Nyugati agressziótól félti Belaruszt Lukasenko, ezért 1 milliárd dollár értékben vesz fegyvert Moszkvától

Belarusz egymilliárd dollár (átszámítva 296 milliárd forint) értékben vásárolna fegyvert Oroszországtól, és tárgyalnak több Sz-400-as légvédelmi rendszer beszerzéséről is – írja Alekszandr Lukasenko nyilatkozata alapján az MTI.

Az országot 27 éve irányító vezető vasárnap Junusz-Bek Jevkurov orosz védelmiminiszter-helyettes társaságában nézte meg a Zapad-2021 fedőnevű, orosz-belarusz hadgyakorlat egyik szakaszát az Obuz-Lesznovszkij-i lőtéren. Lukasenko szerint a Nyugat „hibrid agressziót” folytat Belarusz és Oroszország ellen, ezért van szükség a közös hadgyakorlatra.

A BelTa hírügynökség arról ír, hogy az Sz-300-as légvédelmi rendszerek teljesen lefedik Belaruszt nyugati irányból, ami a belarusz vezetőnek azért fontos, mert „az 1941-es tapasztalatok alapján nincs okunk a nyugalomra” – ezzel utalva a náci Németország Szovjetunió elleni támadására. Sőt, Lukasenko szerint „megjelent a déli irányból is” egy fenyegetés az ország felé Ukrajna miatt.

Még múlt pénteken indult el a Zapad-2021 hadgyakorlat, ami egészen csütörtökig tart majd. 200 ezer főnyi személyi állományt, mintegy 80 repülőgépet és helikoptert, valamint 760 haditechnikai eszközt, köztük 290 harckocsit, 240 ágyút, rakétavetőket és aknavetőket, valamint 15 hajót is mozgósítottak az eseményre, amit hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen is megtekint.

A moszkvai védelmi minisztérium szerint a hadgyakorlat válaszlépéseket mutat be arra, mi történne, ha valaki megtámadná az orosz-belarusz szövetségi államot – bár mindkét állam korábban hangsúlyozta, hogy csak védelmi manőverekről van szó.

Arról már mi is beszámoltunk korábban, hogy Moszkva elkezdte beolvasztani magába Belaruszt: csütörtökön egy 28 pontból álló szövetségi programot jelentett be a két elnök a Kremlben, ennek keretében alakítanának ki egy „közös védelmi térséget” is. „Ilyen komoly lépéseket eddig még nem tettünk” – kommentálta Lukasenko a tárgyalások eredményét pénteken.

Putyin nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a két ország a későbbiekben közös parlamentet hoz létre,

ez pedig akár felélesztheti azt a korábban felmerült forgatókönyvet, hogy az orosz elnök a Szövetségi Állam elnöki székébe mentené át hatalmát, ezzel is kibővítve a mozgásterét.

Lukasenko viszont egyre szűkebb politikai térben mozog: a tavaly augusztusi választások után váratlanul nagy és tartós tüntetések törtek ki, amin a belarusz vezető végül kemény fellépéssel, a tüntetők bebörtönzésével, az ellenzék külföldre kényszerítésével lett úrrá, Moszkva hallgatólagos támogatását élvezve. Azonban ahogy akkor írtuk, Lukasenko apparátusa csak akkor élheti túl a bázisát vesztett elnököt, ha biztosítja a Kremlt a lojalitásáról – akár egy állandó orosz katonai bázis létrehozásával.