Tíz éven belül, 2030-ra megállítják a Föld erdeinek pusztítását – erről állapodtak meg a világ vezetői a glasgow-i klímacsúcson. Hét éve már született egy hasonló megállapodás, abból nem lett semmi. Most olyan országok is részei az egyezménynek, amik akkor kimaradtak, és némi pénzt is kapcsolnak az ígéretekhez.
2030-ra megállítják, sőt visszafordítják az erdőpusztítást a Földön – erről írtak alá közös megállapodást a COP26 glasgow-i klímacsúcson. A világ vezető hatalmai a múlt héten arról hoztak döntést, hogy megpróbálják a kritikus másfél fokon belül tartani a globális felmelegedést, Glasgowban pedig várhatóan további, remélhetőleg az általánosságokon túli konkrét megállapodások is születnek a szén-dioxid-kibocsátás érdemi csökkentéséről.
A kéthetes klímacsúcson kedden az erdőirtások befejezéséről született megállapodás. Ennek értelmében 2030-ig megfordítják az globális erdőpusztítást.
„Ez a megállapodás mérföldkő a Föld erdeinek védelmében és az erdők helyreállításában”
– mondta a klímacsúcs házigazdájaként Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC cikke szerint.
A Föld karbonháztartásában és a biodiverzitásban az erdők kulcsszerepet játszanak, idáig azonban legfeljebb mérsékelni sikerült az erdőirtások ütemét. A FAO, az ENSZ élelmezési szervezete szerint kb. 4 milliárd hektárnyi erdőség van a Földön, vagyis fejenként nagyjából fél focipályányi erdő jutna minden embernek. Ez a szárazföldek 30 százaléka, az erdők kiterjedése azonban gyorsan csökken, heterogenitásuk, a komplex ökoszisztémák állapota romlik.
1990 óta, három évtized alatt kb. az erdők 10 százalékát vesztette el a Föld, különösen a trópusi és a szubtrópusi erdők szorulnak vissza drámaian. Ennek fő oka az ipari mezőgazdaság terjedése. Különösen az állattenyésztés föld- és vízigénye jelentős, a világ élelmezésében takarmányként használt brazil szója például az amazóniai esőerdő pusztításának egyik döntő tényezője.
A mostani megállapodást árnyalja, hogy hét évvel ezelőtt, 2014-ben már született egy nagyívű ENSZ-egyezmény ugyanerről, az erdőírtások megállításáról. Akkor 2020-ra a felére csökkentették volna az erdőpusztítást. Ebből azonban nem lett semmi, sőt, egy nemzetközi monitoringvizsgálat szerint az elmúlt években még nőtt is az erdőirtások mértéke. A FAO szerint ugyan a kilencvenes és a kétezres évtizedben még rosszabb volt a helyzet (akkor évi 16 millió hektárral csökkent globálisan az erdők összterülete, most a számításaik szerint 10 millióval), de még ez is azt jelenti, hogy minden évben újabb, Magyarország méretű erdő tűnik el a Föld színéről. Annak ellenére is, hogy több ország, például Kína masszív újraerdősítési programokba kezdett.
A glasgow-ihoz hasonló klímacsúcsok fő veszélye, hogy megmaradnak a politikai kommunikáció szintjén: hangzatos megállapodások születnek, de ezek betartatása már kívül esik az egyezmény hatókörén, arra gyakorlatilag senkinek sincs kompetenciája – blablabla, ahogy Greta Thunberg kapcsán most mindenki szereti mondani. Az erdők védelmében született mostani megállapodás kapcsán három dologban lehet bízni, hogy ez valamivel hatékonyabb lesz, mint a 2014-es.
- A klímaügyre, zöld témákra a nemzetközi közvélemény az elmúlt években is fogékonyabbá vált, ami a döntéshozók és a nagyvállalati menedzsmentek szempontjaira is hatással lehet. A kormányközi megállapodáshoz kapcsolódóan most több mint harminc globális pénzügyi nagyvállalat tett most fogadalmat arra, hogy beszüntetik a befektetéseket az erdőírtással járó tevékenységekbe. 28 ország pedig arra tett ígéretet, hogy a globális élelmiszerkereskedelem és más mezőgazdasági termékek – az erdőirtások címernövényeként emlegetett szója, az élelmezésben általánosan használt, de egyre inkább közellenséggé váló pálmaolaj, vagy éppen a kakaó – forgalma kapcsán tesz meg minket az erdőirtások megállításáért.
- Új elem, hogy az ígéretek mellett már pénzről, kompenzációról is szó van, bár globális szinten azért még nem gigantikus nagyságrendről. A friss megállapodás értelmében közpénzekből és magánalapokból együttesen 19,2 milliárd dollárt (ez kb. 6000 milliárd forintnak felel meg) adnak a trópusi erdőirtások megállítására, az érintett területek visszaerdősítésére és hasonlókra. Egy külön alapból 1,5 milliárd dollárt szánnak az egyik legkritikusabb terület, a Kongói-medence esőerdeinek védelmére, ahol az erdőírtás az utóbbi években nagyon előrehaladt.
- A harmadik kedvező jel, hogy több olyan fontos ország is aláírta a mostani megállapodást, amelyek 2014-ben még kimaradtak. Akkor még nem, most azonban benne van az egyezségben Kína, a világ legnagyobb erdőségeivel rendelkező Oroszország, sőt Brazília is. Pedig ott Bolsonaro elnöksége alatt minden belföldi és külföldi kritika ellenére még növelték is az erdőirtások ütemét az utóbbi években, ami az erdőtüzekkel együtt súlyos környezeti katasztrófáknak ágyazott meg. Brazília most ott van a több mint száz aláíró ország között, amelyek azt ígérik, hogy 2030-ra globálisan visszafordítják a folyamatot.
Több környezetvédő szervezet szerint ez a közel tízéves fór ismét csak a jövőbe löki a probléma megoldását, miközben az emberiségnek nincs egy újabb évtizede arra, hogy folytassa a globális karbonháztartás szempontjából is kulcsfontosságú erdőirtásokat. Mások szerint ez egy reális politikai kompromisszum, és nagyobb baj, hogy most sincsenek beépítve olyan kikényszerítő mechanizmusok, amelyek garantálnák, hogy az ígéreteket be is fogják tartani. Magyarország ugyanakkor már ígéretet sem tett: november elsejei közlés szerint mi nem vagyunk ott a 105 aláíró ország között.
Frissítés: A cikk megjelenését követően újabb országok írták alá a megállapodást, köztük Magyarország is.
