Boris Johnson: Ha Ukrajna inváziója folytatódik, tovább nőnek az energiaárak, amivel Putyin zsebét tömjük

Rettenetes hibát követtek el a nyugati országok, amikor hagyták, hogy Putyin 2014-ben megússza a Krím-félsziget annektálását – erről ír a keddi Telegraphban megjelent véleménycikkében a brit miniszterelnök. Boris Johnson gondolatait az MTI és a Sky News is szemlézte: a kormányfő szerint csak úgy lehet megállítani az orosz elnök agresszióját, ha felszámolják a nyugati országok függőségét az orosz energiahordozóktól.

Johnson szerint a Krím-félsziget annexiója után nemcsak újraindultak a gazdasági kapcsolatok Oroszországgal, hanem minden korábbinál intenzívebbé váltak:

„Ezzel a Nyugat még jobban ki lett szolgáltatva Putyin jóindulatának, és a globális gáz- és olajár szeszélyeinek. És amikor végül [Putyin] eljutott odáig, hogy elindítsa kegyetlen háborúját Ukrajna ellen, tudta, hogy a világ nem fogja tudni egykönnyen megbüntetni. Tisztában volt azzal, hogy a függőivé tette őket.”

A brit miniszterelnök szerint ha Ukrajna orosz inváziója folytatódik, „tovább nőnek az olaj- és a gázárak, ezzel több pénz kerül ki az önök zsebéből, és kerül át Putyinéba.” A világ viszont „nem lehet alárendelve ennek a folyamatos zsarolásnak”:

„Ha a világ fel tudja számolni a függőségét az orosz olajtól és gáztól, akkor kiüríthetjük a zsebeit, tönkrevághatjuk a terveit, és visszanyeshetjük oda, ahol a helye van.”

Johnson hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságnak „önellátóbbá kell válnia” az energiaellátás terén, és „nem szolgáltathatja ki magát olyan zsarnokoknak, mint Putyin”. Ennek érdekében pedig a zöld energiaforrások felpörgetése mellett a brit kormányfő szerint „itt az ideje, hogy újra nagyobb figyelmet fordítsunk az atomenergiára”.

Persze azzal Johnson is tisztában van, hogy ez nem fog egyik napról a másikra menni – éppen ezért nemsokára Szaúd-Arábiába utazik majd. A brit miniszterelnök abban reménykedik, meg tudja győzni a szaúdi vezetést az olaj- és gázkitermelés felpörgetéséről – ezzel egyrészt csökkenhet az orosz függés, másrészt pedig az energiahordozók ára is csökkenhet a történelmi csúcspontokról.

Nem Johnson az egyetlen, aki minél hamarabb szabadulna a függőségtől: Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter szerint Németország 2022 végére függetlenedhet az orosz kőolajtól, míg az Európai Unió 2027-re számolná fel az orosz olajtól és gáztól való függőségét. Azonnal viszont nagyon fájdalmas lenne Európának leválnia mind a két fosszilis energiahordozóról – ahogy arról írtunk korábban részletesen ebben a cikkünkben.