Plusz 100 milliárd eurót költ Németország hadserege fejlesztésére idén

2022. február 27. – 14:14

Másolás

Vágólapra másolva

Plusz százmilliárd eurót, átszámítva körülbelül 36 ezer milliárd forintot ad Olaf Scholz kancellár a német hadseregnek az orosz-ukrán háború kitörése miatt – írja a Spiegel. Scholz szerint

„egy dolog világos: jelentősen többet kell majd befektetnünk országunk biztonságába ahhoz, hogy megvédjük a szabadságunkat és a demokráciánkat.”

A német hadsereg felkészületlenségét az utóbbi napokban többen is kritizálták, Christian Lindner liberális pénzügyminiszter szerint „a német hadsereget több mint egy évtizedig elhanyagolták, ez pedig nem mehet így tovább”. Jürgen Trittin, a szintén kormányon lévő Zöldek politikusa „kirívó felszerelési hiányosságokról” beszélt.

A korábban német fegyvereket Ukrajnába nem engedő Németország változtatott a semlegességi politikáján, miután csütörtök hajnalban az orosz csapatok lerohanták Ukrajnát. Az éles külpolitikai fordulat részeként szombaton Németország először engedélyt adott Hollandiának, hogy 400 német gyártmányú páncéltörő rakétát küldjön Ukrajnába, majd néhány órával később maga is döntést hozott 1000 páncélelhárító rakéta és 500 légelhárító rakéta Ukrajnába szállításáról.

Olaf Scholz vasárnapi beszédében határozottan elítélte az orosz támadást. Szerinte Putyin azért indította ezt a hódító háborút, mert „az ukránok szabadsága kihívást jelent saját elnyomó rendszerének." A német kancellár a támadásról azt mondta:

Ez embertelen. Ez ellentétes a nemzetközi joggal. Ezt semmi és senki sem igazolhatja.”

A német hadseregnek juttatott százmilliárd eurót már a 2022-es költségvetésből ki tudják fizetni, Christian Lindner pénzügyminiszter azonnal megígérte, hogy össze fogja spórolni a pénzt. Az összeg a Bundeswehr fegyverzetének modernizálására és korábban elhalasztott befektetésekre lesz elköltve.

Olaf Scholz azt is bejelentette, hogy szakítva Németország korábbi politikájával az idei évtől betartják a NATO előírását, miszerint minden országnak a GDP-je 2 százalékát a hadseregére kell költeni. Németország ugyanis hiába vállalta ezt NATO-tagként hivatalosan eddig is, következetesen szabotálták a végrehajtást. 2014 és 2016 között például csak a GDP 1,1 százaléka ment a hadseregnek és ez 2020-ban sem haladta meg az 1,4 százalékot. Scholz irányváltása tehát egy több évtizede tartó politika megváltoztatást jelenti.

„Putyin agressziójára nem lehet más válasz. Támogatnunk kell Ukrajnát kétségbeejtő helyzetében”

– mondta Scholz, aki szerint az orosz támadás fordulópontot jelent. A német kancellár kiemelte, hogy szerinte Németországnak össze kell szedni az erejét, hogy határt szabjon Putyinnak aki a tizenkilencedik század birodalmainak idejébe akar visszatérni.

Németországot egyébként többen gyanúsították meg azzal, hogy az orosz gáztól való függősége miatt elnézőbb a Putyin-rezsimmel szemben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hagyományosan jó viszony amúgy az elmúlt években jelentősen megromlott; a Berlinben kezelt Alekszandr Navalnij orosz ellenzéki aktivista megmérgezése, több kémkedési ügy és diplomaták kiutasítása is jelzi a feszültséget. Németország így is meglepte a nemzetközi közvéleményt, amikor a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének orosz elismerése után jegelte a Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetését.

Szombatról vasárnapra virradóra is több ukrán városban is zajlottak a harcok szombat éjjel, egyebek mellett a fővárosban, Kijevben is, ahol hétfő reggel 8-ig kijárási tilalom van. A második legnagyobb ukrán városba, a keleti határhoz közeli Harkivba behatoltak az orosz csapatok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldi önkéntesekből toborozna idegenlégiót, egyre több európai állam ajánlja fel segítségét Ukrajnának. Tudósítóink ott vannak a határon, Kijevben és a nyugat-ukrajnai Lvivben is.

Az orosz-ukrán háborúról szóló, vasárnapi percről percre tudósításunkat itt, az összes témába vágó anyagunkat itt olvashatják.

Kövess minket Facebookon is!