Dühről, fájdalomról és a terrorelhárítás területén a tálibokkal való együttműködés lehetőségéről beszéltek Washingtonban

2021. szeptember 02. – 06:10

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

„A háborúban azt kell tennünk, amivel csökkenthető a küldetés kockázata, és nem feltétlenül azt, amit szeretnénk tenni” – mondta az afganisztáni kivonulásról az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyen az Egyesült Államok védelmi miniszterével közösen először kommentálták a helyzetet azután, hogy véget ért a 123 ezer embert kimenekítő program és vele együtt befejeződött a NATO 20 éves katonai jelenléte Afganisztánban, ahol a hatalmat rövid idő alatt a tálibok vették át.

Mark Milley szerint azonban így is van esély a tálibokkal való együttműködésre – szigorúan csak a terrorelhárítás területén. Ez elsősorban az Iszlám Állam afganisztáni szárnyával (IS-K) szemben valószínű, amely végrehajtotta a kabuli repülőtéri robbantást a NATO afgánokat és külföldieket kiemenekítő programja alatt, 170 embert megölve. (Az tálibokkal is ellenséges viszonyban lévő IS-K-ról itt olvashat bővebben.)

A tábornoknál óvatosabban fogalmazott a védelmi miniszter. Lloyd Austin nem akart találgatásokba bocsátkozni a tálibokkal való lehetséges együttműködéssel kapcsolatban. Azt azonban elsimerte, hogy volt már az elmúlt napokban kooperáció a tálibokkal, de ez kizárólag arra irányult, hogy minél több embert ki tudjanak menekíteni az országból.

Becslések szerint 100-200 amerikai állampolgár lehet még Afganisztánban, akik hazahozatalán Washington továbbra is dolgozik.

„Semelyik hadművelet nem tökéletes, de ebből a tapasztalatból is le fogjuk vonni a tanulságokat” – idézte az MTI Lloyd Austint, aki korábban tábornok volt, és maga is harcolt Afganisztánban. „Én mindig büszke leszek arra a szerepre, amelyet betöltöttünk ebben a háborúban, de nem várhatjuk az afganisztáni veteránoktól, hogy nagyobb egyetértés legyen közöttük, mint az amerikai társadalom bármely más részében. Az utóbbi napokban sok szigorú véleményt hallottam, és ez fontos, mert ez a demokrácia, ez Amerika!” – jelentette ki újágíróknak nyilatkozva.

Milley pedig arról szólt, hogy az utóbbi napok érzelmileg nagyon nehezek voltak számukra, de katona létükre türtőztetik magukat. „Mindannyian vergődünk egyfelől a fájdalom, a düh és a bánat, másfelől a büszkeség és az erély érzése között. De alázattal és őszintén tanulni fogunk a taktikai, műveleti és stratégiai tapasztalatokból” – mondta.

Az Egyesült Államok elnökét otthon is sok kritika éri a kivonulás lebonyolítása és a kaotikusra sikeredett kimenekítési program végrehajtása miatt. Igaz, a kivonulásról még elődje, Donald Trump döntött, Joe Biden – aki Barack Obama alelnökeként már 10 évvel korábban is a kivonulás mellett érvelt – csaknem két héttel előbbre is hozta a kivonulás végső dátumát. Eközben a tálibok a vártnál gyorsabban hódították vissza az országot a 20 éven át NATO segédlettel felállított védelmi erők érdemi ellenállása nélkül.

A tálibok egyelőre nem jelentették be az új vezetést, ezt a következő két napban ígérték megtenni.