Átment a képviselőházon Joe Biden 2 ezer milliárd dolláros mentőprogramja

Az amerikai törvényhozás alsóháza pénteken elfogadta Joe Biden elnök 2 ezer milliárd dollárnyi szociális kiadásról szóló törvényjavaslatát – írja a Business Insider.

A Build Back Better Plan nevű mentőcsomag 220-213 arányban ment át a képviselőházon, a Republikánus Párt valamennyi képviselője ellene szavazott. Nancy Pelosi demokrata házelnök üdvözölte a törvénycsomag elfogadását, ami szerinte „Amerika egészségügyi és pénzügyi biztonságának pillérét fogja képezni”.

Az eredetileg 3500 milliárd dollárosra tervezett csomag árcéduláját és a finanszírozáshoz szükséges adóemeléseket a demokraták két centrista szenátora, a konzervatív Nyugat-Virginiát képviselő Joe Manchin és az arizonai Kyrsten Sinema nem fogadta el. Miután az ő voksuk nélkül nem lehet elfogadni a törvényt, a folyamat hosszas belső egyezkedésbe (és vádaskodásba) torkollott, amely során a centristák túlzott költekezéssel, a progresszívek a választási ígéretek elárulásával vádolták a másik oldalt. Ezt a tervet végül az eredeti felére vágták vissza, így sikerült most keresztülvinni a képviselőházon.

A Demokrata Párton belüli viták miatt a törvényjavaslat elfogadása hónapokat csúszott. Miután ezeket a vitákat mostanra sikerült rendezni, úgy tervezték, hogy már csütörtök este megszavazhatják a módosított csomagot. Azonban a képviselőház kisebbségi frakcióvezetőjének obstrukciója felborította ezt a menetrendet. A republikánus Kevin McCarthy maratoni hosszúságú, nyolcórás beszédet mondott, amiben érintette Elon Muskot, Kínát és még az afganisztáni kivonulást is. „Az új washingtoni kiadások minden egyes oldala még több pazarlást, csalást, visszaélést és korrupciót okozna” – mondta McCarthy, aki új rekordot is felállított: a képviselőház történetében még egy képviselő sem mondott ilyen hosszú beszédet. McCarthy taktikázása miatt a szavazás végül péntekre csúszott át.

Biden törvényjavaslat az amerikaiak életének számos aspektusát érintené. Többek között bevezetné az általános óvodai képzést, és gyermekgondozási támogatásokat biztosítana. Újabb egy évre megújítaná az amerikai családok túlnyomó többségének nyújtott havi készpénzkifizetéseket. Kiterjesztené a Medicare-t a fül-orr-gégészeti szolgáltatásokra, és szövetségi szintű árellenőrzést vezetne be a vényköteles gyógyszerek árára. A törvényjavaslat pénzügyi alapját a gazdagok és a jelenleg kevés vagy nulla szövetségi adót fizető nagyvállalatok megadóztatásával teremtené elő. Bevezetné a társasági minimumadót és a multimilliomosok új különadóját.

A törvénytervezet most a szenátus elé került. Ahhoz, hogy a csomag itt is átmenjen, a demokratáknak mind az 50 szenátoruk jóváhagyására szükségük van. A nagy kérdés, hogy Nyugat-Virginia szenátora, Joe Manchin eléggé elkötelezett-e a javaslat mellett. A következő hetekben késleltetheti a csomag elfogadását, vagy akár teljesen el is süllyesztheti azt. Manchin korábban többször figyelmeztetett arra, hogy a törvényjavaslat hozzájárulhat az infláció növekedéséhez. Az 50 demokrata és 50 republikánus szenátorból álló felsőház szavazategyenlősége után csak Kamala Harris demokrata alelnök döntésével csúszhatna át a javaslat, de ehhez tényleg minden demokrata szenátor szavazatára szükség volna, a javaslatot ellenző, úgynevezett centristákéra is, erről itt írtunk bővebben.

Joe Biden az amerikai gazdaság átformálásának ígéretével jutott hatalomra: egyebek mellett a szociális védőháló erősítését, az egészségbiztosítási költségek lenyomását, az ipari versenyképesség növelését, a klímaváltozás elleni harc komolyan vételét és az amerikai infrastruktúra rendbetételét ígérte. Biden csomagjairól korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.