Csehországban továbbra is marad a nyári és a téli időszámítás

2021. szeptember 14. – 12:12

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A cseh kormány úgy döntött, nem választanak a nyári vagy a téli időszámítás között, hanem a következő öv évben is tekergetni fogják az óráikat – írja a deník.cz. A nyári időszámítás továbbra is március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapján ér véget. Ez 2026-ig biztosan így is marad. Az erről szóló rendeletet hétfőn hagyta jóvá a kormány – közölte Jana Maláčová munkaügyi és szociális miniszter egy sajtótájékoztatón.

A nyári és a téli időszámítás közötti váltogatásnak eredetileg 2019-ben kellett volna véget érnie az Európai Unióban, de a tagállamok nem tudtak megállapodni arról, hogy akkor most a nyárit, vagy a télit kellene inkább megtartani. A cseh Munkaügyi Minisztérium a rendelet indoklásában azt írta, hogy a nyári és a téli időszámítás öt évre szóló egységes meghatározása elengedhetetlen a közlekedés és a piac megfelelő működése érdekében.

Az óraállítgatással ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen, de nem árt gyorsan átvenni megint a dolgot. Az óraátállítással való leszámolásnak igazából csak előnyei lennének, a gazdasági okoktól egészen az élettani hatásokig semmi nem indokolja, hogy ezzel bajlódjunk. Az Európai Bizottság 2007-es megállapításai szerint a megkérdezett uniós országok többsége arról számolt be, hogy a nyári időszámításnak nincs jelentős hatása a mezőgazdaságra, a közlekedésre vagy az idegenforgalomra. Abban viszont nincs egyetértés, hogy a nyári vagy a téi időszámítást kellene-e megtartani, és számos indokot lehet felsorakoztatni mindkettő mellett:

  • a nyári időszámítást támogatók jellemzően azt emelik ki, hogy tovább van világos, így több időt tölthetünk a szabadban, és a világosban eltöltött rekreációs időkeret is nagyobb,
  • a tudomány viszont többnyire a téli időszámítás mellett teszi le a voksát, a szervezetünk cirkadián ritmusa ugyanis ehhez van alkalmazkodva, ha pedig reggel van sötét, amikor kezdjük a napot, az jóval megterhelőbb a szervezetünk számára, mintha délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt.
Az Orloj Prágában 2020. március 1-jén – Fotó: Beata Zawrzel/ NurPhoto via AFP
Az Orloj Prágában 2020. március 1-jén – Fotó: Beata Zawrzel/ NurPhoto via AFP

Oroszország képében gyakorlati példa is van már arra, hogy előnyösebb lehet a téli időszámítás. Ott 2011-ben a lakosság támogatásával nyári időszámításra álltak át, három évvel később viszont inkább mégis a télin folytatták, mert a nyári időszámítás megtartása sokaknál vezetett depresszióhoz, főleg az ország északi felén levő nagyvárosokban, ahol a hosszú hónapokon át sötétben iskolába vagy munkába igyekvő lakosság kedve egyre romlott. Az állandó nyári időszámítás mellett országosan több egészségügyi problémával találkoztak, általánosan nőtt az emberek stressz-szintje, és 2011-hez viszonyítva 2012-ben jóval több volt a reggeli órákban történt balesetek száma is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy februári kormányinfón azt mondta, hogy ha már választani kell, akkor Magyarország egyértelműen a nyári időszámításra voksolna, de azt is kiemelte, hogy ez pont egy olyan kérdés, amelyben előnyös lenne egy összeurópai álláspont kialakítása. Gulyás a márciusi óraátállításkor azt mondta, hogy Magyarország nyitott arra, hogy az európai uniós többség egyetértése esetén eltöröljék az óraátállítást, de egyedül nem dönthet ebben a kérdésben.

Az óraátállítással kapcsolatban a Miniszterelnökséget és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletét is megkerestük, amint választ kapunk, frissítjük a cikket.

Frissítés 16:26: Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének válasza szerint az Európai Bizottság álláspontja változatlan a kérdésben.

„A Bizottság 2018 szeptemberében javasolta az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetését. A javaslat a polgárok és a tagállamok kéréseit, az Európai Parlament állásfoglalását, számos tanulmányt, valamint egy nyilvános konzultációt követően született.

Az évszakokhoz kapcsolódó óraátállításra vonatkozó jelenlegi szabályozás értékelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy – az időzónák széttöredezésének elkerülése mellett – eldöntsék, a nyári vagy a téli időszámítást kívánják-e fenntartani.

2019 márciusában az Európai Parlament támogatta a Bizottság 2018. szeptemberi javaslatát az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetésére vonatkozóan. A labda most a tagállamok térfelén van, mivel nekik kell közös álláspontot kialakítaniuk a Tanácsban” – írták.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!