Drágám, a csomagok összementek – Joe Biden elkeseredett harca a mentőprogramok megmentéséért

2021. november 06. – 12:17

frissítve

Drágám, a csomagok összementek – Joe Biden elkeseredett harca a mentőprogramok megmentéséért
Joe Biden az infrastruktúra-fejlesztést már átvitte. Fotó: Olivier Douliery / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt években a világgazdaság fogalomkészletében visszaszorult a „megszorítás”, ugyanakkor hihetetlen mértékben előretört a gigantikus állami mentőprogramok szerepe. Az Egyesült Államok elnökei ebben élenjárnak, de a harcuk nem is olyan egyszerű.

Pénzre mindig, mindenhol szükség van, és a pénz valóban mindenhol jól jön. A legtöbb állam és azok vezetői folyamatosan azzal találkoznak, hogy kellene némi forrás a családoknak, az egészségügynek, az oktatásnak, a klímavédelemnek, de jól jönne a gazdaság-élénkítésre, a fogyasztás felturbózására, vagy éppen munkahelyteremtésre.

Emlékszünk még azokra a régi „savanyúpofa” (vagy éppencsak konzervatív, realista) politikusokra, pénzügyminiszterekre, az IMF, vagy a Világbank vezetőire, akik olyan mondatokat sziszegtek, hogy

addig kell nyújtózkodni, ameddig a takaró ér.

Ezek voltak azok az arcok, akik anno az adóemelés, illetve a megszorítás, talán a bátrabbak a gázáremelés kifejezést is kimondták. Őket mostanában nem halljuk. Van helyette egy újabb éra, ahol egyes országokban, így Magyarországon, vagy az Egyesült Államokban is, mindenre van pénz.

Magunkat, vagyis a magyar gazdaság helyzetét talán jobban ismerjük, néhányan még azt is tudják, hogy a Covid és a mentőcsomagok miatt újra devizahiteleket veszünk fel, illetve igencsak brutálisan megemelkedett a GDP-arányos államadósságunk, de azért a legtöbben valaminek biztosan örülünk a következő intézkedésekből, csomagokból.

  • Az állam megállítja a határon a magyar családok rezsijének emelkedését.
  • Támogatja a lakásfelújítást, a gyermekvállalást, a vállalkozásokat, a sportot.
  • Adóvisszatérítést ígér a választások előtt.
  • Megvenné a repteret, de fejlesztene is ilyeneket még egy csomó vidéki városban.
  • Osztja szét a korábbi állami vagyont felsőoktatási és kulturális magánalapítványoknak.

Mintha mindenre lenne pénz, van is, csak ugye részben hitelből.

Az amerikai non plus ultra

Ha azt mondjuk, hogy itthon sok a központi költés, a segítség, az infrastrukturális fejlesztés, akkor ehhez képest az Egyesült Államok pár nagyságrenddel nagyobb összegekkel hadonászik.

Amikor az amerikai adósságról van szó, nem szoktam elmulasztani ennek a real time órának a belinkelését, ez a portál azt mutatja valós időben, hogy mennyire adósodik el az Egyesült Államok. Az óra őrült tempóban pörög, immár közelítünk a 29 ezer milliárd dolláros összeghez, mi lesz a vége, nem tudjuk.

Ilyen helyzetben Donald Trump, majd turbófokozatban Joe Biden úgy dobálózott az ezermilliárdos csomagokkal, mint zsonglőr a teniszlabdákkal, és valóban bár voltak olyan labdák, is, amelyek leestek és a programok elhasaltak, de jellemzőbb az, hogy megvalósulnak, összeolvadnak, átalakulnak, talán egy kicsit limitáltabb összeggel, de elindulnak.

Pár ilyen program

Ha az angol elnevezésekre keresünk rá, tényleg nagy keveredést találunk (ilyen a Build Back Better Plan, az American Jobs plan, az American Family Plan, az Infrastructure Investment and Jobs Act, vagy a Bipartisan Infrastructure Deal), hangsúlyozzuk, ezek nem mind külön programok, inkább csak névváltozatok és összevonások.

Magyarul talán három nagy téma érdemel külön kiemelést, a lakosságnak ingyenesen juttatott helikopterpénz, az infrastrukturális és a szociális csomag.

Most az MTI tudósítása alapján azt foglaljuk össze, hogy hol tart az utóbbi két folyamat.

Pénteken némi kompromisszumok után ugyanis elfogadta az alsóház az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényt, amely többek között

  • utak, hidak és repülőterek építését és felújítását (110 milliárd dollár),
  • a vasúthálózat korszerűsítését (66 milliárd dollárt),
  • az elektromos hálózat fejlesztését (65 milliárd dollár),
  • illetve a vízellátásában fennálló problémák megoldását (55 milliárd dollár) finanszírozza.

Arról, hogy van helye a pénznek, viszonylag gyakran meggyőződhetünk, különösen az amerikai villamosenergia-hálózat feltűnően rossz, például a nyugat-európai rendszerrel összevetve.

A szenátus augusztusban hagyta jóvá a tervezetet. A képviselőház – a demokraták szándékai szerint – már hetekkel ezelőtt szavazott volna az infrastruktúrafejlesztési csomagról, illetve azzal egy időben Joe Biden elnök, akkor még 3500 milliárd dollárosra becsült szociális csomagjáról.

A szociális rész

A szociális csomag családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmaz. Ha van valami, amiben a máig viszonylag tiszta demokrata-republikánus nézetkülönbség leírható, akkor ezek a programok azok.

  • A demokraták mindig nekiveselkednének és egy csomó embernek segítenének, nagy programokkal (lásd Obamacare).
  • A republikánusok ezt nem szeretik.

Miért fáj nekik az elesettek megsegítése? Természetesen nem erről van szó, bár ez egy széleskörű leegyszerűsítés. A republikánusok filozófiája szerint az amerikai gondolathoz az áll közelebb, hogy az állam ne vonjon el annyi adót és ossza szét, hanem hagyja az embereket és a vállalkozásokat magukat boldogulni. A cél itt is a közjó, csak szerintük ez hozza el a legjobb gazdasági eredményt, így végül ebből lesz a legnagyobb jólét, mégha ennek valóban vannak is vesztesei.

A szociális tervezet miatt most is összekaptak a demokraták és a republikánusok, és a 3500 milliárd dollár még a demokraták egy részénél is kiverte a biztosítékot.

Húzd meg, ereszd meg!

A fő kritika természetesen az volt, hogy az Egyesült Államok vagy tovább növeli az eladósodottságát, vagy az amerikai történelem egyik legnagyobb adóemeléséből finanszírozza a Biden-csomagot.

A helyzet azért lett már előzetesen is kritikus, mert látszott, hogy amennyiben egy demokrata szenátor is „kiszavaz”, vagyis nem támogatja Bident, baj lehet. Amennyiben ugyanis a demokrata többségű alsóház megszavazza a szociális csomagot, akkor is az 50 demokrata és 50 republikánus szenátorból álló felsőház szavazategyenlősége után csak Kamala Harris demokrata alelnök döntésével csúszhatott volna át a javaslat, de ehhez tényleg minden demokrata szenátor szavazatára szükség volna, a javaslatot élesen ellenző, úgynevezett centristákéra is.

Ebből aztán jó nagy belső konfliktus lett a demokratáknál, a centristák nem támogatják a szociális csomagot, a másik véglet, az úgynevezett progressívak pedig már azt pedzegették, hogy ők nem hajlandóak engedni a 3500 milliárd dollárból, és akkor addig nem szavazzák meg az infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot, amíg nem egyeznek meg a szociális csomagról.

A méret a lényeg: legyen kisebb!

Végül október végén egy kompromisszumos, felére csökkentett, 1750 milliárd dolláros szociális csomagot terjesztett a kongresszus elé a kormány. A tervezet jelentősen megváltozott az egyeztetéseket követően.

  • Kikerült például a csomagból Biden azon terve, hogy két évre tandíjmentessé teszik a közösségi felsőoktatási intézményeket.
  • Nem szerepel a csomagban a korábban beharangozott 12 hetesre tervezett fizetett szabadság, illetve a családi betegszabadság sem.
  • Szintén a tervek között volt az úgynevezett Medicare szövetségi egészségbiztosítási program kibővítése, azonban ezt sem tartalmazza az új javaslat.
  • Az úgynevezett tiszta villamosenergia-program – amely pénzügyi támogatást nyújtott volna az elektromos közműszolgáltató vállalatoknak, hogy beszüntessék a fosszilis tüzelőanyagok használatát – szintén kimaradt a tervezetből.

De akkor mi maradt?

Az új javaslat szerint 2022-ig meghosszabbítanák a gyermekek után járó adókedvezményt, illetve ingyenes óvodai ellátást biztosítanának a 3 és 4 éves gyermekek számára.

A Biden-kabinet 100 milliárd dollárt költene a bevándorlók felzárkóztatására és jogi képviseletére, valamint a menekültügyi és határvédelmi rendszer fejlesztésére, 500 milliárd dollárt pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre.

Pénteken – immáron sokadszorra – ismét azt tervezték a demokraták, hogy egyszerre szavaznak a képviselőházban a két csomagról. Azonban ez a hetek óta tartó egyeztetéseket követően sem történt meg, ugyanis a párt centrista politikusai kijelentették, nem szavaznak addig a szociális tervezetről, amíg nem látják a kongresszus költségvetési hivatalának (CBO) teljes elemzését a törvényjavaslatról.

Még mindig reménykednek

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke pénteken azt mondta: a párt vezetői bíztak abban, hogy mindkét javaslatról szavazhatnak, de úgy döntöttek, hogy elfogadják néhány törvényhozó kérését, és tisztázzák a jogszabály pénzügyi vonatkozásait.

Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője azt mondta: meggyőződése, hogy hálaadás napja előtt elfogadják a javaslatot. Joe Biden – elhalasztva vidéki utazását – késő este közleményt adott ki, amelyben a párt minden tagját felszólította, hogy támogassa a két tervezetet. Reményét fejezte ki, hogy a szociális csomag elfogadásáról november 15-én szavaznak majd, amikor a képviselők visszatérnek egyhetes szünetükből.

A képviselők helyi idő szerint nem sokkal éjfél előtt 228-206 arányban megszavazták az infrastruktúrafejlesztési törvényt. Joe Biden lelkesen gratulált Nancy Pelosinak az eredményhez.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!