A kelet-ukrajnai szakadárállamok elismerésére kérte az orosz parlament Putyint

Nagy többséggel megszavazta az orosz parlament azt a kormánypárti javaslatot, amely szerint felkérik az orosz elnököt arra, hogy ismerje el a kelet-ukrajnai szakadárállamokat, azaz a donyecki és luganszki népköztársaságokat (DNR és LNR) – írta a Ria Novosztyi.

„A képviselők szerint DNR és LNR elismerése lehetőséget ad az ott élők biztonságának szavatolására a külső veszélyekkel szemben, és megerősíti a nemzetközi békét és a régió stabilitását” – közölte az alsóház elnöke, Vjacseszlav Vologyin.

A kezdeményezés ugyan nem végleges döntés, hiszen azt ezzel a szavazással hivatalosan is az elnök kezébe helyezte a parlament, amely egyébként is csak megkötésekkel tekinthető önálló hatalmi entitásnak az orosz hatalmi struktúrában.

A kezdeményezés azonban mindenképp jelzésértékű, ezzel ugyanis Moszkva megtette az első lépést afelé, hogy lemondjon a minszki megállapodások érvényesítéséről.

A megállapodás 2015-ben született meg, ám azon kívül, hogy annak alapján többé-kevésbé betartották a felek a tűzszünetet, nem sok minden valósult meg belőle.

Ukrajna ugyanis elutasította, hogy az ukrán kormány az orosz igényeknek megfelelően közvetlenül tárgyaljon a szakadár vezetőkkel. Moszkva azt igyekezett elérni, hogy a két szakadár állam térjen vissza Ukrajnába, de olyan vétójogot is jelentő autonómiával, amely révén megakadályozhatja a kijevi kormány NATO-tagságra való törekvését.

Kijev elutasította ezt, mondván, ezzel csupán az ország szétesését készítené elő, és vissza kerülne az orosz érdekszférába.

Amennyiben Putyin valóban elismerné a két szakadár államot – ahogyan azt tette 2008-ban a fegyveres konfliktus után a hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétiával és Abháziával – az jogilag is új helyzetet teremtene az orosz csapatösszevonások miatt feszült térségben, és globálisan is hatással lehet a biztonsági helyzetre.

Legfrissebb elemzésünket itt olvashatja az Ukrajna körüli helyzetről.

Vologyin fentebb idézett nyilatkozata is jelzi, hogy ezt akár jogalapnak is tekintheti Oroszország, hogy védelmére kelljen az orosz támogatással fenntartott szakadár államoknak, ahol a lakosság nagy többsége már orosz állampolgárságot kapott az elmúlt években – ahogyan ez a Grúziából kiszakított szakadárállamok lakói esetében is történt.

Mindez – amennyiben az elismerésre sor kerülne – újabb magyarázatot adhat az orosz csapatösszevonásokra a térségben, amelyet a NATO egy lehetséges orosz invázió előkészítéseként értékeltek, amit Moszkva visszautasított. Kedden az orosz védelmi minisztérium erőinek egy részét támaszpontjaira irányította vissza – arra hivatkozva, hogy befejezték a rájuk háruló feladatokat a hadgyakorlaton –, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint mindez bizonyítja, hogy alaptalanok voltak a nyugati vádak az állítólagos támadásról. (Eközben az erők nagy része továbbra is a térségben van, a hadgyakorlat folytatódik, és a duma keddi szavazása is új helyzetet teremthet.)

Egyelőre azonban Moszkva is a tárgyalásos megoldás mellett érvel – követelve, hogy Ukrajna semmiképp se váljon a NATO tagjává –, kedden a német kancellár épp Moszkvában tárgyal. Jelzésértékű azonban, hogy Moszkva Olaf Scholz látogatására időzítette a szakadár államokról szóló parlamenti szavazást, jelezve, hogy a Kreml konkrét biztonsági garanciákat vár, és nem elégszik meg önmagában a nyugati vezetőkkel folytatott tárgyalások tényével.

Elmarad a találkozó az EBESZ szervezésében

Igaz, a tárgyalási szándékot árnyalja az orosz külügyminisztérium kedd délutáni bejelentése, amely szerint Moszkva mégsem vesz részt az ukrán külügyminisztérium által kezdeményezett, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által lebonyolítani tervezett február 15-i megbeszélésen.

A találkozásra jogalapot a 2011-ben elfogadott bécsi dokumentum adta volna, amely szerint amennyiben egy EBESZ-tagállam szokatlan vagy előre be nem jelentett katonai aktivitást tapasztal, akkor kezdeményezheti a tárgyalást az érintett féllel, amennyiben nem kap választ a megkeresésre. Oroszország 48 órán keresztül nem reagált Ukrajna kérdéseire az orosz csapatmozgásokkal kapcsolatban, ezért merült fel vasárnap a keddi találkozó terve – amelytől azonban az utolsó pillanatban Moszkva hivatalosan is elállt.