Az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb nő volt a világon, most 20 év börtön várhat rá

Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor nagy valószínűséggel kamu.

A Theranos nevű, orvosi gyorstesztekre szakosodott cég esetében annyira szép volt a terv és az ígéret, hogy szinte teljesen mindegy volt, igaz-e. Az Edison névre keresztelt gépezet lényege az volt, hogy elég a pácienstől minimális mennyiségű, népszerű szlogenük alapján egy csepp vért levenni, a saját készítésű mikroampullába helyezni, azt pedig a masinába, ami 240 különböző teszt elvégzésére képes.

A cél nemes volt – a Theranos azért jött létre, hogy az amerikaiakat orvosi vizsgálatokra ösztönözze, és mindezt úgy, hogy megszabaduljon a vérvételhez használt tűtől, ami sokakat elrettent. De a cégnél csak a cél volt igazán nemes, ugyanis az óriási hájp, a rengeteg befektetett százmillió dollár ellenére az Edison egyszerűen nem működött, nem volt képes ellátni a feladatát. A Theranos vezetősége pedig megtett mindent annak érdekében, hogy ezt eltussolja: üzleti titkokra hivatkozva sumákolt, újságíróknak szivárogtató munkatársakat fenyegetett meg, és közben az utolsó pillanatokban is befektetőket keresett.

Az Edison nemcsak elméletben létezett, hanem valóságban is: volt idő az Egyesült Államokban, amikor be lehetett sétálni negyvenkét, jellemzően nyugati parti üzlet valamelyikébe és vérvizsgálatot készíteni a géppel. Ami aztán vagy rossz adatokat mutatott ki, vagy egyszerűen a kiképzett vérvevők továbbították egy központi laborba a mintákat vizsgálatra.

A cég körüli vérzivatar középpontjában Elizabeth Holmes állt, egy mindössze 19 éves, elmondhatatlanul ambiciózus cégalapító, aki Steve Jobsra emlékeztető öltözködésével, modorával, munkamódszerével, állítólag szándékosan mélyített hangjával, és a befektetőket berántó képességével a startup-világ messiása lett. Most, 2022 elején pedig több vádpontban is elítélték, amiért ugyanezeket a befektetőket átverte.

A startupok között a történetének íve nem egyedi, de szélhámosság ritkán volt ennyire nagyszabású, és az még ritkább, hogy az alapítóknak ezért bíróságra kell menniük. Holmes pedig ott találta magát, cégének egykori elnökével, üzleti társával és szeretőjével, Sunny Balwanival együtt.

A Theranos felemelkedéséről és bukásáról készült már cikksorozat, könyv, dokumentumfilm, márciusban érkezik a sorozat Amanda Seyfried főszereplésével, és régóta tervben van egy film is, amiben Jennifer Lawrence játszaná az alapítót, a filmet pedig Adam McKay (Ne nézz fel!) rendezné. Ha megismerjük a történet részleteit, nem csoda, hogy ennyiszer próbálják feldolgozni – hátha valaki közelebb tud jutni a miérthez, amit a mai napig nem igazán lehet érteni.

Holmes 1984-ben született, a szülei a washingtoni közigazgatásban dolgoztak, apja egy ideig az Enron alkalmazottja is volt. A lányuk a családi legendárium szerint már egészen kis korától kezdve nagyszabású terveket dédelgetett, kilencévesen kijelentette, hogy valami olyat akar létrehozni a világon, amit még soha senki, később teljes őszinteséggel mondta, hogy álma, hogy milliárdos legyen.

Ezt, mondjuk, sok kilencéves gyerek elmondhatja magáról, de Holmes el is kezdte megvalósítani, a középiskolában elkezdte tanulni a mandarin nyelvet, és még szintén gimnazista korában a Stanford egyetem nyári előkészítőjére járt Sanghajba. A terve az volt, hogy orvostudományt tanuljon, de elég korán rájött, hogy irtózik a tűtől – a későbbi reklámszövegek szerint ez az pont, ahol megszületett a Theranos magja.

A nyári előkészítő után Holmes bejutott a Stanfordra, ahol vegyészmérnöknek tanult. Már az első évben megkereste egyik tanárát egy találmányával, egy bőrre helyezhető gyógyszeradagolóval, ami automatikusan mérte volna, hogy a betegnek mikor és milyen kezelésre van szüksége, és aszerint adagolta volna például az antibiotikumot. A találmány ötletét prezentálta a professzorának, Phyllis Gardnernek, aki később úgy hivatkozott a nőre, mint aki csak egy alapvető mérnöki képzést kapott, de semmilyen orvosit. Gardner szerint amikor közölte a véleményét a tapaszról – miszerint egészen biztosan nem tud működni –, Holmest egyszerűen nem érdekelte, ő meg volt győződve a saját zsenialitásáról. A tapaszból nem lett semmi, de Holmes egy év után otthagyta az egyetemet, és megalapította a Theranost az oktatására félretett pénzből.

A Theranos majdnem tíz éven keresztül mindenféle nyilvánosság nélkül működött, amíg Holmes le nem leplezte a céget, és bemutatta a sajtónak 2013-ban a forradalminak szánt eljárással együtt. A cég a következő folyamatot találta ki a vérvételre: először egy asszisztens felmelegíti a páciens kezét, és egy nagyon pici tűvel levesz pár csepp vért az ujja végéből. A néhány mikroliternyi vér a cég által kifejlesztett nanotárolóba kerül, amit aztán a cég laborjában vagy kihelyezett laborok esetén az Edison gép segítségével elemeznek.

A sajtónyilvánossággal együtt a Theranos megjelent a boltokban is, összesen 42 Walgreens drogériában lehetett találkozni egy elkülönített sarokkal, ahol, mint egy műkörmösnél vagy fodrásznál, ki lehetett választani, hogy az ember mire szeretné megvizsgáltatni a vérét, az erre kiképzett asszisztens pedig már kezdte is a munkát a wellnessközpontoknak nevezett sarkokban.

A Theranos annyira jól hangzott, hogy a cég értékét 9 milliárd dollárra becsülték, és mivel Holmes volt a részvények felének birtokosa, a vezérigazgatót 4,5 milliárd dollárra. Olyan befektetők szálltak be a cégbe, mint az Oracle-alapító Larry Ellison, az egykori amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger vagy a News Corp médiabirodalom feje, Rupert Murdoch. A Theranos 700 millió dollár befektetést gereblyézett össze, azzal a feltétellel, hogy Holmes nem köteles elárulni, hogyan is működik a gép valójában. Azaz 700 millió dollárt sikerült úgy összeszedni, hogy gyakorlatilag senki sem tudta, mire adja.

Mivel a Theranos saját labort működtetett, és nem árusított diagonisztikai eszközöket más laboratóriumoknak, nem kellett bevizsgáltatnia az Edisont. Azért mégis elküldték az amerikai gyógyszer- és élelmiszer-biztonsági hivatalnak, ahol megkapták az első, és mint később kiderült, egyetlen engedélyt arra, hogy használják herpesz kimutatására.

A Theranos tündöklése nagyjából egy évig tartott, 2014-ben ugyanis a Wall Street Journalban megjelent egy cikksorozat, amiben alaposan kivesézték a cég belső működését. Mint kiderült, a cég eszközei gyakorlatilag alkalmatlanok voltak pontos adatokat kimutatni, ami gyakran azt is jelentette, hogy félretájékoztatták azokat, akik pontos laboradatokat vártak volna. Egy esetben egy páciensben akkora káliumszintet mértek, ami alapján már rég halottnak kellett volna lennie, de rosszul mértek koleszterint, vitaminszintet, sőt, rákszűrésre is használták őket. John Carryou cikkeiből született meg a magyarul Rossz vér címen megjelent könyv is, aminek a publikálása már a cég végét jelentette 2018-ban.

De addig még a Theranos saját fejlesztésű eszközei pocsékul működtek. A későbbi A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben című dokumentumfilmben a cég fejlesztői arról beszéltek, hogy az Edisont pokoli volt használni. A minták gyakran széttörtek, nehéz volt a vért kitakarítani a gépből, és ha már muszáj volt, akkor tűk, üvegszilánkok és idegen emberek vére között kellett turkálniuk a szakembereknek. Egyre gyakrabban kezdték el külső laboroknak elküldeni a mintákat, amiket sok esetben vénásan vettek le a wellnessközpontokban – ez azt jelentette, hogy a Theranos elkezdte pont azt művelni, ami ellen létrejött.

Holmes a Wall Street Journal cikkei után még tagadta, hogy bármi gond lenne a Theranosnál, de a hatóságok vizsgálódni kezdtek az eltérő laboreredmények miatt. A vezérigazgatót és társát, Sunny Balwanit két évre eltiltották bármiféle labor vezetésétől, a Theranos pedig 2016-ban semmissé tett két évre visszamenőleg mindenféle vérvételi eredményt, ami hozzájuk befutott. Azaz beismerték, hogy amit műveltek, az teljesen értelmetlen és hatástalan volt. A Walgreens bezáratta a wellnessközpontokat, az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet pedig vizsgálatot indított csalás miatt. Holmes egészen 2018-ig a Theranos vezérigazgatója maradt, a cég abban az évben végleg bezárt.

Az örök kérdés a Theranos-sztorival kapcsolatban, hogy hogyan fordulhat elő ilyen szintű szélhámosság ennyi rafkós üzletember segítségével. A válasz talán Holmes személyisége lehet, már amennyit lehetett látni kívülről belőle. Az igazgató Steve Jobsot tartotta a példaképének, az ő hatására hordott fekete garbót, Jobs kedvenc bútoraival rendezte be az irodáját, és akárcsak az egykori Apple-vezér, ő sem ment soha szabadságra. Dolgozóitól elvárta a teljes titoktartást és a túlórákat, egyik módszere az volt az utóbbi elérésére, hogy minden nap este 8-ra rendelt az irodába ingyenvacsorát a teljes munkaerőnek. A karakterének fontos része volt a mély hangja, amiről volt munkatársai azt mondták, hogy csak manír volt, és ha alkoholt fogyasztott, akkor magasabb hangon szólalt meg.

Kapcsolata Balwanival csak sokkal később derült ki, akkor, amikor a férfi távozott a cégtől és Holmes életéből is 2016-ban. Holmes a Theranos körüli botrány kellős közepén új párt talált magának, William Evanst, az amerikai Evans-szállodalánc örökösét, akivel az első közös gyerekük pont a tárgyalás előtt született meg.

Balwani viszont bár nem volt már a nő párja, de Holmes védelmét a kapcsolatukra alapozták, pontosabban arra, hogy a férfi éveken át erőszakkal befolyásolta a nőt, ő vette rá a csalásra és a befektetők félrevezetésére is. A közös tárgyalásból végül két különböző eljárás lett, Balwanit 2022-ben hallgatja meg majd az esküdtszék.

Holmes tárgyalása nehézkesen indult. A koronavírus-járvány miatt többször is el kellett halasztani, az esküdtszék kiválasztásánál pedig folyamatos probléma volt, hogy egyszerűen képtelenség volt olyan embert találni, aki képes objektíven megítélni az ügyet, mert valahogy mindenkinek elég markáns véleménye volt a Theranosról. Az esküdtszék végül ötven órán keresztül mérlegelte a döntést, és három vádpontban döntésképtelen lett.

Elizabeth Holmest, akit a 2010-es években az egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb nőnek tartott az amerikai sajtó, 2022 elején elítélték csalás miatt. Beszédes, hogy olyan vádpontokban nem ítélték el, ami a közvélemény megtévesztéséről szólt, csak olyanokban mondták ki egyértelműen bűnösnek, ami a befektetői átveréséről szólt. Az ítélet részleteit majd egy későbbi időpontban fogják kihirdetni, akár húsz év börtönbüntetést is kaphat. De az ítélet után nem kell sokat várni arra, hogy Holmes-tartalom nélkül maradjunk, márciusban már be is mutatják a The Dropout című fikciós sorozat első három részét a Theranos-botrányról.