a háromoldalú együttműködést. Fumio Kiside japán kormányfő pedig arról beszélt, hogy a rakétaelhárítás közös megszervezése alapvető érdeke a három országnak.
Észak-Korea szerint a NATO Európában Oroszországot teszi ellenséggé, Ázsiában Kínát, azon dolgozva, hogy a térségben is létrehozzon egy NATO-hoz hasonló katonai szövetséget.