Ukrajna megálló a földalattin, kivonulások és szankciók – az orosz invázió tizenharmadik napja képekben

A hétfőn kibontakozó humanitárius katasztrófa után az orosz állami média kedden azt közölte, hogy Moszkva készen áll, hogy humanitárius folyosót nyisson öt ukrán városban, ez pedig többé-kevésbé meg is történt. Szumiból például nem volt egyszerű kijutni, a helyiek nehezen jutottak el az őket szállító buszokhoz, de estére így is több ezer embert menekítettek ki a városból. Az evakuálás persze nem ment mindenhol zökkenőmentesen, de legalább elkezdődött, miközben az ENSZ menekültügyi főbiztosa azt közölte, hogy még kedden eléri a kétmilliót az Ukrajnából menekülők száma.

Ezen túl a keddi nap elsősorban a kivonulásokról és a szankciókról szólt – előbbiből volt több, de utóbbi volt a fontosabb.

Európa vezetői már hétfőn is arról beszéltek, hogy szabad-e energiahordozókat vásárolni Oroszországtól, kedden pedig erre több helyről is érkezett válasz. Joe Biden a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem vesz többé kőolajat, földgázt és egyéb energiahordozókat az oroszoktól, ezzel nagyjából egy időben pedig Nagy-Britannia is jelezte, hogy 2022 végéig teljesen megszabadul az oroszoktól importált olajtól.

A szankciókra áttérve New York állam felügyelője levélben sürgetett több vállalatot, például a PepsiCót, a Coca-Colát, hogy más cégekhez hasonlóan vonuljanak ki Oroszországból. Valószínűleg nem kizárólag ez vezetett a keddi kivonuláscunamihoz, mindenesetre néhány órával később mindkét cég bejelentette, hogy bojkottálja az orosz piacot. De így tett többek közt a Lumen nevű amerikai telekommunikációs cég, a Starbucks és a Bumble is. Ha valaki az összes eddigi kivonulóra kíváncsi, itt megnézheti őket.

Az oroszok egyébként a kivonulásokra reagálva már hétfőn este fontolgatták, hogy államosítják a külföldi gyárakat, az olajra kivetett szankciókról pedig már korábban azt mondták, hogy ebben az esetben elzárhatják a nyugatra menő gázcsapokat.

Egy férfi sétál a közép-ukrajnai Bila Cerkva városát ért légicsapások során lerombolt házak között 2022. március 8-án.

Hszi Csin-ping kínai elnök az Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott virtuális találkozón. A kínai vezető szerint elsődlegesnek kell tekinteni, hogy megakadályozzák az ukrajnai helyzet irányíthatatlanná válását, és azt mondta, hogy a három országnak – Kínának, Franciaországnak és Németországnak – közösen kell támogatnia az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat. Kína és Oroszország jelenleg szoros diplomáciai kapcsolatot ápol.

Peking eddig nem ítélte el hivatalosan az orosz agressziót.

Ukrán katona egy hordozható légvédelmi rakétával, miközben tömegek próbálják meg elhagyni Kijevet Irpiny érintésével.

Kijevből, Csernyihivből, Szumiból, Harkivból és Mariupolból humanitárius folyosókon menekítik a civileket, miközben az orosz hadsereg rendszeresen megsérti az evakuációs tűzszünetet, és a menekülőket aknatűzzel támadja.

Ukrajna melletti szolidaritásból valaki átragasztotta a kisföldalatti Bajza utcai megállójának tábláját kedden. A kék-sárga táblán most az Україна (Ukrajna) felirat olvasható. Az akció nem független attól, hogy a Bajza utcában található a budapesti orosz nagykövetség, ahol február 26-án háborúellenes tüntetést tartottak.

Két ukrán katona közös temetése Lvivben. A 44 éves Viktor a mikolajivi területen esett el, a 25 éves Iván pedig a zaporizzsjai harcokban halt meg, mindkettőjüket a licsakivi temetőben búcsúztatták el.

A brit parlamenti képviselők előtt mondott beszédet a videón bejelentkező ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, akit a beszéd előtt állva tapsoltak meg a britek.

Zelenszkij az ukránok oroszok elleni helytállását ahhoz hasonlította, amikor Nagy-Britannia a második világháborúban a náci Németország ellen harcolt, azonban kritikával is élt a nyugati országokkal, így az Egyesült Királysággal szemben: köszönik a szankciókat, és az is reményt ad nekik, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatot indított a potenciális orosz háborús bűnök miatt, de mindez szerinte nem elég.

„Peace – Not Oil” – ezt a feliratot festették a Greenpeace aktivistái Brémában egy német lajstromozású tartályhajó oldalára, amely orosz olajtermékeket szállított.

Kijeviek, ahogy igyekeznek elhagyni a várost március 8-án. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint kedden elérte a kétmilliót az Ukrajnából menekülők száma.

Orbán Viktor a többi V4-ország vezetőjével és Boris Johnson brit kormányfővel tárgyalt Londonban az ukrán helyzetről.

A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy az Oroszország elleni szankciókat nem szabad kiterjeszteni az olaj és a gáz területére. „Elítéljük Oroszországot, de nem hagyjuk, hogy a háború árát a magyarokkal fizettessék meg.”

Közös nyilatkozatot adtak ki, majd a csúcstalálkozót követően a V4-es miniszterelnökök külön-külön is egyeztettek Boris Johnsonnal.

Elhagyott ukrán rendszámú autó Záhonyban.