Szijjártó szerint Magyarországnak nem kell közvetítenie az orosz-ukrán válságban

„Most mindennél nagyobb szükség van a párbeszédre, és ehhez nem csak a nyugati média kérdéseit kell megválaszolni” – írta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon, és megosztotta egy moszkvai interjúját.

Szijjártó Péter az Iszvesztyija orosz hírcsatornának adott interjút, amiből az MTI idézett részleteket. Szijjártó azt mondta, a magyar modell nagyon világosan bebizonyította, hogy az európai uniós és a NATO-tagság nem kell, hogy kizárja a jó kapcsolatot Oroszországgal, és reméli, hogy több ország is alátámasztja majd ezt a példát.

Úgy vélte, nincs szükség magyar közvetítésre a helyzetben, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök egyaránt kétszer tárgyalt a napokban Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnökkel.

Emellett információi szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel tárgyal, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök is megbeszélésre készül Putyinnal. Szijjártó Péter a párbeszédet a lehető legjobb hírnek nevezte.

„A közép-európaiaknak egyáltalán nem mindegy, sőt kiemelt nemzetbiztonsági érdek, hogy pragmatikus és civilizált kapcsolat legyen Kelet és Nyugat között” – mondta.

Azt mondta: megértették az orosz javaslatot arról, hogy a NATO ne terjeszkedjen keleti irányba. Szijjártó Péter reméli, hogy meg lehet oldani a problémákat, mert „ha a kapcsolatokat a kölcsönös tiszteletre alapozzuk, akkor semmiféle akadály nem létezik”.

Arra a hírre, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ezer katonát küld Közép-Európába, főként Romániába, Bulgáriába és Magyarországra, Szijjártó Péter azt mondta: nem tudja, hogy a többi államban mi a helyzet, de Magyarországra ez nem igaz. „Vannak Magyarországon NATO-katonák, a Magyar Honvédség, amely NATO-egység. A Magyar Honvédség megfelelő állapotban van ahhoz, hogy megvédje az országot, tehát nincs szükség külső csapatokra” – tette hozzá.

Horvátország bejelentését, hogy katonái nem fognak részt venni egy esetleges ukrajnai háborúban, Szijjártó Péter nem kommentálta. Azt mondta: Magyarország egyértelmű és világos történelmi tanulságot vont le, hogy amikor Kelet és Nyugat között konfliktus alakul ki, annak a közép-európaiak általában vesztesei. Ezért be nem következett eseményekről Magyarország nem alkot véleményt – tette hozzá.

A miniszter arra kért mindenkit, hogy csillapítsa a feszültséget, tárgyaljon és használja ki a diplomáciai eszközöket, mert

„nem akarjuk, hogy visszatérjen a hidegháború”.

Az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét kemény problémának nevezte. „Ők nem migránsok, hanem egy őslakos közösség, amely évszázadok óta ott él” – mondta. 2016 óta a magyar közösség jogai folyamatosan sérülnek, az anyanyelv használatát egyre inkább visszaszorítják az oktatásban, a közhivatalokban, a médiában és a kultúrában. Időről időre új kezdeményezések kerülnek az ukrán parlament napirendjére a jogok további korlátozásáról. Ez elfogadhatatlan Magyarország számára.

Orbán Viktor keddi moszkvai látogatásán is szóba került az orosz-ukrán válság. A szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatában jégtörőhöz hasonlította Magyarországot. „Ha békét akarunk, akkor tárgyalni kell, és sokat, hosszan fogunk tárgyalni, ehhez az első lépést most Magyarország tette meg”, jelentette ki a miniszterelnök.

Kollégáink, Nyilas Gergely és Huszti István Ukrajnában vannak. Kijevben beszéltek az ukrán szárazföldi haderő parancsnokával és a védelmi miniszter helyettesével is. A példátlanul nagy orosz csapatmozgások ellenére Ukrajna nem tart egy általános inváziótól. Kijev szerint az ország ezt elsősorban a megerősített haderejének és a nyugati kiállásnak köszönheti, de hangsúlyozza, hogy a támadás veszélye nem múlt el. A Kreml közben több fronton játszik: a folyamatos nyomásgyakorlás mellett Belaruszban is megerősítette jelenlétét, ami a Kreml által kontrollált minszki hatalomváltás kezdetét is jelentheti.