Orosz segítséggel szabadulhatnak a Kazahsztánban rekedt magyarok

2022. január 09. – 21:08

Másolás

Vágólapra másolva

Szombat reggelig egy tucat magyar jelezte, hogy segítséget kér abban, hogy el tudja hagyni Kazahsztánt, ahol már több mint 150 halálos áldozata volt az elmúlt napok tüntetéseinek.

A magyarok kimenekítése azért volt különösen problémás, mert az országban szinte teljesen lezárták a közlekedést. Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnap este arról írt Facebookon, hogy sikerült megállapodnia Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel arról, hogy segítsenek kihozni az országban rekedt magyarokat.

„Ma megállapodtunk Szergej Lavrov kollégámmal, hogy az orosz külügyminisztérium segít az Almatiban ragadt magyarok evakuálásában. Főkonzulátusaink már le is egyeztették a technikai részleteket, így remélem, holnap jó hírekről számolhatunk majd be” – írta Facebookon a magyar külügyminiszter.

A korábban a posztszovjet Közép-Ázsia bezzegországaként emlegetett, olajexportra épülő, mérsékelten autokrata Kazahsztánban előállt súlyos válságot két tényezőre vezetik vissza. Egyrészt az országban egyre több a munkanélküli fiatal, és egyre nagyobb a szakadék az olajiparból élők fizetése és életszínvonala és mindenki más között. Másrészt a szovjet erából a hatalmát a függetlenségbe 30 éve átmentő Nurszultan Nazarbajev elnök körül elfogyott a levegő többek között azért, mert az egyre romló gazdasági helyzet miatt kénytelen volt megemelni az üzemanyagok árát.

Még talán ezeket a konfliktusokat is el lehetett volna simítani, ahogy az elmúlt harminc év során, de közben a kívülről nagyon szilárdnak tűnő vezetésben is súlyos repedések keletkeztek.

Nazarbajev 2019-ben sikeresen átadta – természetesen választások révén – az elnöki hatalmat Kaszim-Zsomart Tokajevnek, megőrizve azonban a pártelnöki pozíciót és a Nemzetbiztonsági Bizottság vezetését.

Előbbit novemberben ugyan átadta, utóbbit viszont csak a héten veszítette el. Helyére Tokajev ült, azaz a mostani zavargásokat ügyesen használta fel az utód arra, hogy átvegye a hatalmat. Ez azonban vélhetően nem tervezett átadás volt, hanem valójában egy hosszabb ideje tartó feszültséget jelez Nazarbajev és Tokajev, illetve a mögöttük álló érdekcsoportok között.

Így jutottunk el a mostani tüntetésekig. A kazah helyzetről bővebben ebben a cikkünkben írtunk, ezt érdemes elolvasni, ha jobban meg szeretné érteni a tüntetések hátterét.