Egyelőre nem rendeli haza az ukrán külképviseleteken dolgozókat a magyar külügy, és nem változtatnak az utazási szabályokon sem

„Egyelőre nem tervezzük sem a kollégák hazahívását, sem pedig az utazási tanácsok módosítását” – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Telex kérdésére. Ennél bővebben ugyanakkor nem válaszoltak a megkeresésünkben foglalt felvetésekre, így például arra, hogy a magyar diplomácia tett-e vagy tervez-e bárminemű védelmi, elővigyázatossági intézkedést az ukrán külszolgálatokon.

Eközben az amerikai külügyminisztérium hétfőre virradóra felszólította a kijevi nagykövetségén dolgozó diplomaták családtagjait, hogy hagyják el Ukrajna területét. Ezen túl pedig azt ajánlják az országban tartózkodó amerikai állampolgároknak, hogy

gondolják át, akarnak-e Ukrajnában maradni, amikor minden hír szerint Oroszország katonai behatolást tervez a területen.

Ezenkívül az amerikai külügy azt is jelezte, hogy amelyik amerikai teheti, inkább halassza el az ukrajnai vagy oroszországi utazásait a kellemetlenségek elkerülése végett.

Az amerikai nagykövetség szerint bármelyik pillanatban megindulhat az orosz katonai akció Ukrajna területére, és az Egyesült Államok nem tudja biztosítani, hogy azonnal evakuálja minden állampolgárát az országból.

Az Európai Unió viszont egyelőre nem követi az amerikaiak példáját, legalábbis ezt derül ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozatából.

„Nincs szükség az ukrán(–orosz) határon kialakult helyzet dramatizálására és a diplomaták hazahívására, hacsak Antony Blinken amerikai külügyminiszter a mai videókonferencián nem lát el minket olyan információval, amely indokolná ezt a lépést”

– mondta Borrell az MTI tudósítása szerint.

A hírek szerint Oroszország 100 ezres hadsereget sorakoztatott fel az ukrán határnál, hogy Kijev szerint háborút indítson a független Ukrajna ellen, ezzel is megakadályozva az ország NATO-csatlakozását. Az oroszok tagadják az ukrán megszállás lehetőségét, de mint az emlékezetes, jó pár éve egész egyszerűen elfoglalták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, és azóta is a háttérből támogatják a keletukrán szeparatista erőket.

„Magyarország minden intézkedést ellenez, amely élezi az ukrajnai helyzetet, ezzel szemben viszont minden olyat támogat, amely segíti a konfliktus tárgyalásos rendezését”

– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben az MTI tudósítása szerint. A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében leszögezte, hogy el kell kerülni egy újabb hidegháborút, illetve a hidegháborús hangulat szítását, az ugyanis egyszer már tragikus következményekkel, elvesztegetett évtizedekkel járt Közép-Európában.

„Nem akarunk semmilyen Kelet-Nyugat konfliktus áldozataivá válni”

– mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Rámutatott, hogy ebből kiindulva a kormány minden olyan lépést ellenez, amely élezi a helyzetet, ugyanakkor támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket, a konfliktus tárgyalásos rendezése irányába mutató intézkedéseket, az üzengetés helyetti közvetlen tárgyalásokat és kommunikácót.

„Mindenfajta hisztériakeltésnek azonban jó lenne véget vetni”

– mondta a NATO-tagállam Magyarország diplomáciai vezetője. Szijjártó az esetleges újabb nyugati szankciókkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy „ideje lenne elemezni, hogy kire, milyen hatással voltak az eddigi korlátozások, hogyan alakult az egyes államok Oroszországgal folytatott gazdasági együttműködése”. Szerinte Közép-Európa rá van utalva az orosz energiahordozókra, és hangsúlyozta, hogy ennek a helyzetnek a fenntartásában „nagy szerepe van azoknak, akik most a leghangosabban követelik a szankciókat”.

„Ezért azt szeretnénk kérni, hogy a közép-európai országokra is legyen mindenki tekintettel, amikor ennek az éleződő Kelet–Nyugat-konfliktusnak a jövőjével foglalkozik”

– jelentette ki. A miniszter újságírói kérdésre természetesnek nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kijelentette, hogy komolytalanok az ezzel kapcsolatos bírálatok, és feltette a kérdést, hogy vajon Joe Biden amerikai elnököt vagy Antony Blinken külügyminisztert mikor fogják elkezdeni kritizálni, hiszen az elmúlt időszakban mindketten többször is egyeztettek orosz kollégáikkal.