Riporterek Határok Nélkül: Magyarországon romlott a sajtószabadság helyzete, a nemzetközi rangsorban mégis hét hellyel ugrott előrébb
2022. május 3. – 05:47
Május 3-án, a sajtószabadság világnapján most huszadik alkalommal publikálta a Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières – RSF) nemzetközi újságíró-szervezet a sajtószabadság 2022-es helyzetéről szóló jelentését. Miközben Magyarország 8 pontot rontott a sajtószabadság feltételeit mutató mérőszámokban, a 2021-es 92. helyről 7 helyezést javítva a 180 országot tartalmazó listán a 85. helyre kúszott fel. Ez arra utal, hogy a mezőnyben jó néhány ország pontszáma még a miénknél is nagyobbat zuhant.
Tavaly júliusban egyébként Orbán Viktor első uniós vezetőként felkerült a Riporterek Határok Nélkül „sajtószabadság ellenségeit” felsoroló listájára, melyen 37 olyan állam- és kormányfő szerepel – köztük Kim Dzsongun vagy Vlagyimir Putyin –, akik az RSF szerint „különösen drasztikus módon testesítik meg a sajtószabadság kíméletlen elnyomását”.
A lista élén a skandináv országok állnak, Norvégia őrzi 2021-es első helyét, a második két helyezést javítva Dánia, Svédország pedig megőrizte harmadik helyét. A tavalyi ezüstérmes Finnország azonban lecsúszott az ötödik helyre. Az első tízbe két volt kommunista ország (pontosabban egy volt kommunista ország tagállamai) is bekerült; Észtország a 4., Litvánia a 9. helyen. Hollandia viszont a korábbi 6. helyről 22 helyet rontva visszaesett a 28.-ra, miután tavaly a nyílt utcán végeztek az ország egyik legismertebb bűnügyi újságírójával, Peter R. de Vriesszel. A legrosszabb helyezést elérő uniós tagállam a 108. helyen szerénykedő Görögország lett, ami 38 helyezéssel csúszott vissza 2020-hoz képest a De Vrieshez hasonlóan bűnügyi újságíróként dolgozó Jéorjiosz Karaivaz meggyilkolásának köszönhetően.
Az RSF újságírókból és médiakutatókból álló döntőbizottsága öt mérőszám alapján állítja össze indexét, ezek
- a politikai vezetés sajtó megfékezésére irányuló törekvései,
- a sajtószabadság törvényi feltételei,
- az újságírás gazdasági körülményei,
- a média függetlenségének társadalmi-kulturális beágyazottsága,
- illetve az újságírók biztonsága.
Egy-egy mérőszám alakulása az ország egész teljesítményét befolyásolhatja; így az újságírók elleni erőszakos bűncselekmények hiánya (85-ös biztonság) felhúzta az amúgy a gazdasági feltételek vagy a politikai befolyásolás területén Algéria szintjén lévő Magyarországot. Több, amúgy a sajtó- és médiaszabadsága területén alapvetően stabilan teljesítő ország, mint Franciaország vagy Németország munkabiztonság-indikátora is elég alacsony lett. Az RSF közleménye szerint a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozások ellen tüntetőknek a demonstrációkról tudósító újságírók elleni atrocitásai húzták le ezeket az értékeket. A szervezet egyébként a demokratikus rendszerekben a társadalmakon belüli törésvonalakat mélyítő „véleménymédia” terjedését (melyet az USA vezető jobboldali tévéadójáról Fox News-modellnek nevez) és a közösségi média által felerősített álhírgyártást tartja aggasztónak, nemzetközi szinten pedig az önkényuralmi rendszerek szabad országok elleni propaganda- és álhírkampányait tartja meghatározó fenyegetésnek.
Így azután bár a 180-as lista végén található országok között nincs meglepetés (Észak-Korea visszahódította az utolsó helyet a tavalyi 180. Eritreától), azért vannak olyan meglepő eredmények, mint amikor az a Haiti előzi meg a rangsorban 15 helyezéssel Magyarországot, az újságírói munka biztonsága szempontjából pedig Hollandiát, ahol januárban két újságírót gumiabroncsban égettek el.
