Három tonna műanyag egyetlen torlaszból: Kárpátalján továbbra is fulladoznak a folyók a szeméttől

Folyóink műanyaghulladékokkal vannak tele, és ahogy az a Tiszáról forgatott Telex-dokumentumfilmből is kiderült, az élővizek sokszor a határon túlról hozzák magukkal a szemetet, zömében PET-palackokat. Bár Ukrajnában háború dúl, Kárpátalján ez nem befolyásolja a tiszta folyókért küzdő civil szervezeteket: a Tisza egyik mellékfolyóját, a Latorcát háromtonnányi műanyagtól szabadították meg az egyik májusi hétvégén.

„Az érvényben lévő jogi normák szerint nem volt akadálya az önkéntes akcióknak, minden tizennyolc éven felüli részt vehetett. Készültünk arra is, hogy a kistérségben elszállásolt menekülteket is érdekelheti a program” – mondta Szanyi Szabolcs ökológus, a Papilio – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület vezetője.

Az Interreg Duna Transznacionális Program által támogatott Tid(y)Up projekt keretén belül az önkéntesek Nagydobronynál tisztították meg a Latorcát, munkájukat felderítés előzte meg.

„Nincsenek szabványos módszerek és adatok a műanyagszennyezésről, ami elősegítené a vízügyi hatóságok munkáját. A mi projektünk, amelyben hét ország tíz partnerszervezete vesz részt, ezt a hiányt szeretné mérsékelni. A hosszú távú cél, hogy a határon átnyúló akcióban nyomon kövessük a hulladék útját, és megszüntessük a szennyezéseket” – mondta az egyesület elnöke.

A környezetvédelmi egyesület a Tisza mellékfolyóin, a Latorcán és a Borzsán végzett hulladékmonitoringot egy-egy húsz kilométeres szakaszon, GPS-pontokkal jelölve meg a hulladéktorlaszokat.

„A legnagyobb problémákat a Latorcán találtuk. Egy természetközeli, nagyon vadregényes erdőrészen is átmegy a folyó Nagydobrony közelében. Itt ritkán járnak emberek, leginkább az elhivatott horgászok, vadászok ismerik, így a lakosság szeme elől rejtve marad ez a szakasz. Közel háromszáz méter hosszan a meder aljától a vízfelszín tetejéig tartó torlasz alakult ki. Itt egyébként átlagosan több méter mély a folyó” – ad érzékletes leírást az egyesület elnöke.

A hulladéktorlasz ökológiai gondokhoz vezet, a helyi horgászok beszámolói szerint több halfaj ívása is ellehetetlenült a szakaszon. Az önkéntesek a terepen száraz lábbal tudtak járni a torlaszon, olyan tömör és vastag rétegben áll össze a szemét, hogy nem süllyedtek a víz alá. Az önkéntesek attól tartottak, hogy a tavaszi áradás megbontja a torlaszt, és a víz elviszi a szemetet, de nem így történt. Előnyös volt, hogy helyben felszínre hozhatták a hulladékot, viszont a teljesen összezáródott torlaszt nem volt egyszerű megbontani.

A civil szervezet elnöke azt is elmondta, hogy bár erőmunkagépekkel is dolgoztak, három napon át ötven-ötven önkéntes takarította a folyót, egyelőre csak a torlasz tetejéről tudták elhordani a műanyaghulladékot, ami így is három tonnát nyomott.

„A műanyag mellett furcsa és hátborzongató dolgok is előkerültek: italhűtő gép, bicikli, csónakmaradványok, cipők, papucsok, babák és dzsekik, egy külön gyűjteményt lehetne ezekből készíteni” – mondta az ökológus.

Bár a kistérségben már működik az irányított hulladékgyűjtés, a folyó egyes szakaszain vannak még olyan települések, amelyeken nem megoldott a szemétszállítás, így gyakran az áradás magával viszi a parton illegálisan lerakott hulladékot, amelynek jó része aztán megakad, és fölhalmozódik a mederben.

A Latorcán is több, az emberek szeme elől rejtve maradó torlasz van még, ezeket az egyesület megpróbálja felszámolni, de a szakmai koordinátor az efféle munkákat inkább csak figyelemfelhívó akcióknak tartja.

„Nem akarunk folyamatosan kitermelni, de azt meg akarjuk mutatni, hogy mit okoz az emberi gondatlanság. Reméljük, elborzasztja azokat, akiket meg akarunk szólítani. Mindenkinek be kellene látnia, hogy ez így nem működik tovább, és meg kell ismernie, hogy milyen érzékeny és sérülékeny természeti kincseink vannak” – mondta Szanyi Szabolcs.

A civil szervezet egy hulladékcsökkentő akciót is indít, a projekt részeként egy ukrán nyelvre is lefordított kézikönyvvel, poszterekkel, oktatási anyagokkal kampányolnak. A céljuk az, hogy minél több iskolába és gyerekhez eljussanak, amint az érvényben lévő korlátozások ezt lehetővé teszik az országban. A szervezet vezetője elmondta, hogy Kárpátalja legtávolabbi iskoláiba is eljuthatnak, hiszen az Ökoexpressz nevű projektjükben egy járművet is átalakítottak tudatformáló kampányukhoz.

A kárpátaljai folyókon több civil is küzd a műanyagszennyezés ellen. „Lokálisan több helyen is elkezdődött valami. Nagyjából ismerjük is egymást. Szerencsére mindegyikünk más-más folyószakaszra koncentrál, de remélem, hogy ezek a projektek idővel összekapcsolódnak. Sajnos még van mit tenni” – mondta a szervezet vezetője.