Bűncselekménnyé nyilvánítaná a nemi orientáción alapuló gyűlöletbeszédet az Európai Bizottság

2021. november 25. – 12:07

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Bizottság jövő év elején olyan, a nők elleni erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló irányelvjavaslatot terjeszt elő, amely az Isztambuli Egyezmény célkitűzéseire épül – jelentette be Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. A nők elleni erőszak világnapja alkalmából tartott uniós parlamenti vita keretében a biztos hangsúlyozta: a javaslat átfogó lesz, valamint biztosítani fogja, hogy a tagállamok megfelelő és hatékony eszközökkel rendelkezzenek a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemhez és az áldozatok támogatásához.

Azt mondta, az Európai Bizottság már egész sor intézkedést fogadott el ezen a téren, amelyek komoly változást hoznak a nők számára, és előmozdítják az „egyenlőség unióját”, amely mentes a nők és lányok elleni erőszak minden formájától. „Az Európa Tanács Isztambuli Egyezménye az EU számára mindig követendő mércét jelent” – tette hozzá.

Dalli azt is mondta, hogy a Bizottság decemberben további javaslatot terjeszt elő, amely a nemi orientáción alapuló gyűlöletbeszédet és gyűlölet-bűncselekményeket uniós bűncselekményeknek nyilvánítaná. Az Európai Bizottság javaslatokat fog még benyújtani az online térben történő erőszak megelőzésére, a fiúk és lányok korai gyermekkorban történő oktatására.

Járóka Lívia, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: „Mindenki egyetért azzal, hogy közös célunk a nők elleni erőszak felszámolása, de az Isztambuli Egyezmény kitételeinek kötelezővé tétele megosztó, mert olyan ideológiailag vezérelt elemeket tartalmaz, amelyek elfogadhatatlanok azoknak a keresztény elveket valló konzervatív közösségeknek, akik többek között az EP tagjai is.” Véleménye szerint az egyezmény nem képes megteremteni az európai egységet, mivel nem konszenzusos megoldásokat ajánl, hanem ideológiai harcot szít. „Magyarország harcol az erőszak visszaszorításáért, mi nem dokumentumok ratifikálásban, hanem a tettekben hiszünk” – hangsúlyozta.

Magyarország emlékezetes módon tavaly májusban elutasította a ratifikációt, míg Lengyelország, amely pedig már évekkel ezelőtt ratifikálta az egyezményben foglaltakat, azzal kezdett fenyegetőzni szintén a konzervatív értékekre leselkedő veszélyek miatt, hogy kilép az egyezményből.

Az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) adatai szerint minden ötödik nő szenved el fizikai bántalmazást a párkapcsolatában Magyarországon, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) becslései szerint számuk 223 ezerre tehető, miközben a rendőrségi statisztikában az esetek mindössze 5 ezreléke jelenik meg.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!