Az orosz–ukrán háború és az ezzel együtt járó energiaembargó a német GDP akár kétszázalékos csökkenését okozhatja az idén, és hosszú időre magas szinten fagyaszthatja be az inflációs rátát
– ismerteti az MTI a német jegybank rendszeres havi gazdasági jelentésének pénteken publikált áprilisi kiadását. Azonban érdemes megjegyezni, hogy egyfelől a 2 százalékos recesszió a legkedvezőtlenebb forgatókönyvben szerepel, másfelől pedig a Bundesbank a jelentés módszertani ismertetésében arra int, hogy
a mostani modellszámítások a háború előrejelezhetetlen hossza, illetve a nyersanyagellátásra és az ellátási láncolatokra gyakorolt hatásának ismeretlen mértéke miatt nagy bizonytalanságot hordoznak magukban, ezért a jelzett értékek jelentős mértékben eltérhetnek a megadottól.
A jelentés megállapítja, hogy Németország különösen ki van téve az orosz energiaszállításoknak (az országban felhasznált gáz fele jön Oroszországból), ezért egy importtilalom súlyos következményekkel járna. Mivel rövid távon aligha lenne lehetséges az orosz földgázt teljes mértékben máshonnan származó importtal pótolni – a szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter, Robert Habeck szerint mintegy öt évbe telik az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése – , különösen a gázellátásban alakulhat ki ellátási hiány.
A német jegybank szerint az ukrajnai háború következményei már most gyengítik az euróövezetben a gazdasági kilábalás üzemét a koronavírus-járvány okozta válságból. A világjárvány első évében, 2020-ban, a német bruttó hazai termék 4,6 százalékkal esett vissza, tavasszal azonban már 2,9 százalékkal nőtt a GDP.
A Bundesbank az idei első negyedévben a német gazdasági teljesítmény stagnálására számít. Az ukrajnai háború kezdete előtt ugyanis az iparban már kezdtek oldódni a fennakadások az alapanyag-ellátásban, és az építőipar teljesítményének is jót tett az enyhe tél. Az ukrajnai háború hatása a Bundesbank megítélése szerint kezdetben még korlátozott volt, amely valószínűleg a világjárvány megfékezésére tett intézkedések enyhítésével hozható összefüggésbe. Azonban éves szinten az Európai Központi Bank (EKB) márciusban kiadott prognózisához képest akár öt százalékkal is csökkenthetik a GDP-növekedést. A külkereskedelmi forgalom csökkenése és az ellátási láncokban ismét megjelenő zavarok, az energiaárak drasztikus emelkedése és a bizonytalanság ezzel együtt járó növekedése már kezdi éreztetni hatását az üzleti és a fogyasztói hangulatindexeken.
