A német szövetségi bűnügyi hivatal is használhatta a Pegasus kémszoftvert

2021. szeptember 7. – 11:58

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A német szövetségi bűnügyi hivatal (Bundeskriminalamt), a BKA titokban megvásárolhatta az izraeli NSO Group által fejlesztett Pegasus nevű kémszoftvert – írja a Die Zeit.

A lap információ szerint a bűnügyi hivatalnál dolgozó jogászok jelezték, hogy a Pegasus sokkal többet tud annál, mint amire a német törvények lehetőséget adnak, de ennek ellenére a BKA mégis beszerezte a szoftvert. A Die Zeit szerint a szövetségi kormány erről ma, kedden akarja tájékoztatni a Bundestag belügyi bizottságát.

A BKA tisztviselői 2017-ben tárgyaltak először az NSO-val, és az izraeli cég képviselői Wiesbadenben mutatták be nekik a Pegasus képességeit. A BKA és az illetékes belügyminisztérium jogászai akkoriban aggodalmukat fejezték ki a szoftver miatt, mivel a Pegasus gyakorlatilag teljes hozzáférést biztosíthat egy célszemély mobiltelefonjához, azonban a német alkotmánybíróság „online házkutatásról” szóló döntése óta a biztonsági hatóságok csak különleges esetekben folyamodhatnak ilyen eszközökhöz, és csak bizonyos megfigyelési műveleteket kezdeményezhetnek.

A BKA-nak ugyan volt saját fejlesztésű kémszoftvere az ilyen műveletekre, de a Zöldek belügyi szakértője, Konstantin von Notz szerint 2017 és 2020 között azt egyetlen lezárt vizsgálatban sem használták. Leginkább azért nem, mert kevésbé volt hatékony, és nem volt igazán praktikus. A jelek szerint a BKA-nál a gyenge eredményekre való tekintettel döntöttek úgy, hogy a saját fejlesztés mellett a Pegasust is használni fogják.

A beszámolók szerint a BKA 2019 végétől üzletelt az NSO-val, a Die Zeit információi szerint a német tisztviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy csak azokat a funkciókat aktiválják majd, amelyek összeegyeztethetők az alkotmánybíróság előírásaival. De hogy ez pontosan hogyan biztosítható, éppoly homályos, mint az, hogy a Pegasust milyen gyakran és kik ellen használták Németországban. A BKA és a belügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozott az ügyről.

A szövetségi kormányt eddig háromszor kérdezték arról, hogy a német hatóságok használnak-e ilyen szoftvereket: 2019-ben Martina Renner, a Die Linke baloldali párt képviselője tette fel ezt a kérdést, 2020-ban a Német Újságírók Szövetsége, idén pedig a Zöldek frakciója. A belügyminisztérium minden esetben azt válaszolta, hogy nem szolgáltat erről információt. Renner kérdésére azt válaszolták, hogy: „az állam jóléte által indokolt titoktartási érdekek fontosabbak, mint a Bundestag tagjainak tájékoztatáshoz való joga”. Az NSO Group szintén nem kívánt arról nyilatkozni, hogy a BKA az ügyfelük-e.

A Pegasus-botrány

Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, akkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, az elkészült anyagokat a Telex is publikálta.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

A kormány először ezt tagadta, később azonban lényegében óvatosan beismerte, hogy állami szolgálatok lehallgathatták az Orbán-rendszerrel kritikus személyeket.

A botrányt kirobbantó magyar anyagot itt olvashatja, a témával foglalkozó összes cikkünket és videónkat itt találja meg. Ebben a videóban pedig röviden összefoglaltuk, miről is szól a botrány:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!