Levezényelték a háború eddigi legnagyobb hadifogolycseréjét

Első pillantásra nem is egyszerű megtalálni a képen az orosz elnököt, de segítünk, ő az ott nekünk háttal-oldalt, bal oldalon a kép közepénél.

144 ukrán katona tért haza a háború eddigi legnagyobb hadifogolycseréje nyomán – írja a Reuters. Hogy ez a csere túloldalán hány fogságba esett orosz katona átadásával járt, arra nem tér ki az ukránok hivatalos közleménye, az orosz fél pedig nem kommentálta az esetet – de feltételezhetjük, hogy ugyanennyiével. Az ukrán katonák többsége Mariupol ostroma során, illetve utána esett orosz fogságba, a jelentés szerint elég rossz egészségi állapotban vannak, sok közöttük a súlyos sérült.

Az újabb NATO-erők kelet-európai telepítése „kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről”, Moszkva pedig rendelkezik azokkal a képességekkel és erőforrásokkal, amelyekkel garantálhatja saját biztonságát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják, abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni.

„Ez nem fog nekik sikerülni. A kívánt eredményt ezek az erőfeszítések nem fogják meghozni. Azoknak az országoknak a biztonsága, ahol további kontingensek jelennek meg, nem fog megerősödni, és a stabilizáció lehetősége távolabbra kerül, a kockázatok pedig növekedni fognak” – nyilatkozta Rjabkov.

(MTI)

90 százalékkal esett vissza az Oroszországba irányuló globális félvezetőexport a Moszkvával szembeni nemzetközi szankciók bevezetése óta – jelentette ki Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter egy washingtoni konferencián az MTI tudósítása szerint.

Az orosz cégek így kénytelenek nélkülözni létfontosságú alkatrészeket számos termék esetében, beleértve az olyan fegyvereket, mint a precíziós irányítású rakéták és tankok. Gina Raimondo azt mondta, hogy a csipek és alkatrészek hiánya miatt Oroszország a következő négy évben kereskedelmi repülőgépflottájának felét-kétharmadát lesz kénytelen felhasználni alkatrészként, hogy repülni tudjanak a megmaradó gépei.

Az elmúlt 24 órában több norvég kormányzati és privát weboldalt és online rendszert is túlterheléses támadás ért – közölte a norvég kormány szóvivője. A támadásokat elhárították, de kisebb-nagyobb kimaradások voltak online szolgáltatásokban. A támadás mögött orosz katonai hekkereket sejtenek a norvégok; az ügy összefüggésben lehet azzal is, hogy az ország moszkvai nagykövetét bekérették az orosz külügyminisztériumba, magyarázatot követelve arra, miért blokkolják egy északi-sarkvidéki orosz szénbányász telepre az utánpótlás eljuttatását Norvégián keresztül. Az ilyesmi egyébként EU-s szankció alá esik, és bár Norvégia nem az EU tagja, önkéntesen tartja magát az uniós szankciókhoz.

(AP)

Az orosz közmédia propagandaműsorai elég egyedi módon reagálnak a NATO-csúcsra. A köztévé legnagyobb sztárnak számító politikai műsorvezetője, Vladimir Szolovjov például azt vezette le, hogy a nyugati országokat valójában sehol nem legitim módon, demokratikusan megválasztott politikusok vezetik, ellentétben Oroszországgal, ahol az elnököt a nép választja, tiszta, átlátható és tisztességes választáson.

Egy nappal azután, hogy megállapodás született a NATO-csúcson a finn és svéd tagságról, a szervezet hivatalosan is bejelentette, hogy a tagjai közé invitálja a két országot.

Részletek itt.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem szállta volna meg Ukrajnát, ha nő lenne – többek között erről is beszélt a német ZDF közszolgálati televíziónak adott interjújában. A brit miniszterelnök szerint a háború “a toxikus férfiasság tökéletes példája”, és szorgalmazta, hogy "több nő legyen hatalmi pozícióban.

“Ha Putyin nő lenne, ami nyilvánvalóan nem így van, de ha az lenne, akkor nem hiszem, hogy olyan őrült, macsós és erőszakos háborúba kezdett volna, mint amilyenbe belekezdett” – mondta Johnson a G7-csúcstalálkozó után adott interjújában.

(BBC, Guardian)

Oroszországban júniusban defláció várható, mivel a fogyasztók inkább megtakarítanak, mint költenek – jelentette be Makszim Resetnyikov orosz gazdasági miniszter, írja a Sky News. Egy orosz üzleti konferencián felszólalva azt mondta, hogy az orosz gazdaságban továbbra is alacsony a kereslet.

Megjegyzései arra utalhatnak, hogy a háború miatt bevezetett nyugati szankciók megviselik az ország pénzügyeit.

Az Egyesült Államok jelentősen növeli katonai jelenlétét Európában – jelentette be Joe Biden amerikai elnök szerdán a NATO madridi csúcstalálkozójának első hivatalos munkanapján. „Szövetségeseinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy a NATO készen álljon mindenféle földi, tengeri vagy légi fenyegetés kezelésére” – mondta Biden. Hozzátette: az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, Nagy-Britanniában, Németország és Olaszországban is növelik jelenlétüket.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta: a szövetség „a második világháború óta a legsúlyosabb biztonsági válság közepette találkozik Madridban”. Stoltenberg arról is beszélt, hogy Kína nem a NATO ellenfele, de „kihívást jelent értékeink, érdekeink és biztonságunk számára”. Stoltenberg elmondta, hogy a 30 országot tömörítő szövetség vezetői szerdán hivatalos meghívást intéznek Finnországhoz és Svédországhoz a csatlakozásra. A döntést az egyes nemzeteknek kell ratifikálniuk, de azt mondta, „teljesen biztos” abban, hogy a két ország NATO-taggá válik.

(MTI, AP)

A kremencsuki bevásárlóközpontot hétfő délután érte rakétatámadás, eddig 18 halálos áldozatról számoltak be, 59 sérültet szállítottak kórházba, 36 személyt pedig még mindig keresnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este közzétett egy videót, amiben arról beszélt, hogy a támadásról készült felvételek azt mutatják, az orosz csapatok szándékosan célozták a bevásárlóközpontot. Az elnök azt mondta, nyilvánvaló, hogy Moszkva „a lehető legtöbb embert meg akarta ölni” a támadásban.

„Ezért az állami terrorcselekményért, akárcsak az összes többiért, Oroszország lesz a felelős. Az ukrajnai hadszíntéren, a szankciók szigorításával és természetesen a törvényszéken” – jelentette ki Zelenszkij.

(Sky News)

Jens Stoltenberg, a Nato főtitkára azt mondta, hogy Svédország és Finnország katonai szövetségi tagságának gyors ratifikálására számít, írja a Sky News.

„Már a csúcstalálkozón döntést hozunk arról, hogy meghívjuk Svédországot és Finnországot tagjaink közé, ez példátlanul gyors folyamat” – mondta újságíróknak a madridi NATO-csúcs második napján.

A Reuters szerint így fogalmazott: „A meghívás után 30 parlamentben jóvá kell hagyni a döntést. Ez mindig időbe telik, de arra számítok, hogy ez is elég gyorsan fog menni, mert a tagállamok készek arra, hogy ezt folyamatot a lehető leggyorsabban végrehajtsák”.

A brit miniszterelnök felszólítaná a NATO-tagokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat.
Boris Johnson várhatóan arra fogja sürgetni a NATO-tagokat, hogy fektessenek be többet az európai védelmi rendszerek korszerűsítésébe – írja a Sky News.

Az Egyesült Királyság GDP-jének több mint 2%-át költi védelemre, míg más tagországok még nem teljesítik a szövetség által kitűzött célt. „Katonai kiadásaink idén elérik a 2,3%-ot” – közölte a brit kormány, rámutatva az Ukrajnának nyújtott 1,3 milliárd fontos „rendkívüli támogatásra”.

Boris Johnson a NATO csúcstalálkozóján források szerint arról beszél majd a többi vezetőknek, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően az előttünk álló évtized még veszélyesebb lesz.

• Hétfőn Kremencsuk bevásárlóközpontját orosz rakétatámadás érte, az épület tűzbe borult. Kedd esti adatok szerint legalább 18-an meghaltak, 40 embert keresnek.
• A G7 háborús bűncselekménynek, Oroszország Kijev provokációjának nevezte a támadást. Az oroszok később azt állították, egy szomszédos lőszerraktára mért légicsapás robbantotta be a bevásárlóközpontot, az ukrán hadsereg viszont orosz rakétamaradványokat mutatott be a sajtónak.
• Több mint 100 év után először újra fizetésképtelen lett Oroszország.
• A Kreml szóvivője fegyverletételre szólította fel az ukrán hadsereget.
• Lengyelország gigantikus haderőfejlesztési programba kezd.
• Sorban szólalnak fel nyugati vezetők a G7-csúcs utolsó napján.

Az előző, 125. napról szóló tudósításunkat itt olvashatja.