Vízummentességet adna Koszovónak a német külügyminiszter
2022. március 11. – 12:47
Vízummentességet adna Koszovó állampolgárainak Annalena Baerbock német külügyminiszter. Pristinában tett pénteki látogatásán azt mondta, hogy
„Koszovó elvégezte a feladatát, most ideje, hogy az Európai Unió is elvégezze sajátját és biztosítsa a vízummentességet”
– számolt be az MTI a Koha Ditore koszovói napilap alapján.
A külügyminiszter kiemelte, hogy Koszovó kormánya megkezdte azon reformok végrehajtását, amelyeket Brüsszel kért tőle, ezért megérdemlik azt, hogy eltöröljék az állampolgáraikkal szembeni uniós vízumkötelezettséget Baerbock szerint országa számára rendkívül fontos a Nyugat-Balkán stabilitása, Németország pedig az egyik legnagyobb befektető és adományozó is Koszovóban, és ezen kapcsolatokat tovább kívánják fejleszteni. Külön is köszönetet mondott azért, hogy
Koszovó úgy is csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz, hogy nem tagja az Európai Uniónak.
A külügyminiszter szerint ez is bizonyítéka annak, hogy az ország Európához tartozik. Az MTI mindezekkel kapcsolatban felidézte, a Koszovó és az Európai Unió közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2015-ben írták alá. Az európai integráció folytatásának egyik feltétele az volt, hogy az ország rendezze viszonyát Szerbiával, a vízum eltörlését pedig egy Montenegróval fennálló határvita rendezéshez kötötték. A koszovói parlament már 2018-ben szavazott a Montenegróval kötött határegyezmény jóváhagyásáról, azonban az ügyben egészen mostanáig nem történt előrelépés.
A további integrációnak gátat szabhat, hogy bár Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, Belgrád máig nem ismeri el önálló államnak, továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az utolsó nagyobb feszültség a két ország között tavaly ősszel volt, mikor a koszovói határhoz kirendelték a szerb a hadsereget, mert Koszovó betiltotta a szerb rendszámú autók belépését az országba.
Arról már bővebben is írtunk, hogy a tagfelvétel nem megy olyan egyszerűen az EU-ba. A csatlakozási folyamat összetett, fáradságos, nagy költségekkel jár, több évig (ha nem évtizedekig) húzódik, és kivételes elkötelezettséget igényel a tagjelölt országtól. Jelenleg öt országot tartanak nyilván hivatalos tagjelöltként: Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország jutott el idáig. Rajtuk kívül „potenciális tagjelöltnek” számít Bosznia-Hercegovina és Koszovó – ezek az országok ugyanis nem teljesítették még a tagjelöltséghez szükséges kritériumokat sem.